Tamási Áron neve, művészete összeforrt a Nemzeti Színházzal. E pillanatban is két színdarabja szerepel a repertoárban. A Gyulai Várszínházzal együttműködve mutattuk be a Tündöklő Jeromost, a 2022-es Tamási Áron-emlékév zárásaként. A Vitéz lélek pedig a Vidnyánszky Attila vezetésével indult első évad első bemutatója volt 2013-ban.
– A Vitéz lélek iránymutató, emblematikus mű a repertoárunkban. És reméljük, hogy a két Tamási-darab mellé rövidesen felsorakozhat egy harmadik. Évek óta készülök rá, hogy az Ősvigasztalást is bemutassuk.
Tamási nyelvezete, mesélési stílusa – amit én kicsit Arany balladáihoz hasonlítanék – az a finom történetvezetés, ahogy impulzusokat ad, és teret hagy nekünk – mindig ezt mondom – olyan, mint egy tiszta vizű patak, hogy az ember, ha mondja, ha hallja, akkor egy kicsit megfürdik, egy kicsit tisztábbá válik tőle.
Számomra ez a fajta színház a legizgalmasabb. Amelyik a lélekhez szól, ahol már igazából nem színész a színész, hanem egyfajta vezető, egyfajta stalker. Az a színház, amelyik a legnagyobb titkokat tudja megsejtetni, megéreztetni velünk. Én úgy gondolom, hogy Tamási Áron ezt a fajta színházat képzelte, látta maga előtt, és írt szövegeket hozzá – mondta Vidnyánszky Attila az avatón.
A szobor két mecénásnak köszönhető, mindkettőjük erős szálakkal kötődik az intézményhez. Ablonczy László újságíró, kritikus, 1991 és 1999 között igazgatóként, A. Szabó Magda pedig 2013 és 2018 között, már az új épületben, a színház stratégiai igazgatójaként dolgozott.
Ő volt a 2022-es Tamási Áron-emlékév rendezvényeit tervező, szervező, megvalósító Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke is, számos programban együttműködve a színházzal.
A. Szabó Magda arról beszélt az ünnepségen, miért is fontos január 25-e. – Ezen a napon volt Tamási első ősbemutatója a Nemzeti Színházban, a Vitéz lélek. Annak a Németh Antalnak a színházában, aki programadó beszédében 1935-ben így fogalmazott:
a Magyar Nemzeti Színház legyen nyelvében magyar, lelkében nemzeti és legyen minden abszolút mértékben színház.
És ebben gondolatkörben Tamási Áronnak mindenféleképpen helye van. Németh Antal színházában négy Tamási-bemutató volt, abból kettő ősbemutató. 1939-ben itt volt a Tündöklő Jeromos magyarországi bemutatója. Itt volt az első komoly színházi Énekes madár-előadás is. Aztán majd fél évszázados szünet, mert ahogy Tamási egyéb művei is anatéma alá estek, ugyanúgy a színháza is. Hadd említsünk annyit, hogy 1994-ben férjem, Ablonczy László igazgatása alatt került a Tündöklő Jeromos újra a Nemzeti Színház színpadára – összegezte az egykori stratégiai vezető.
Borítókép: Matl Péter és alkotása (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
