Amerikai évei alatt megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a Duna-menti Kutató és Információs Központot és a Danubian Press kiadóvállalatot, több lapot szerkesztett, előadásokat tartott a kommunizmusról és a nácizmusról, jelentős szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Németországban vetette papírra Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, amely egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait.
Buenos Airesben jelent meg talán legismertebb műve, A funtineli boszorkány című regénytrilógia,
majd Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, illetve a Kard és kasza című alkotása is.
Üldözte a román hatóság
Romániában a kolozsvári népbíróság 1946-ban – a távollétében – háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték a kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A kommunista diktatúra alatt alatt könyvei tiltólistán voltak, sőt az író állítása szerint a „Conducator”, Nicolae Ceaucescu 1985-ben még diplomatának álcázott Securitate-ügynököket is küldött az Egyesült Államokba, hogy végezzenek vele.
Könyvei Magyarországon is csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg, és az idősödő író maga is haza akart térni. Az állampolgársága körüli huzavona megviselte, a romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került Wass kilencvenévesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban önkezével vetett véget az életének. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el.
A Nagy Könyv című tévéműsorban 2005-ben Wass Albert három regénye (A funtineli boszorkány, Adjátok vissza a hegyeimet, Kard és kasza) is bekerült az ötven legtöbb szavazatot kapott regény közé.
Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. 2007-ben mutatták be az életútjáról szóló, Koltay Gábor rendezte Adjátok vissza a hegyeimet című dokumentumfilmet. Több szobra áll, emlékére 2011-ben teret neveztek el Budapesten.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!