Mint azt a műsorvezetők, Morvai Noémi és Bazsinka József kiemelték, a közszolgálati média küldetésének tekinti a világ magyarságát egyesítő és erősítő tevékenységek elismerését valamennyi területen. Kitértek arra is, hogy a Prima Primissima díjas rádió évtizedek óta kiemelt szerepet vállal a magyar komolyzenei örökség megőrzésében és gyarapításában, valamint a klasszikus zene értékeinek terjesztésében. Ennek a küldetésnek egyik új mérföldköveként adták át az elismeréseket az alkotóknak, akik határainkon innen és túl élők milliói számára közvetítik a magyar kultúrát.
A díjátadó ünnepség nyitányaként a Magyar Rádió Gyermekkórusa adott elő Bartók- feldolgozásokat, köztük a Tavaszt, a Ne hagyj itt és a Jószágigéző című műveket. Színpadra lépett Magyar Valentin zongoraművész, az In Medias Brass rézfúvós kvintett, akik Dubrovay László egyik szerzeményét adták elő, a fiatal zeneakadémistákból álló Mikrokozmosz, a Sárik Péter Trió Bartók feldolgozásokkal, illetve a Quartetto Speranza vonósnégyes és Szepesi János klarinétművész, akik egyik művének előadásával az idén márciusban elhunyt Eötvös Péter zeneszerzőről is megemlékeztek.
Az idei díjazottak
Az év életműdíjasa kitüntetést Vásáry Tamás Kossuth-díjas, Magyar Szent István-renddel, Nemzet Művésze címmel kitüntetett zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere és tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója kapta, aki tavaly ünnepelte 90. születésnapját. A világhírű művész lapunknak elmondta, hogy pályája során mindig is a Kodály és Bartók által képviselt örökséget szerette volna őrizni és folytatni.
Az egy külön misszió volt, ahogy Kodály és Bartók a magyar zenét zászlójára tűzte, és én mindig is az általuk mutatott utat szerettem volna követni. Elsősorban a műveik előadása, interpretálása segítségével, azontúl pedig a zenéjükről való beszéd által
– mondta a zongoraművész, karmester.
Az év hangszeres művésze elismerést Balázs János Kossuth-, Liszt- és Prima díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője vehette át. A Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató zsűritagja lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy az új, Bartók Béláról elnevezett díjat elnyerni egyszerre öröm és felelősség, hiszen a Mester egész életét a zeneművészetnek áldozta, és egész élete során a magyar társadalom, a magyar zene felemelkedését szolgálta.
Ő soha nem kért, mindig csak adott, és az, hogy átvehetem a róla elnevezett díjat, számomra nem csupán felemelő érzés, de egyben iránytű is, hogy úgy kell alkotnom és gondolkodnom, úgy kell élnem, hogy méltó legyen Bartókhoz és azokhoz a hatalmas géniuszokhoz, akik a XX. századot formálták, nemcsak a zeneművészet terén, de egyéb fontos társadalmi kérdésekben egyaránt.
Az év zenekara 2024-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara lett. Az együttes, amely a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével kiemelkedő értékőrző és kultúraápoló tevékenységet végez, nyolc évtizedes fennállása alatt számtalan hazai és külföldi hangversennyel, valamint szinte a teljes szimfonikus és oratorikus repertoár rádió-, tévé- és CD-felvételeivel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében.
Az év zenei együttese díjat idén a Fekete-Kovács Kornél, trombitaművész-zeneszerző alapította és vezette Modern Art Orchestra, Magyarország „leginnovatívabb bigbandje” nyerte el. Az együttes – amelynek tagjai a hazai jazz meghatározó alakjai – rendszeresen koncertezik közösen nemzetközi és hazai szólistákkal, mások mellett Harcsa Veronikával és Dresch Mihállyal.
Az év énekművészének 2024-ben a kétszeres Fonogram-díjas Harcsa Veronikát választották. Az énekes, dalszerző számos műfaj, köztük a hazai jazz-zene meghatározó alkotója és a nemzetközi színtér közkedvelt előadója, valamint a Szakcsi Rádió csatornahangja.
Az év zeneszerzője a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, zeneoktató, érdemes művész, Dubrovay László lett. A tavaly 80. születésnapját ünneplő zeneszerző szinte valamennyi műfajban alkotott, így operát, táncjátékot, zenekari, kamara-, szólóhangszeres, fúvószenekari, kórus-, illetve elektronikus és komputerzenei műveket is komponált.
Az év karmestere díjban 2024-ben Fischer Iván Kossuth-díjas karmester részesült. A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, aki emellett a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere is, vendégkarmesterként a legrangosabb zenekarokkal dolgozik együtt, az utóbbi években pedig zeneszerzőként is bemutatkozott.
Az év hangversenye Hubay Jenő Petőfi-szimfóniájának előadása volt, amelynek a Budapest Kongresszusi Központ adott otthont, és amelyre Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából került sor. A száz éve született nagyzenekari művet a Magyar Rádió Művészeti Együttesei a bicentenárium évében ismét műsorukra tűzték. Az estet a nemzetközileg elismert karmester, Káli Gábor vezényelte, ő vette át a díjátadó ünnepségen az elismerést.
Az év zenei eseménye a Budapest Music Center Ligeti 100 című születésnapi koncertsorozata lett. A világhírű zeneszerző, Ligeti György emlékére rendezett egyhetes koncertsorozat a nemzetközi és hazai zenei élet kiválóságainak közreműködésével valósult meg.
A klasszikus zene mellett a jazz hazai kiválóságait is díjakkal tüntette ki a Bartók Rádió. A közmédia így nem csupán az új online rádió, a Szakcsi Rádió elindításával, de két újonnan alapított elismeréssel, a Babos jazzelőadói díjjal, illetve a Vukán György jazzalkotói díjjal is ünnepli a műfajt.
Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről, zongoraművészről, Vukán Györgyről elnevezett díjat idén Binder Károly kapta. Az Erkel Ferenc-díjas, Artisjus Könnyűzeneszerzői Életműdíjas zongoraművész, tanszék-vezető egyetemi tanár, zeneszerző a jazz mellett a kortárs zenében és a népzenében egyaránt jártas. Nevéhez közel ötven színházi, televíziós és filmzene köthető.
A Babos jazzelőadói díjjal a Bartók Rádió a Liszt Ferenc- és eMeRTon-díjas dzsesszgitáros, Babos Gyula előtt tiszteleg, aki nemcsak gitárosként, hanem mint alkotóművész, zenekarvezető és pedagógus is nagy hatású alakja volt a magyar zenei életnek. A kitüntetést idén Ráduly Mihály nyerte el. A Magyar Arany Érdemkereszttel is elismert szaxofonos számos zenekarral, köztük a Scampolo és a Rákfogó együttessel is fellépett, tagja volt a Pege Aladár Quartetnek, de elsősorban a progresszív rockot játszó Syrius zenészeként vált ismertté. A zenész lapunknak elmondta, hogy a díj névadójához, Babos Gyulához egészen fiatal koruktól kezdve, közel öt évtizeden keresztül tartó barátság is fűzte.
Örömmel láttam, hogy mindig megújul, körülvéve magát fiatalokkal és különféle új formációkkal. Örültem azoknak a lemezeknek is, amelyek megörökítik a munkásságát és a zenei felfogását. Legyen szó a makrokozmoszról, bartóki feldolgozásokról vagy a roma folklórból átvett darabokról, amelyek szerintem kiemelkedően jól sikerültek. Öröm és megtiszteltetés volt átvenni a róla elnevezett díjat
– nyilatkozta lapunknak a zenész.
