Szenzációs leletek kerültek elő Visegrádnál

Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlék együttes újjászületését megelőző feltáráson. A leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon. Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon.

Bemutatták a legújabb leletcsoportot Visegrádon Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtóbemutatón elmondta, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentős helyszíne, a közép-európai együttműködés bölcsőjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig. A kormányszóvivő kiemelte: a történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább. Az Alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár műemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható. 

Az ásatások helyszíne Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak.

Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis–Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.     

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék együttes megújításáért felelős kormánybiztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy három évvel ezelőtt azt vállalták, hogy 

2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik, és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedően fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit. 

Fodor Gergely hozzátette, hogy az értékteremtés mellett minden fejlesztésnél kiemelt figyelmet fordítanak az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására, dokumentálására és bemutatására is. Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség.     

– Most a percemberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk – idézte Ady Endrét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója, aki szerint egy múzeumból jobb emberként jövünk ki, egy magyar múzeumból pedig jobb magyarként. – 1100 esztendeje vigyázunk a strázsán, védjük és gazdagítjuk Európát, 20 éve az Európai Unió hozzáadott értékeiként ugyanezt tesszük – fogalmazott.     

A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került. 

Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak.

A márványoltár a 15–16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442–1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.     

A 2021-ben indult Visegrád reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A fejlesztési program részeként a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.