Ma, július 13-án nyolcvanéves Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a Nemzet Művésze, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, aki ötven éve alkotta meg a világsikerű Rubik-kockát.
Rubik Ernő apja, idősebb Rubik Ernő a legismertebb magyar repülőgép-tervező volt, tőle örökölte a találékony szellemet, a kreativitást, anyjától, a költőnő Szántó Magdolnától a művészi vénát. A képző- és iparművészeti szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) szobrászatot és belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, geometriás modellek készítésével foglalkozott.
A későbbi nevén Rubik-kockát 1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg, hogy segítse a térbeli mozgások szemléltetését.
A kocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Gyorsan kiderült, hogy a kocka nem csupán szemléltetőeszköznek, de logikai játéknak is alkalmas. Találmányára 1976. október 28-án „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg
végül Rubik-kocka (Rubik’s Cube) néven meghódította a világot.
Népszerűsége azóta is töretlen, ötven év alatt félmilliárd darabot adtak el belőle. A matematikusoknak és a játékosoknak egyaránt kihívást jelent a mai napig a kocka, hiszen az előbbiek a kirakási lépések minimális számát keresik, utóbbiak pedig a kockakirakási rekordokat igyekeznek újra és újra megdönteni. Az eredeti, 3×3×3-as kockának 2023 óta 3,13 másodperc a kirakási világrekordja.
Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét, ami nem rossz teljesítmény, mivel a kockának 43 trillió különböző állása lehet.
A találmány 1980–81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben pedig bekerült az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
A kocka után újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a kígyót, 1985-ben a bűvös négyzetet, majd a bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ezek is világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.
Rubik Ernő így vallott találmányáról:
Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.
A bűvös kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása a kéz, az agy és a memória együttműködését igényli, az időseknél demencia ellen is használják.
Rubik Ernő számos díjjal és kitüntetéssel büszkélkedhet, köztük megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet és az elsők között részesült a nemzet művésze címben. Ezek mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig Budapest díszpolgára lett.
A Rubik-kocka a filmekben is megjelent a szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, valamint képzőművészeti alkotásokat is megihletett és magazinok címlapfotójaként is szerepelt. Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi.
A 2024-es európai uniós magyar soros elnökség logóját is a Rubik-kocka díszíti:
27 kockája a 27 tagállamra, illetve a magyar találékonyságra és problémamegoldó képességre, valamint az európai ügyek bonyolultságára utal.
