Ma, július 13-án nyolcvanéves Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a Nemzet Művésze, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, aki ötven éve alkotta meg a világsikerű Rubik-kockát.
Rubik Ernő apja, idősebb Rubik Ernő a legismertebb magyar repülőgép-tervező volt, tőle örökölte a találékony szellemet, a kreativitást, anyjától, a költőnő Szántó Magdolnától a művészi vénát. A képző- és iparművészeti szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) szobrászatot és belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, geometriás modellek készítésével foglalkozott.
A későbbi nevén Rubik-kockát 1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg, hogy segítse a térbeli mozgások szemléltetését.
A kocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Gyorsan kiderült, hogy a kocka nem csupán szemléltetőeszköznek, de logikai játéknak is alkalmas. Találmányára 1976. október 28-án „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg
végül Rubik-kocka (Rubik’s Cube) néven meghódította a világot.
Népszerűsége azóta is töretlen, ötven év alatt félmilliárd darabot adtak el belőle. A matematikusoknak és a játékosoknak egyaránt kihívást jelent a mai napig a kocka, hiszen az előbbiek a kirakási lépések minimális számát keresik, utóbbiak pedig a kockakirakási rekordokat igyekeznek újra és újra megdönteni. Az eredeti, 3×3×3-as kockának 2023 óta 3,13 másodperc a kirakási világrekordja.
Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét, ami nem rossz teljesítmény, mivel a kockának 43 trillió különböző állása lehet.
