A két kiállítással a Mai Manó Ház folytatja küldetését, hogy bemutassa a magyar kortárs fotográfia legfontosabb alkotóit, valamint a külföldön ismertté vált magyar származású fotóművészek munkásságát – hangsúlyozta Baki Péter, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház igazgatója a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Az Ylla: A modern állatfotózás születése című kiállítás az 1920-ben született és 1955-ben, fiatalon elhunyt magyar származású Ylla (Koffler Kamilla) életének és munkásságának újrafelfedezését tűzte ki célul – mondta Pryor Dodge kurátor, a fotóművész keresztfia, hagyatékának tulajdonosa és gondozója.
Ismertetése szerint a Párizsban 1932-ben műtermet nyitó Ylla úttörője lett az állatportrék készítésének: a konvencionális, faj- és fajtaazonosításra készült fotókkal szemben Ylla munkája során ösztönös köteléket alakított ki modelljeivel, hogy azok emberiként azonosítható tulajdonságait ragadhassa meg, ezáltal új perspektívát teremtetett és az állatok vizuális ábrázolásában új műfajt hozott létre.
Ylla portréi voltak az elsők, amelyek az állatok arckifejezését és személyiségét is képesek voltak ábrázolni. A fotóművész párizsi műterme kifejezetten az állatfotózásra specializálódott. Yllának sokat kellett küzdeni azért, hogy elfogadják mint fotóművészt.
A Mai Manó Házban látható kiállítás első szekciójában az 1930-as években, elsősorban Párizsban készült fotók láthatók, köztük a legelső, az Ernest nevű macskát ábrázoló portréja. Ylla kezdetben az ügyfelek háziállatainak a fotózásából élt, emellett a párizsi állatkertben veszélyes állatokról készített közeli felvételeket.
Ezt a munkát folytatta akkor, amikor 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált. A kiállítás második szekciójában a tengerentúlon készült felvételek kaptak helyet: műtermi és szabadtéri fotózásokon készült képek.
Ezek a fotók Ylla gyerekkönyvsorozatához születtek. Mindegyik könyv más-más állatról szólt, oroszlánkölyökről, mókusról, kacsáról, medvebocsokról. A gyerekkönyvek Amerika- és Európa-szerte megismertették őt a szélesebb közönséggel.
Mivel Ylla éveken keresztül csak állatkertben tudott állatokat megörökíteni, arról álmodott, hogy egyszer Afrikába utazhat. A harmadik szekció több olyan fotót mutat be, amelyek 1952-ben készültek, amikor három hónapot töltött Kenyában és Ugandában, ahol egyebek mellett elefánt-, bölény- és zsiráfcsordákat fotózott.
Itt látható egy olyan felvétel is, amely egy támadó elefántot örökít meg.
A kiállítás utolsó egységében látható képek a fotóművész hét hónapos indiai útján készültek. Indiában vallási körmenetekről, valamint a kedvenc témájáról, elefántokról készített képeket. A kiállítás utolsó fotója egyben Ylla utolsó felvétele is; 1955-ben készült egy bikakordéversenyen. A fotóművész az eseményen kiesett a dzsipből, és a balesetben elhunyt.
A Mai Manó Ház másik tárlata, Szabó Dezső kortárs fotográfus Jelenség (Phenomenon) című kiállítása a művész csaknem két évtizedes munkásságának egy szegmensét mutatja be. Ez önálló egységet alkot az életművön belül – hangsúlyozta Pfisztner Gábor kurátor, hozzátéve: Szabó Dezső többek között a természetben megfigyelhető jelenségek (villámcsapás, vulkánkitörés) különféle képi megjelenítésével foglalkozik, nem csak természettudományos értelemben.
Mindkét kiállítás április 6-ig tekinthető meg.