Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány rendezvényén mondott köszöntőjében kiemelte, hogy a mi XXI. századi sorskérdésünk, amelyre közösen kell választ adnunk, az az, hogy miként kerülheti el a magyarság azt a lelki, szellemi, gazdasági és politikai gyarmati sorsot, amelyre az új idők urai ismét kárhoztatni akarják.
Iancu Laura munkásságát méltatták
A díjazottat méltatva elmondta, hogy
neki a magyarság elsősorban megélés, egzisztenciális valóság. Megérkezett, egy olyan célba ért, amelyet nem földrajzi koordináták jelöltek ki.
A házelnök kitért arra is, hogy a moldvai magyarság három ok miatt is a nemzet legmostohább közössége volt. Mint felidézte, az elmúlt évszázadokban a magyar állam gyakran megfeledkezett a Kárpát-medencén kívül élő közösségeiről, emellett a moldvai magyarokat az az állam, amelynek lojális állampolgárai voltak, túl sokszor akarta megváltoztatni, rájuk próbálván erőltetni egy másik nyelvet és kultúrát. Arról is szólt Kövér László, hogy a katolikus egyház, amelynek a moldvai magyarok az egyik leghűségesebb és legalázatosabb hívei, túl sokáig áldozta fel az anyanyelvi hitélet biztosítását más világi szempontok oltárán.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeumot is magába foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy
erős magyar nemzet nélkül az erdélyi magyarság sem fog tudni erős maradni, a magyar jövő kulcsa pedig az erős nemzeti kormány.
Az elszakított nemzetrészek nélküli Magyarország olyan, mint a Monty Python Gyalog galopp című filmjében a Fekete lovag, aki, miután a király levágja minden végtagját, szeretne kiegyezni döntetlenben. Együtt vagyunk erő, kompországból horgonyországgá kell válnunk – fogalmazott Demeter Szilárd.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója elmondta, hogy
a Lőrincz Csaba-díjat az erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista emlékére alapították 2009-ben, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.
Mint hangsúlyozta, Lőrincz Csaba meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.
Németh Zsolt felidézte, hogy 1986-ban települt át Erdélyből Magyarországra, 1988-tól bekapcsolódott a Fidesz külpolitikájába, kisebbségi és külügyi szakértő volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el.
Kitért arra is, hogy
a Lőrincz Csaba-díjat minden évben június 19. körül adják át, mert 2001-ben ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a státustörvényt, a határon túli magyarság szülőföldjén megmaradását célzó jogszabályt, amelynek egyik kidolgozója Lőrincz Csaba volt.
Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „minőség forradalmába”.
Kiemelte, hogy a moldvai magyarság a mi őshonos kisebbségünk, jóformán sohasem élhettek magyar állami keretek között, a történelem viszontagságai között mégis, csodával határos módon mind a mai napig megőrizték a magyar népi kultúra, szokások, dalok, balladák, zene, tánc, a nyelv páratlan archaikus elemeit.
A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy
Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.
A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.
