Iancu Laura kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat

A moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató vehette át idén a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet ünnepélyes körülmények között tegnap adtak át a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

2025. 06. 20. 8:00
Iancu Laura író, költő, néprajzkutató (középen) Tárnok Máriától, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnökétől és Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökétől vette át a Lőrincz Csaba-díjat Fotó: MTI/Lakatos Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németh Zsolt felidézte, hogy 1986-ban települt át Erdélyből Magyarországra, 1988-tól bekapcsolódott a Fidesz külpolitikájába, kisebbségi és külügyi szakértő volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el.

Iancu Laura
Iancu Laura (balra) átvette a Lőrincz Csaba-díjat. Fotó: MTI/Lakatos Péter

Kitért arra is, hogy 

a Lőrincz Csaba-díjat minden évben június 19. körül adják át, mert 2001-ben ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a státustörvényt, a határon túli magyarság szülőföldjén megmaradását célzó jogszabályt, amelynek egyik kidolgozója Lőrincz Csaba volt.

Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „minőség forradalmába”.

Kiemelte, hogy a moldvai magyarság a mi őshonos kisebbségünk, jóformán sohasem élhettek magyar állami keretek között, a történelem viszontagságai között mégis, csodával határos módon mind a mai napig megőrizték a magyar népi kultúra, szokások, dalok, balladák, zene, tánc, a nyelv páratlan archaikus elemeit.

A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy 

Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.

A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.