Bertalan Tivadar június 21-én, szombaton Budapesten hunyt el – tudatta az MMA hétfőn.
A művész több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.
Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen – áll a közleményben. Bertalan Tivadar Újpest és Budapest díszpolgára volt, az MMA saját halottjának tekinti. Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, osztálytársai közt volt Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező, színigazgató és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc.
Az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára 1950-ben nyert felvételt. Mestereként tisztelte a tanulmányai során megismert Bortnyik Sándor festőművészt, aki az 1950-es években a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora volt, de hatottak rá tanárai,Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz is. Diplomamunkájának forgatókönyvét, ötlettervét és rajzait maga készítette Budai Nagy Antalról. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című játékfilm látványtervét készítette el. 1955-től 1991-ig a MAFILM-nál dolgozott, kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében.
Nevét leginkább A Tenkes kapitánya című, 1961–1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza. 1971-ben a Kapaszkodj a fellegekbe! című alkotás látványvilágának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon. Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől. Úgy alkotott párizsi utcákat vagy római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót – emelik ki.
Mint írják, 1977–1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el. Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. Ő készítette el az amerikai és angol filmprodukciók, az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát. Bertalan Tivadar oktatott a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, emellett a Csebi Pogány Művészkörben, az újpesti rajz szakkörökben. A művész 1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott. Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek. 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén, a Prágai Quadriennálén is bemutatkozott színházi- és filmterveivel. Nevéhez fűződik több mint 200 filmterv, többszáz táblakép és festmény, grafikák, csaknem 200 díszletterv, 10 könyv, számos illusztráció.
Kivételes humorérzékét tanúsítják saját, „egyszemélyes” kötetei: Bertalan (1996), A mindenség púpja (1997), Szellemtések (1997), Emberisten (1998), Kirándulószoba (2000), Hangok a papírgalacsinból (2005), Lipi (2006), Töpörin az angyal (2010), Életmű-album (2011), Papírnehezék (2013), Félcédulák (2016), Rebellisek (2018), Állatságok - Növénységek (2018).
Az MMA Vigadó Galériájában 2015-ben mutatta be életmű-kiállítását Képszavak és szóképek címmel. Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség tagja, a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztály alapító tagja, az Újpesti Művészek Társaságának alapítója volt.
A művész 2009-ben megkapta a Magyar Filmszemle Életmű-díját, 2010-ben Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgári címével tüntették ki, 2017-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Az MMA rendes tagja 2012 óta volt, 2014. március 21-én Többműfajúság a technika és a specializálódás korában címmel tartott akadémiai székfoglaló előadást. Ugyanebben az évben az MMA megrendelésére, Bertalan Tivadar újpesti műtermében forgatta Domokos János a Látni a láthatatlant című portréfilmet. Bertalan Tivadart 90. születésnapja alkalmából 2020. október 1-jén jubileumi szerzői esttel és kamarakiállítással köszöntötte az MMA a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán.
