A szerző a hagyományok átalakulásáról is beszélt. Véleménye szerint deszakralizációs folyamat érvényesül mai világunkban. Míg korábban a húsvéti tojás elfogyasztása az ünnep szerves része volt, ma sokszor kiüresedett jellé válik: kifújják, kiállításokra készítik, és a hangsúly a technikai kivitelezésre kerül a szimbolikus tartalom helyett. Mégis van remény a továbbélésre. – A kisebb elkötelezett közösségek és családok szerepe felerősödik – jegyezte meg. Ebben az oktatási és kulturális intézmények is kulcsszerepet játszanak.
A kötet nemcsak tartalmában, hanem létrejöttében is közösségi munka. Harangozó Imre és Sándor Ildikó lektorálta, vizuális világát Nagy Botond marosvásárhelyi fotóművész formálta, míg a tervezés és tördelés Arany Imre munkája.
A minták újraírásában Gajdos Zsuzsanna, a kórindabot készítésének bemutatásában Fehér Vilmos Lajos működött közre. A kötet húsvétra 33 moldvai és 3 gyimesi település Magyar Házába jutott el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jóvoltából. A hároméves kutatómunka a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretében valósult meg, amely a kötet kiadását is támogatta, míg a Hagyományok Háza a széles körű terjesztésben segít. A nagyböjti időszakban könyvbemutató-sorozattal járta a Kárpát-medencét, várakozáson felüli érdeklődés kísérte a kötetet. A könyvbemutatók húsvét után is folytatódnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!