Idegeskedhetnek a románok: csoda történt Csángóföldön

Példátlan nemzeti identitásmegőrzési sikerről számolt be a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). Programjaik ma már azokat a mélyen asszimilált településeket is elérik Csángóföldön, ahol a magyar nyelvet már több mint száz éve elvesztették. Sóspatak esete erre a legkiválóbb példa.

2025. 11. 07. 16:09
Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Hegyeli Attila (MCSMSZ) Forrás: Facebook

A MCSMSZ oktatási koordinátora bevallotta, hogy abban annak idején kételkedtek abban, hogy van-e értelme bármiféle magyar tevékenységet, oktatást, kultúraközvetítést, történelmet elvinni olyan helyekre – akár szerte a Kárpát-medencére is igaz ez, nem csak Moldvára – ahol asszimilálódott már a magyarság, ahol nincs iskolánk, nincs templomunk, ahol csak az emléke maradt meg annak, hogy valamikor magyar eredetű közösség élt itt. 

És lám, van értelme, itt a visszaigazolás: egy immár száz éve nem magyar közösség azt mondja, hogy elkezdik érdekelni a magyar programok, szeretnék, hogy a gyermekeik valamennyire visszatérjenek a gyökerekhez

– tette hozzá Hegyeli Attila.

Vannak más sikertörténetek is

A csángómagyar oktatási program vezetője sikertörténetként beszélt annak a két lánynak az esetéről is, akik magyarul végezték el az egyetemet – a kolozsvári BBTE-n az újságírói szakot –, most pedig segítik a szövetség munkáját. Senteș Stefania és a pusztinai Catană Alina a szövetség segítségével, ösztöndíjával végzett középiskolát Csíkszeredában, majd ugyanígy végezték az egyetemet Kolozsváron magyar nyelven. 

Szintén sikertörténetként említette, hogy a fiatal Gál Alina nyert 2024-ben az önkormányzati választáson: a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere lett. Gál Alina Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatásában nagy szerepet játszanak az anyagországi források, illetve a magyar kormányzati szervek, amelyek a csángóföldi kulturális, oktatási és fejlesztési célokat segítik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.