A Kárpátok keleti oldalán zajló magyarságmegőrzési munka olyan fordulatot vett, amely messze felülmúlta a kezdeti reményeket. Az Erdélyi Napló csütörtökön napvilágot látott riportjából kiderült, hogy a magyar kulturális és közösségépítő kezdeményezések már nem csupán a magyarul beszélő, szűkebb közösségeket érik el Csángóföldön, hanem azokat a településeket is, ahol a nyelv már rég kihunyt. E jelenség legdrámaibb, egyben leginkább reményt keltő példája Sóspatak esete.
A Bákó megyei Sóspatak (Sărata) azon csángóföldi települések közé tartozik, ahol a nyelvi asszimiláció már generációkon át teljes egészében végbement: gyakorlatilag senki sem beszél már magyarul. A falu lakossága azonban hagyományosan katolikus, és ez a vallási identitás jelenti az utolsó kulturális kapocs megmaradását. A katolikus hit által fűtött közösség – a nyelvi akadályok ellenére – pedig láthatóan tudatosan keresi a kapcsolódást a magyar kulturális programokhoz.
Sóspatak esete új reményt adott
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási koordinátora a nagy múltú erdélyi lapnak elmondta:
Döbbenetes dolognak tartom, hogy megkeresett bennünket ennek a tanévnek az elején Sóspatak (Sărata) iskolaigazgatója és polgármestere. Ez olyan csángó falu, ahol tudomásunk szerint több mint száz éve egyáltalán nem beszélik a magyar nyelvet. Tehát az egyik legrégebben asszimilálódott csángó falu, ahol eltűnt a nyelv – a legöregebbek sem tudnak már magyarul egy szót se. Nincs konkrét információnk arról, hogy utoljára mikor beszélték, az öregek sem tudnak róla, és néprajzi leírásokban sem találkoztam erre vonatkozó konkrét adattal, hogy mikor történt a nyelvváltás
– hangoztatta.
Mint magyarázta, nagy dolog, hogy egy ilyen település, ahol csak az emléke él már annak, hogy az ottani katolikus közösségnek valamikor köze volt a magyarokhoz és a magyar nyelvhez, jelentkezik, hogy be akar kapcsolódni a programjaikba.
A moldvai magyar oktatás egyik alapemberének számító Hegyeli rámutatott, hogy Sóspatak község lakosainak száma 2257 fő, és közülük senki nem vallotta magát magyarnak a népszámláláskor. Felekezeti megoszlás szerint 58,48 százalékuk ortodox, 32,92 százalékuk római katolikus.
Megkerestek Sóspatakról, hogy ők is szeretnék, hogy falujukban működjenek a Szövetség magyar programjai. Egy hete kezdtük el a programot, és több mint 40 gyermek jár rendszeresen a foglalkozásokra az új helyszínünkön.
A szakember jelezte, hogy a szülők részéről is teljesen pozitívak a visszacsatolások, és egyúttal figyelemre méltónak nevezte, hogy megjelenik a közösségi igény olyan helyen is, ahol már csak az emléke maradt annak, hogy az emberek valaha magyarul beszéltek.
