Teleki Kálmán elmondta, hogy a restaurálás során mindenütt arra törekedtek, hogy megőrizzék az eredeti értékeket. „Próbáltunk mindent megtartani: a parkettákat, az ajtókat és a belső kialakítást. Ez nagyrészt sikerült is” – fogalmazott. Egy teremben viszont ma is láthatók a szanatórium időszakából származó falrajzok és dokumentumok, emlékeztetve arra, hogy ez a korszak is része az épület történetének.
A gróf szerint azonban
a restaurálással nem lezárult, hanem éppen most kezdődik az épület igazi élete.
„Ez a kastély azért van, hogy látogatható legyen és a kultúra részévé váljon, és hogy a közösség érezze a sajátjának” – hangsúlyozta. Úgy véli, a történelmi családok feladata ma már nem a régi főúri életforma fenntartása, hanem az örökség hiteles megőrzése és továbbadása: „A felelősségünk abban van, hogy megmutassuk: nem úgy volt minden, ahogy a kommunizmusban tanították, amikor a történelmi családokat a nép kizsákmányolóiként mutatták be. Ha ezt sikerül árnyaltabban megmutatni, már teljesítettük a feladatunkat.”
A gernyeszegi Teleki-kastélyban múzeumi enteriőrök, néprajzi kiállítás és korabeli bútorokkal berendezett termek várják a látogatókat. A család és a település vezetése abban bízik, hogy a felújított műemlék ismét Erdély egyik legfontosabb kulturális központjává válik, ahol konferenciák, mesterkurzusok, kiállítások, kastélynapok és családi rendezvények egyaránt otthonra találnak. Ez a kastély – ahogy Teleki Kálmán fogalmazott – már nem egy család rezidenciája, hanem az egész közösség öröksége.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!