– fogalmazott a művész, majd elmondta, annak tulajdonítja látásmódját és sikereit, hogy már gyerekkora óta alkothatott. – Később a feleségem gyakran mondta:
Neked nincs olyan, amit ne fényképeznél le.
– Fiatalkoromban a vidék nekem a Balatont jelentette. Egy vidéki útról hazafelé megláttam azt a jelenetet, ahol egy mezítlábas kisfiú állt a szalmabálák tetején. Ez a kép hihetetlenül meghatározó élmény lett számomra. Addig nem ismertem ezt a világot. Akkor éreztem először igazán, hogy a fontos társadalmi témákat kell megmutatnom. Mintha az igazság bajnoka akartam volna lenni. Azt éreztem: ezt másoknak is látniuk kell. Hátha lehet valamit változtatni – tette hozzá a művész.
Révész Tamás azt mondja, elsősorban a mások iránti kíváncsiság vezeti. Talán éppen hatnak ma is a felvételei, mert nem csupán egy korszak lenyomatai, hanem emberi sorsok és történetek őrzői. A Műcsarnok kiállítása ezt a sajátos figyelmet és látásmódot követi végig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!