idezojelek

Két hatalom egy vármegyében – a főispán és az alispán ezeréves öröksége

A magyar vármegye egyik legkülönlegesebb alkotmányos intézménye volt, amely évszázadokon át egyszerre testesítette meg az államhatalmat és a helyi önkormányzatiságot. Ez most 1949 után újra megszűnt 2026-ban.

Dr. Fenyvesi  Gábor avatarja
Dr. Fenyvesi Gábor
Cikk kép: undefined
2026. 08. 02. 11:50
Fotó: Bencsik Ádám
2
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a történeti átmenet különösen fontos, hiszen a főispán intézménye nem szűnt meg, hanem ugyanazt az alkotmányos funkciót vitte tovább: a központi államhatalom jelenlétét biztosította a vármegyében.

A mai főispán: a történeti szerep modern megfelelője

A 2022-ben visszaállított főispáni elnevezés történeti hagyományra épült, amely szerint a főispánt a miniszterelnök nevezi ki, ő vezeti a vármegyei kormányhivatalt, és politikai felelősséggel a kormány irányába tartozik. Jogilag tehát már nem a király tisztségviselője, hanem a végrehajtó hatalom területi vezetője. A 2026. évi XLIX. törvény a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkezik arról, hogy a vármegye újra megye, a főispán pedig kormánymegbízott.(6) A történelem viharain át fennmaradt elnevezéseket egykor csak az 1949-es kommunista alkotmány törölte el. Most, a demokratikus berendezkedés keretei között is mindössze négy évet éltek meg, mielőtt a politika – vagy talán a történelmi hagyományok ismeretének hiánya – áldozatául estek.

Ki a mai alispán?

A mai rendszerben nincs alispáni tisztség, ha azonban az alkotmánytörténeti funkciókat hasonlítjuk össze, akkor a legközelebbi megfelelő a vármegyei közgyűlés elnöke. Ennek oka egyszerű: választással nyeri legitimációját, a vármegye önkormányzatát vezeti, nem a kormány kinevezettje, vagyis ugyanazt az önkormányzati pólust testesíti meg, amelyet évszázadokon át az alispán képviselt.

A magyar alkotmányfejlődés egyik legszebb folytonossága

A magyar vármegye történetének talán legkülönlegesebb sajátossága, hogy ugyanabban az intézményben egyszerre volt jelen az állam és a helyi közösség. A főispán mindig a központi hatalom embere volt – előbb a királyé, majd a felelős magyar kormányé, az alispán pedig fokozatosan a vármegye választott közösségének vezetőjévé vált. Az eddigi vármegyei rendszerben ez a kettősség ugyan már más jogi formában élt tovább, de a történeti logika változatlanul felismerhető volt: a kormányhivatal a központi államot képviselte, míg a vármegyei önkormányzat a helyi közösség demokratikus önrendelkezését.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bencsik Ádám/Békés Megyei Hírlap)

Komment

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.
Felhasználónév
2024. január 1.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.