idezojelek

Két hatalom egy vármegyében – a főispán és az alispán ezeréves öröksége

A magyar vármegye egyik legkülönlegesebb alkotmányos intézménye volt, amely évszázadokon át egyszerre testesítette meg az államhatalmat és a helyi önkormányzatiságot. Ez most 1949 után újra megszűnt 2026-ban.

Dr. Fenyvesi  Gábor avatarja
Dr. Fenyvesi Gábor
Cikk kép: undefined
2026. 08. 02. 11:50
Fotó: Bencsik Ádám
2

Ez a történeti átmenet különösen fontos, hiszen a főispán intézménye nem szűnt meg, hanem ugyanazt az alkotmányos funkciót vitte tovább: a központi államhatalom jelenlétét biztosította a vármegyében.

A mai főispán: a történeti szerep modern megfelelője

A 2022-ben visszaállított főispáni elnevezés történeti hagyományra épült, amely szerint a főispánt a miniszterelnök nevezi ki, ő vezeti a vármegyei kormányhivatalt, és politikai felelősséggel a kormány irányába tartozik. Jogilag tehát már nem a király tisztségviselője, hanem a végrehajtó hatalom területi vezetője. A 2026. évi XLIX. törvény a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkezik arról, hogy a vármegye újra megye, a főispán pedig kormánymegbízott.(6) A történelem viharain át fennmaradt elnevezéseket egykor csak az 1949-es kommunista alkotmány törölte el. Most, a demokratikus berendezkedés keretei között is mindössze négy évet éltek meg, mielőtt a politika – vagy talán a történelmi hagyományok ismeretének hiánya – áldozatául estek.

Ki a mai alispán?

A mai rendszerben nincs alispáni tisztség, ha azonban az alkotmánytörténeti funkciókat hasonlítjuk össze, akkor a legközelebbi megfelelő a vármegyei közgyűlés elnöke. Ennek oka egyszerű: választással nyeri legitimációját, a vármegye önkormányzatát vezeti, nem a kormány kinevezettje, vagyis ugyanazt az önkormányzati pólust testesíti meg, amelyet évszázadokon át az alispán képviselt.

A magyar alkotmányfejlődés egyik legszebb folytonossága

A magyar vármegye történetének talán legkülönlegesebb sajátossága, hogy ugyanabban az intézményben egyszerre volt jelen az állam és a helyi közösség. A főispán mindig a központi hatalom embere volt – előbb a királyé, majd a felelős magyar kormányé, az alispán pedig fokozatosan a vármegye választott közösségének vezetőjévé vált. Az eddigi vármegyei rendszerben ez a kettősség ugyan már más jogi formában élt tovább, de a történeti logika változatlanul felismerhető volt: a kormányhivatal a központi államot képviselte, míg a vármegyei önkormányzat a helyi közösség demokratikus önrendelkezését.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bencsik Ádám/Békés Megyei Hírlap)

Komment

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.