Az NKA nem segélyeket ad, hanem produktumokat támogat

Az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fő bevételi forrása tíz éve az ötös lottó játékadójának 90 százaléka. A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására szolgáló intézményt – amelynek elnöke Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere – is új helyzet elé állította a koronavírus-járvány. Erről beszélgettünk Lőrinczy György alelnökkel és megemlékeztünk a nemrég elhunyt alapítóról, Fekete Györgyről is.

Lőrinczy György: Munkára buzdítjuk a karanténba kényszerült művészeket Fotó: Kurucz Árpád

– Hogyan alakították át az NKA pályázati struktúráit?

– Erre jó példa a színházművészet, ahol általában eddig produkciókat támogattunk, most pedig egy olyan pályázatot írtunk ki – amely arra a kollé­giumra nem annyira volt jellemző –, amely egy alkotópályázat, hiszen ha már otthon vannak a kollégák, akkor keressenek új darabot, fordítsanak, végezzenek kutatásokat és készüljenek a járvány utáni életre. Minden művészeti munkának van egy elmélyült előkészítő része is, meggyőződésünk, hogy az alkotói pályázatokkal most ezt kell támogatni. Ezek egyéni pályázatok, tehát azoknak a művészeknek, akik ezeken az alkotói pályázatokon most ebben a helyzetben akarnak indulni, nem intézményen keresztül, hanem magánszemélyként kell regisztrálniuk a támogatásra, amely arra van, hogy dolgozzanak, alkossanak otthon. Valószínű, hogy a tavaszra megnyert produkciók támogatásai úgyis át fognak kerülni az őszre. Ahol már beadták a pályázatot, ott meg úgy döntöttünk, hogy ne kelljen többször módosítani, hogy amikor egyértelművé válik, hogy mikortól lehet rendezvényt tartani, akkor egy úgynevezett halasztott státusból elő lehet venni a pályázatokat és meg lehet nézni, hogy melyik az a rendezvény, amelyik megvalósulhat ebben az évben. Akik pedig nem tudják megvalósítani a terveiket, azoknak esetleg a jövő évi rendezvényre vagy online térben való megjelenésre lehet támogatást adni.

Lőrinczy György: Munkára buzdítjuk a karanténba kényszerült művészeket
Fotó: Kurucz Árpád

– Az NKA bizottsága 2016-ban kinevezett tagjainak 2020. március ­31-én lejárt a mandátuma. Viszont hetekkel korábban kihirdették a járvány miatti veszélyhelyzetet. Milyen megoldást találtak?

– Szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy ennek semmi köze nincs a veszélyhelyzethez, ez egy törvényi határidő. A törvény szerint a miniszter úr, a Magyar Művészeti Akadémia és a szakmai szervezetek megtették már korábban a delegálásokat. Az okozott valamennyi problémát, hogy nem lehet most bizottsági üléseket tartani, de ezt megoldottuk: az újonnan felállított bizottságot online, illetve telefonon kellett felkészíteni a munkára, mivel nekik április elsején azonnal be kellett lépniük. Az NKA szellemiségének része volt az, hogy együtt ültek különböző szakemberek, és megvitatták a célokat és a pályázatokat. Bár a NKA egykor élen járt az ­online pályáztatásban, de a döntéshozatal sokszor személyes, illetve szakmai viták és egyeztetések alapján történt. Így feladat volt a szabályozási háttér biztosítása, hogy mind a bizottság, mind a kollégiumok tudjanak e-mailben vagy a ma használt konferencia-rendszereken dönteni, mert ez viszont nem volt megteremtve az NKA-ban. Erre kellett egy pici idő, de úgy gondolom, hogy ez nem okozott késlekedést, és voltak olyan döntések, amelyeket még március végén, hogy ne csússzunk, a leköszönő bizottság hozott meg.

– Akkor ez zökkenőmentesen lezajlott. Melyik kollégiumokat érintette legsúlyosabban a kialakult helyzet?

– Úgy gondolom, hogy talán a könnyűzenei terület az egyik leginkább érintett, bár más művészeti területeken is sajnos egyre kevesebb a most sokat hangoztatott közalkalmazotti vagy munkaviszony. De a könnyűzenei területen nulla százalék, tehát míg más területen azért elképzelhető, hogy valakinek egy munkaviszonya vagy hosszú távú szerződése van egy zeneiskolában, színházban, múzeumnál, kiadónál, ez a könnyűzenében teljesen kizárt, tehát ott mindenki vállalkozó.

– Hogyan reagáltak erre?

– Erre szerintem a Hangfoglaló program egy nagyon jó kezdeményezéssel rea­gált, kis koncertfelvételekre írt ki most gyorsan pályázatot. És beszállunk abba a kezdeményezésbe is, amit a PIM, az A38 és a Petőfi TV indított: biztonságos körülmények között, MTVA-s megjelenéssel könnyűzenei produkciókat rögzít és ezért tiszteletdíjat fizet. Tehát én azt gondolom, hogy ott talán a legnagyobb a baj, meg őket érinti leginkább a fesztiválszezon elmaradása is.

– Tehát van lehetőség együttműködésre is?

– Igen, van olyan lehetősége a bizottságnak, illetve a kollégiumnak, hogy úgynevezett egyedi pályázatokban olyan szakmai kezdeményezéseket támogasson, esetleg közvetlenül, amelyek szakmai konszenzuson alapulnak. Van egy másik példa is erre, mert a táncművészek szövetsége tett egy olyan javaslatot, amit egyben szavazott meg a kollégium és a bizottság. Tehát a táncművészek nem az NKA-hoz fognak fordulni, hanem a szakmai szervezetük kapott támogatást egy projektjükre az NKA-tól, amelynek megvalósításába bevonja a szabad alkotói energiákkal rendelkező táncművészeket.

A Nemzeti Kulturális Alap pályázataival kapcsolatos információk ITT érhetők el.