Több százezren gyűltek össze a Hősök terén 1938-ban, hogy részt vehessenek a 34. Eucharisztikus Világkongresszuson, amelynek Budapest adott otthont. A reménység oszlopa című tízrészes hangjáték ezt a különleges eseményt mutatja be különféle emberi sorsokat szem előtt tartva – fogalmazott Zsuffa Tünde, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke.
1938-ban 18 évvel vagyunk Trianon után, és egy szétszabdalt országról beszélünk. Hogy megmutatuk azt, hogy él nemzet e hazán, és hogy teljesen mindegy, hogy vágták darabokra az országot, hogy rajzolták meg grafitceruzákkal a határokat emberi sorsokat nem figyelembe véve, de a kongresszus üzenete, hogy a szeretet összeköt, azért megvalósult. A már nem magyar állampolgárok, Felvidékről jöttek az emberek, jöttek több százan biciklivel, vagy Szabadkáról – mondta Zsuffa Tünde.
„Ezt Pacelli bíboros is megérezte, megérezte azt, hogy itt, a Kárpát-medence szívében van egy kis nép, amelynek hihetetlen erős a hite”
– tette hozzá.
A Hősök terén 1938-ban megjelent százezer elsőáldozó soha nem feledte 1938 erejét, ők voltak azok az asszonyok, akik anyaként, illetve nagymamaként megfogták a gyermekeik és unokáik kezét, és bevitték a templomokba megkeresztelni őket a kommunizmus idején. Ebben a hangjátékban üzen a múlt, és üzennek az őseink is – mondta Papp János színművész.
A dramatizált változathoz Molnár Piroska, Pindroch Csaba és Papp János színészek működtek közre
Fotó: M1
A 34. Eucharisztikus Világkongresszust szervezők vértanúk lettek, de az egyszerű falusi gyerekekre is kíméletlen megtorlás várt, a 26 éves Brenner Jánost például tőrbe csalták egy éjszaka, majd harminckét késszúrással kivégezték.
Pacelli, aki 1939-ben XII. Piusz pápaként lett a katolikus egyház feje, sokszor kiállt a magyarokért, többek között Mindszenty József bíborosért vagy az 1956-ban elmenekült magyarokért, miközben kemény szavakkal bírálta a kommunizmust
– meséli Pindroch Csaba.
A hangjáték egyik főszereplője egy 16 éves kamasz lány, Lili, aki megtestesíti a mai fiatalságot, aki nem akarja hallani a múltat, kineveti dédnagyanyját vagy éppen Márton atyát, akik Jézusról beszélnek neki. A végén a lány megtörik, kinyitja szívét, és megérzi a múltnak az erejét. A 92 éves Lotti szerepét Molnár Piroska játssza, aki elénekelte a kongresszus himnuszát, ugyanis édesanyja személyesen élte át a különleges eseményt, amelyről sok érdekes történetet mesélt.
„Nagyon keveset tudunk az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusról” – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, aki szerint a hangjáték ezt a hiányosságot igyekszik pótolni.
„Egy olyan romantizált változatban ismerhetjük meg az akkori keresztény Magyarországot, mert akkor keresztény volt valójában Magyarország, ott a tömegek hömpölyögtek, amikor ez az esemény megtörtént, és mivel nagyon keveset tudunk róla, az gondolom, hogy ez egy revelációval tud majd hatni a hallgatók számára”
– fogalmazott Siklósi Beatrix.
Majd hozzátette: „olyan nagyszerű színészekkel valósult meg ez a dramatizált változat mint Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Papp János, tehát ők a maguk színészi teljesítményével pluszt adtak hozzá, és ha minden igaz, lesz folytatása is, úgyhogy május 25-től sugározzuk mindennap 26 percben ezt a sorozatot. Tíz rész lesz, és szerintem ez egy csodálatos együttműködése a Kossuth Rádiónak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőivel.”
Molnár Piroska, Papp János és Pindroch Csaba főszereplésével hamarosan készül a folytatás is, amelyet a szeptember 5-én kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt sugároz majd a Kossuth Rádió.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
