Rendhagyó történelemóra a Gulag áldozatairól

Monodráma előadásával is segítik a nehéz téma feldolgozását a középiskolásoknak.

A nép ellensége című monodráma előadása és egy történeti összefoglaló alkotja azt a rendhagyó történelemórát, amelyet a Gulag Alapítvány a jövőben középiskolás diákoknak tart. A közel negyvenperces monodráma bemutatja egy fiatal lány történetét, a szovjet kényszermunkatáborok kegyetlen világát, majd a hazatérő rabok sanyarú életét, de kitér a rendszerváltoztatást követő, lelki megnyugvást jelentő évekre és a Gulag-emlékmű megalapítására. A monodráma bemutatását követően Kovács Emőke történész előadásában a szovjet kényszermunka történeti hátterét tárja fel.

Példaértékű sorstörténetek

A Gulag Alapítvány az elmúlt években országszerte tartott rendhagyó történelemórákat középiskolásoknak. Az órák Pintér Jolán elnök – akinek mindkét szülője kilenc évig sínylődött a Gulag rabtelepein – személyes visszaemlékezése és Kovács Emőke történész – a Gulag–Gupvi-emlékévek egykori szakmai vezetője – történeti összefoglalóján keresztül mutatták be a szovjet kényszermunka embertelenségét és a magyar Gulag-rabok szomorú, de példaértékű sorstörténetét. Az alapítvány tagjai közül ezeken az órákon Rohr Magdolna, Rózsás János és a mai napig jó egészségnek örvendő Hartmann Klára és Galgóczy Árpád élettörténetét igyekeztek a diákoknak bemutatni. Mindannyiukban közös, hogy tinédzserként, koholt vádak alapján kerültek a Gulag távoli telepeire és kilenc évet töltöttek ott.

Kibeszélni a kibeszélhetetlent

Hartmann Klára reszketeg hangja az ember szívébe hatolt, ahogyan kérésünkre emlékeit felidézve beszélt: – Ahogy nézem a fiatal gyermekeket, az jut eszembe, milyen jó nekik, hogy csak a filmekből ismerhetik a háborút, a hideget, a viszályt, a gyűlöletet, a kínzást, a testi fenyítést. Ilyen világot akartunk, ahol szabadon élhetünk. Nekünk nem adatott meg ez a gyerekkor. Felfoghatatlan dolgok történtek velünk. Jó volt kibeszélni a kibeszélhetetlent Sára Sándor filmjében, és jó volt együtt hallgatni, amikor elfogytak a szavak. Hosszú életem szépnek és szeretetteljesnek érzem, de azt a borzalmas kilenc évet nem tudom feledni. Elvették a fiatalságomat, a boldogulásom, a tanulás lehetőségét. Még Kádár idején is megbélyegzettként éltünk. Igazi feloldozást csak a rendszerváltozás után éltünk meg. Üzenetem a fiataloknak: őrizzék meg törékeny szabadságunkat, legyenek felelősek egymásért, tegyenek a közért, tartsanak össze, becsüljék meg egymást és bocsássanak meg az ellenük vétkezőknek. Én is igyekszem ezt tenni.

A monodráma

Pintér Jolán édesanyja, Rohr Magdolna az egyike volt azoknak, akik 1993-ban a világon elsőként felállították a budapesti Honvéd téren a Gulag-emlékművet. Török Tamás monodrámája, A nép ellensége – melyet erre az alkalomra írt – a 16 esztendősen elhurcolt lány, Rohr Magdolna történetét kíséri végig egészen a haláláig. A monodráma előadója Török Anna színésznő. – Az előadással az a célunk, hogy a művészi megformálás, a drámai elemek segítségével oldjuk a diákokban keletkező feszültséget, a nehéz feldolgozást, és ezek közelebb vigyék a megértéshez őket – ismerteti elgondolásukat Pintér Jolán. – Alapítványunk fő célja az egykori magyar Gulag-rabok emlékének ápolása, a túlélők és a hozzátartozók erkölcsi támogatása, de mit sem ér mindez, ha nem adják át tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik a jövő generációjának. „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt” – ez a Santayanatól származó alapvetés az alapítvány jelmondata. Ennek jegyében indul országjáró útjára ez a rendhagyó történelemóra-sorozat, a járványhelyzet enyhülését követően. Az alapítvány honlapján és közösségi oldalán keresztül lehetséges felvenni velünk a kapcsolatot – mondta el Pintér Jolán.

Az előadás ma este 18 órakor lesz az Aranytíz Kultúrházban, a rendezvényt élőben közvetítik az alapítvány Facebook- oldalán. A részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a [email protected] címen lehetséges.