Megreformálásának 125. évfordulóját ünnepli idén a Hungarikumok sorát gazdagító magyar hangszer, a tárogató. 1897. szeptember 15-én könyvelték be a szabadalmi hivatalban a megreformált Rákóczi tárogatót, a kuruc kor legendás hangszerének újkori változatát. A tárogatót az egész világon magyar hangszerként ismerik, ennek kapcsán indított hangverseny sorozatot és fiataloknak szóló interaktív hangszerbemutatókat Erdő Zoltán, Erdélyi Magyar Örökség díjjal kitüntetett tárogatóművész. A Rákócziak nyomában című programsorozat húsz olyan település iskolásai előtt mutatta be a kuruc kori tárogatót és annak megreformált változatát, mely települések egykor a Rákócziak birtokainak részét képezték vagy fontos szerepet töltöttek be a bő háromszáz évvel ezelőtti szabadságharcban. Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Borsi, Tokaj, Vaja és további tizennégy település iskolásai csaknem ötezren ismerhették meg a jubileumát ünneplő hangszer történelmét és dallamvilágát, valamint az öt fejedelmet adó Rákóczi dinasztia kiváló érdemeit és a magyar történelemben betöltött kivételes szerepüket.

A kerek évfordulót szeptember 19-én egy ünnepi hangverseny zárja a budapesti Szent István Bazilikában. A koncerten szereplő zeneművek, az 1702-ből ismert Rákóczi-nótája, a XVII. századi erdélyi hajdútáncok, Czinka Panna nagyapjától II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari zenészétől eredeztethető Kurucz piculás dala, a fejedelem szülőföldjéről Máramaros vármegyéből ismert Ruthén Rákóczi-nóta, az 1777-ből datált Cserebogár, sárga cserebogár és a szintén 1700-as években íródott Sátoros kuruc dala illetve Bercsényi nótája, valamint az 1786-ban Lavotta János tollából származó Szerenád, mind-mind erre az alkalomra hangszerelt 16 tagú kamarazenekarral és a két hungarikum hangszer szólójátékával lesz bemutatva, Ott Rezső a Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győztesének hangszerelésében.