Ötletek és megoldások: korszerűen a panellakásban

A második világháború alatt Budapest épületeinek mindössze 15 százaléka maradt épen. A katasztrófa után a lakáshelyzetet tovább súlyosbította, hogy az emberek tömegével költöztek vidékről a nagyobb városokba, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. A megoldást a panelsorok felhúzása jelentette. Az első panelház Dunaújvárosban épült 1959-ben, az utolsók pedig a nyolcvanas évek végén készültek el. A többemeletes épületekben 50-60 négyzetméteres lakások kaptak helyet, a tervezők praktikus, a teret maximálisan kihasználó alaprajzokat alkalmaztak. Mindegyik panellakásban volt konyha és egy kis fürdőszoba is, ami óriási komfortnak számított – olvasható a Lakáskultúra.hu cikkében.

Tippek felújításhoz

Közel 800 ezer otthont építettek így – nem csoda, hogy ma rengeteg embert foglalkoztat, mit lehet kihozni a panellakásokból.

Mivel az alaprajzok elrendezése logikus, általában nincs szükség a falak mozgatására. Ha mégis, akkor azt szakemberre kell bízni, aki megfelelő eszközökkel tud panelt vágni. A fűtésszerelés nem okoz gondot, hiszen a közös rendszer üzemeltetését és karbantartását többnyire a ház intézi. Szintén pozitívum, hogy a közművek átalakítása sem lakásonként történik, az egész blokknak kell pénzt gyűjteni vagy pályázni a közös felújításokra.

Persze a házgyári technológiával készült lakások felújításánál is adódhatnak nehézségek. Az eltelt évtizedek alatt a nyílászárók állapota igencsak leromlott, így a munkát általában az ablakok cseréjével kezdik, főleg ha az ablakok elavult és kényelmetlen vasalatokkal működnek (ilyen például a középen elforduló megoldás). A méret természetesen azonos marad – hiszen a homlokzat ritmikáján nem lehet változtatni –, illetve az ablakok osztásának és színének is egyeznie kell az eredetivel. A legtöbb házban nem érdemes a régi ablakok felújítására pénzt áldozni, miként arra sem, hogy csak a szárnyat cseréljük. Egyszerűen rendeljünk új ablakokat tokostul, termoüveggel! Kifizetődő befektetés.

Fotó: Pixabay

A másik dolog, amihez hozzá kell nyúlni, az elektromosvezeték-hálózat. Teljes felújításnál érdemes áthelyezni a lámpák kiállásait és a dugaljakat is. A 265-270 centiméteres belmagasság álmennyezet szempontjából csak s körbefutó gipszkarton dobozokhoz optimális, de a vezetékelvezetés mellett ezekbe süllyeszthetünk LED-es izzókat vagy rejtett világítást is.

Falak bontása

Egy hagyományos téglaépítésű háznál a válaszfalak nem hordanak terhet, így jórészt bonthatók. A megfelelő áthidaló beépítésével – és statikus ellenőrzése mellett – általában még a főfalakon is vágható nyílás. Igaz ez a panelek esetében is, bár szűkebbek a lehetőségek. A válaszfalak részben vagy teljesen bonthatók, a főfalak viszont csak bizonyos emeleteken, bizonyos feltételekkel. Itt a legkisebb módosításhoz is bontási, illetve építési engedély szükséges, és a bontást mindig szakemberrel kell végeztetni. Ha nem ez a munka menete, annak katasztrofális következményei lehetnek. Elengedhetetlen utánanézni annak is, hogy történt-e már bontás valamelyik másik lakásban az épület megegyező oldalán, és ha igen, az átalakítás milyen mértékű volt.

Korrigálható hibák a panellakásban

A panel felújítási költségei jól kalkulálhatók, a munka során nem jönnek váratlan pluszkiadások. Beszereltethetünk klímát: erkélyes lakásoknál ez egyszerűen az erkélyre kerül, ha nincs erkély, a homlokzatra tehetjük (az utóbbi megoldás településképi bejelentést igényel).

Érdemes a melegburkolat alá lépéshanggátló réteget tenni, a vizeshelyiségek strangjaiba pedig kerülhet elszívóventilátor

csappantyúval, így a szagok kevésbé áramolnak vissza

Az eredeti cikk arról, hogy hogyan élhetünk panellakásban a mai kor szellemében, elérhető a Lakáskultúra oldalán.