Amikor európai szőlőről beszélünk, akkor alapvetően a Vitis vinifera fajra gondolunk. A XIX. században Európában megjelent néhány új, a szőlőre veszélyes gombabetegség: a lisztharmat, majd a peronoszpóra. Gyógymódként rezisztens amerikai szőlőfajokat telepítettek Európába, de ezzel sikerült egy harmadik kórokozót is behozni: a filoxérát, azaz a szőlőgyökértetűt, amely a XIX. század második felében kiirtotta a viniferát Európában. Mezőgazdasági összeomlás következett be a kontinens szőlőtermelő országában.
A vészhelyzet megoldását a hibrid direkt termőktől remélték, a most vitatott hat fajta is közéjük tartozik. A direkt termő szőlők ellenálltak a filoxérának. A másik út a filoxérára rezisztens, homokos talajokba való ültetés, a harmadik pedig az oltánykészítés volt, amikor a filoxérára rezisztens gyökérrészre ráoltották a nemes viniferarészt.
Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője szerint az eltelt évtizedek alatt bebizonyosodott, hogy a hibrid direkt termő fajták kétes választ adnak a problémára, ugyanis való igaz, hogy ellenállnak a filoxérának, egyes gombabetegségeknek viszont nem. Nagyobb probléma viszont, hogy az ezen fajtákból készített borok minősége kívánnivalót hagy maga után, és az alkohol- és savtartalmuk sem elegendő, ami az eltarthatóságukat teszi nehézzé.
– Ezek a fajták nem véletlenül koptak ki a termesztésből. Az oltványok alkalmazása sokkal jobb, hatékonyabb, és magasabb minőséget hozott. Amióta komoly borjogi szabályozás van Európában, azóta ezek a fajták tiltólistásak – fejti ki a szakember.
De mit jelent valójában az, hogy tiltott egy szőlőfajta? Magyarországon ezer négyzetméterig, tehát egytized hektárig nem vonatkozik megkötés a szőlőtermesztésre, amennyiben a nedű nem kerül kereskedelmi forgalomba. Tíz hektoliter bort saját fogyasztásra bárki előállíthat megkötés vagy szabályozás nélkül, így a kert végében nyugodtan lehet termeszteni otellót. A hivatalos statisztikákban ezek a mennyiségek nem szerepelnek.
Az Európai Bizottság azért nyúlna vissza ezekhez a fajtákhoz, mert megítélésük szerint a szőlőborágazat komoly fenntarthatósági kihívásokkal küzd, elsősorban környezetvédelmi szempontból. Gál Péter aláhúzza, hogy Magyarország is célként fogalmazza meg az ágazat környezeti fenntarthatóságát, a problémát senki sem tagadja, a megoldás viszont azoknak a fajtáknak a nemesítése lehet, amelyek ötvözik a vinifera pozitív tulajdonságait és a nem viniferafajták rezisztenciáját. Magyarországon engedélyeztetés küszöbén állnak ilyen új, hibrid fajták.