Észbontóan pénzes üzletasszonyok, kísérőjük a siker, ragyogás, pompa. Amit nemigen látunk: kínzó bizonyítási kényszer, a magabiztosság tettetése. A mágnás elitklubokba, ahová zömmel férfiaknak van tagságijuk, nem könnyű bejutniuk. A gazdasági hírek főszereplői is szinte csak férfiak, a milliárdosok között a nemek aránya tíz az egyhez a javukra. Tavaly rekordot ért el a dúsgazdag hölgyek száma: világszerte már 256-an vannak olyanok, akik fejenként egymilliárd dollár felett diszponálnak. A Visual Capitalist tanulmánya szerint Észak-Amerikában 2014-ben összesen 14 ezer milliárd dollárnyi vagyon volt a kezükben, ám ez 2020-ra akár 22 ezer milliárdra duzzadhat.
Az Egyesült Államokban a lakossági vagyon 51 százaléka már most is a nők ellenőrzése alatt áll. Még akkor is, ha a mesés vagyonok kapcsán a leggyakrabban Bill Gatesről, Elon Muskról vagy Mark Zuckerbergről hallunk. Ráadásul napjainkban a családi kassza kulcsa már zömmel a nők zsebében lapul. Felmérések azt mutatják, hogy a hölgyek 96 százalékban teljes mértékben vagy részben kezelik a háztartás, avagy a vállalatok pénzügyeit, mint ahogyan a vásárlások, illetve a céges beruházások 70-80 százalékát is ők döntik el, amennyiben ők a főnökök. Nemcsak az átlagos vagyonnal rendelkezőknél, hanem a multimilliárdos körökben is ez a jellemző.
Jogos a kérdés: férfi vagy nő legyen a cégtulajdonos vagy a felső vezető? A dilemma komoly fejtörést okoz a befektetési tanácsadóknak, de a leggazdagabbak vagyonkezelőinek is. Kutatások bizonyítják, hogy a nők másképpen gondolkodnak a vagyonról és a pénzről, mint a férfiak, legyenek akár tulajdonosok, felső vezetők vagy alkalmazottak. Az amerikai háztartások 40 százalékában ma a nők a fő kenyérkeresők, ami négyszeres növekedés az 1960-as évekhez képest.
A magánvállalkozások 30 százaléka is a gyengébb nem tulajdonában van, ám a felelősség és a pénz súlya alatt sokan összeroppannak, még ha a konfliktuskezelésük eltér is a férfiakétól.
Márton-Koczó Ildikó üzleti és csapatedző (executive és team coach), az okvagyok.hu internetes szakoldal alapítója úgy látja, a környezet és még inkább a hölgyek önmagukkal szembeni elvárása folyamatos kényszer annak bizonyítására, vajon alkalmasak-e a pozícióra. A túlzott megfelelési igyekezetet olyan gondolatok fűtik, mint a „nem vagyok elég jó!”, vagy „biztosan meg tudom-e csinálni?”.