A horgászok a folyami halászokat, a halászok a horgászokat nem kedvelik, hiszen mindkét társaság ugyanarra a zsákmányra utazik. Amikor kevés a kifogható hal, a másikat okolják a hiány miatt. Küzdelmük néhány évvel ezelőtt a halászok vereségével ért véget, hiszen a korábban átírt halászati törvény 2016 januárjától tiltja a folyami halászatot a természetes vizekben. A döntést azzal indokolták, hogy az érintettek lehalászták az állományt, a halászat olyan halfajokat érint, amelyek kizárólag vadon élő állományuk természetes szaporulatával újulnak meg. Márpedig a hal nemzeti kincs, amelyet védeni, természetes szaporodását segíteni kell. Kétszázötven-háromszáz halász űzte ezt a több ezer éves mesterséget, akik a döntés életbelépése után vagy felhagytak – sok esetben másodállásban űzött – szakmájukkal, vagy elmentek a halgazdaságokba. A folyókon azóta a horgászoké a terep.
A törvénymódosítás nem okozott különösebb zavart, nem lett kevesebb a megvásárolható termék, hiszen egyébként sem eszünk sok halat. Ha mégis erre az élőlényre fanyalodunk, az általában karácsonykor kerül az asztalra. Az ár lehet az ok? A pontyszelet vagy -filé éves fogyasztói átlagára a Központi Statisztikai Hivatal múlt héten megjelent anyaga szerint 2018-ban kilónként 2030 forint volt, amely mindenképpen magasabb a tömegtermelésben gyártott csirke áránál. A hal ellenben sokkal egészségesebb a csirkénél.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az elmúlt évben kicsivel több, mint 26 ezer hektár területen működtek tógazdaságok az országban. A legtöbb a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön található. (Képriportunk helyszíne a sáregresi Rétimajor. Az 1200 hektáron gazdálkodó cég éves haltermelése meghaladja az 1500 tonnát.) Az étkezési ponty tenyésztése az előző évhez képest jelentősen, mintegy 18,6 százalékkal növekedett. Pontyból 17,4 ezer tonnát emeltek ki a tógazdaságok halászai, fehér busából 1,3 ezer tonna, amurból 871 tonna, harcsából 319 tonna volt a 2017-es termelés. Abban az évben fejenként mindössze 13 eurónak megfelelő forintért vettünk halat, miközben az uniós átlag 112 euró. Az európai éves átlagfogyasztás 23 kilogramm, nálunk 6,4 kilogramm, amiből az is kiolvasható, hogy a kontinentális áraknál itthon olcsóbb a hal, és mégsem esszük.