Walter Lübcke a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa volt, 2009 óta irányította a járási államigazgatási hivatalt. Előtte tíz évig képviselőként dolgozott a hesseni tartományi gyűlés CDU-frakciójában.
A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint Lübcke a 2015-ös menekülthullám után az érkezők elszállásolásáért volt felelős Hessen tartomány északi részén. Szakértők úgy vélték, feladatát jól látta el, de nyilvános szereplései során több alkalommal vitába szállt az őt és a menekülteket támadó német szélsőségesekkel.
A rendőrség kijelentette, hogy egyelőre semmilyen jele nincs annak, hogy ezeknek a korábbi szóbeli összetűzéseknek közük lenne a történtekhez.
A gyilkos fegyvert még keresik, az ügy feltárására pedig húszfős nyomozócsoportot állítottak fel. A nyomozók az emberölés után néhány nappal előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki Lübcke egyik ismerősét. A rendőrség az áldozat személyes adatainak és mobiltelefonjának tüzetes vizsgálata során bukkant a fiatalember nyomára, akit azonban a kihallgatása után elengedtek. A gyilkosság oka egyelőre ismeretlen, de a német hatóságok tovább folytatják a nyomozást.
Lübcke esete nem egyedülálló, hiszen csak az elmúlt két évtizedben több politikust is meggyilkoltak Európában. 2003. március 12-én bérgyilkos végzett a Milošević megbuktatásában kulcs-szerepet játszó 51 éves Zoran Đinđić szerb miniszterelnökkel. A politikus egy komolyabb sportbalesetből lábadozva, mankón érkezett a belgrádi kormányépület hátsó bejáratához, amikor egy közelben lévő lakatlan ház ablakából egy mesterlövész tüzet nyitott rá. Đinđićet a gyors orvosi beavatkozás sem menthette meg, a kórházban belehalt sérüléseibe. A merénylet elkövetője a hírhedt zimonyi maffia tagja volt, akit távollétében ítéltek harminc év börtönre. A férfit csak sok év keresés után, a horvát főváros közelében fogták el. A rendőrség úgy jutott a nyomára, hogy Kalinić súlyosan megsebesült, mert egykori bűntársa, a zimonyi klán másik tagja, az azóta szintén kézre kerített Miloš Simović kétszer rálőtt.