A magyarok meg se mernek moccanni, senki se mer hangosan beszélni, mert félő, hogy egy-egy elejtett szó miatt deresre húzzák az illetőt a románok. Az idegen hadsereg tisztjei szeparálták magukat és nem érintkeznek csak az ottani román polgárokkal, akik szörnyen visszaélnek előnyös helyzetükkel: aki a román embereknek nem tetszik, feljelentik mindenféle hazug címen és a beárult magyart szerencsés esetben megbotozzák, a rosszabb eset pedig, hogy deportálják.

„Mi legalább gondolunk egymásra”
„Nagyon fáj, hogy minket, magyarokat annyit támadnak. Általában igazságtalanul. Már ezért is úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”