Ha a vezetők kudarcot vallanak, lángba borulhat a világ

Henry Kissinger a történelem egyik legsikeresebb és legvitatottabb egyénisége a koronavírus kapcsán írt.

Henry Kissinger Fotó: Jason Lee

Henry Kissinger a történelem egyik legsikeresebb és legvitatottabb egyénisége. 1923-ban született a Nürnberg melletti Fürth városában. 1938-ban családjával emigrál az Egyesült Államokba. Húszéves korától, 1943-tól az USA állampolgára. A második világháborúban a belső elhárítás alkalmazza német tolmácsként.

A Harvardon doktorál, és ő az első, aki mind­össze egy négyessel tette le valamennyi vizsgáját. A fokozat megszerzése után az egyetemen maradt, de közben nagy cégek és nagy emberek, így Rockefeller tanácsadója lett. Figyelme a kezdetektől a külpolitika, a biztonság kérdéskörére irányult. Már a disszertációjában is az 1815-ös bécsi szerződést elemezte, vagyis azt, hogyan tudta az akkori vezető öt hatalom a békét mintegy harminc évig, az 1848-as forradalmakig fenntartani.

Kissinger ezen tapasztalatok alapján dolgozta ki, hogy az 1970-es évek öt hatalma, az USA, a Szovjetunió, Kína, Japán és Európa, hogyan tudnák megőrizni a békét szintén legalább harminc éven át. Az általa kidolgozott ötpólusú világ lényege, hogy meghatározó az amerikai–szovjet viszony, mivel ez a két ­hatalom rendelkezik a tömegpusztító eszközök – atom-,bakteriológiai és vegyi fegyverek – több mint 95 százalékával. Második tétele, hogy az USA, bármi történjék is, 3:2 arányban legyen túlsúlyban. Érdekes, hogy nem mondta ki, kivel, ki ellen. Meghirdette, hogy a jövőben az amerikai–kínai, valamint az amerikai–szovjet kapcsolatok legyenek mindig jobbak, mint a szovjet–kínai viszony. Ezt a lépést később a politikában kínai kártyának nevezték.

A harmadik tétel, hogy az USA hozzon létre maga körül három olyan katonai-politikai védelmi rendszert, amely képes a kommunista erők feltartóztatására. Ő mindmáig az egyetlen amerikai vezető, aki első helyre tette a kapcsolatokat a Szovjetunióval. Előtte és utána számos külügyminiszter volt, de ő az egyetlen, aki részint mindent túlélt, részint elméleteinek a döntő többségét az idő igazolta. Mindig is republikánus volt, méltó ellenfele a demokrata táborból Brzezinski, de ő „csak” nemzetbiztonsági tanácsadó volt, nem külügyminiszter. A világ mindmáig sajnálja, hogy Brzezinski nem Kissingerrel, hanem a szintén republikánus Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval készített világsikerű könyvet Amerika és a világ címmel.

Kissinger 1973–1977 között külügyminiszter, majd újra nemzetbiztonsági tanácsadó. Hírneve félelmetes volt. Ő kezdeményezte és támogatta a Szovjetunióval folytatandó SALT tárgyalásokat a hadászati támadóeszközök lehetséges csökkentéséről, és ő volt az, aki új Kína- és Vietnam-politikát folytatott. Utóbbiért megosztva Nobel-békedíjat kapott.

Kínában járt 1971-ben kétszer – egyszer titokban. Előkészítette Nixon elnök 1972-es kínai látogatását. Elérte nem csupán a kétoldalú kapcsolatok javítását, de azt is, hogy hallgatólagosan kialakult egy Moszkva-ellenes Washington–Peking-tengely.

Bármerre járt, humorral állt az eseményekhez. Titkos útján Pekingbe a repülőgépen elvesztek a bőröndjei. A gépen mindössze egy amerikai állampolgár volt, a nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok. Az ő ingeit kérte kölcsön. Furcsán mutatott bennük.

Miután a vietnami háborúban az amerikai különleges erők partra szálltak északon, hogy kiszabadítsák az amerikai foglyokat, és kiderült, hogy a börtönt pár héttel korábban az északiak kiürítették, megkérdezte, hol van a bivaly.

A haditengerészet minden egységénél vizsgálatot rendeltek el, hogy megtalálják a bivalyt vagy a bivalytrágyát, amikor kiderült, hogy Kissinger humorizált, és arra célzott, hogy ha már a foglyokat nem sikerült kiszabadítani, legalább egy vietnami bivalyt hoztak-e haza a katonák.

Amikor külügyminiszter lett, az első elé tett összefoglaló jelentést visszadobta, hogy ezt komolyan gondolták-e. Ezt többször megismételte, majd az ötödik után azt mondta, hogy most már megnézi.

Könyvei világhírűek, és ezek közül több – Diplomácia, Kínáról, Fehér házi éveim – magyarul is megjelent.

Az indiai–pakisztáni háborúban Kínával együtt Pakisztánt támogatta, hogy gyengítse a szovjet befolyást. Az 1973-as jom kippuri háborúban Izrael megsegítésére létrehozta a történelem legnagyobb légi hídját. A háború után elérte, hogy béke lett Izrael és Egyiptom között, és az arab állam elismerte Izraelt.

Talán leghíresebb filozófiai gondolata úgy hangzott: „Ami illegális, azonnal megtesszük, ami alkotmányellenes, az valamivel tovább tart.”

A koronavírus kapcsán nemrégiben cikket tett közzé a The Wall Street Journalban. Véleménye szerint a világ most fallal körbevett városokra hasonlít, amelyeket védeni kell a külső ellenségtől. Ugyanakkor a jólét a globális kereskedelemtől és az emberek mozgásától fog függeni. A vezetők történelmi kihívása, hogy a jövő építése közben kezeljék a krízist. Ha kudarcot vallanak, lángba borulhat a világ.

Henry Kissinger

Mint írja, a helyzet olyan, mint amikor katona volt a világháborúban, ahol nem lehetett tudni, hogy ki hal meg. A válság után a világ meg fog változni, és sok struktúráról – joggal vagy anélkül – az lesz a vélemény, hogy alkalmatlan. A vezetők mindenütt nemzeti alapon lépnek fel, de a járvány nemzetközi. Fel kell készülni a koronavírus utáni világrendre. Három pontból álló programot kínál az USA részére: 1. Az USA tudásával megóvta a világot a gyermekbénulástól és a fekete himlőtől. Most is az Egyesült Államok feladata a vírus elleni oltóanyag felfedezése. 2. Gazdasági lépések szükségesek, főleg a legszegényebb nemzetek megsegítésére. (Persze ilyen tervek évtizedek óta léteznek, de soha nem érték el a kívánt célt – N. GY.) 3. A válság után meg kell őrizni a liberális világrendet. Ha ez nem következik be, akkor „lángba borulhat a világ”. Véleményem szerint a világhírű szerző ebben a kérdésben téved. A világ egyre inkább a biztonságot választja, és nem az egyéni szabadságjogokat, vagyis a liberális világrendet.

Jelenleg napi 30-35 háború folyik a világban, szerencsére világháború nélkül. A liberális világ koncepciója nem létezik Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Ázsia nagy részében. A liberális eszmerendszer leszálló ágban van, és ez az USA-ra is igaz. Kissinger nem volt hajlandó támogatni Trump választási kampányát 2016-ban, de most kijelentette, hogy az elnök lépései a vírus elleni harcban helyesek.

Kissinger életútja rendkívül látványos és szövevényes. Mindmáig támadják, hogy aktívan beavatkozott többek között a chilei polgárháborúba, és nyíltan kiállt Pinochet mellett. Az idő sok mindenben igazolta őt. A Németországból faji okok miatt 15 évesen elmenekült fiú megtalálta helyét, szerepét az Egyesült Államokban. Többször felmerült, hogy lehetne az USA elnöke, de az amerikai alkotmány szerint csak olyan ember lehet elnök, aki amerikai állampolgárként született. A 97 éves egykori külügyminiszter, nemzetbiztonsági tanácsadó ma is aktív, és stábjával együtt sorra írja a szakanyagokat a világ vezetőinek és sajtójának. Szerepét a történelem fogja megítélni, de minden hibájával és bűnével együtt neve örökre fennmarad.