Ha a vezetők kudarcot vallanak, lángba borulhat a világ

Henry Kissinger a történelem egyik legsikeresebb és legvitatottabb egyénisége a koronavírus kapcsán írt.

Henry Kissinger Fotó: Jason Lee

Kissinger 1973–1977 között külügyminiszter, majd újra nemzetbiztonsági tanácsadó. Hírneve félelmetes volt. Ő kezdeményezte és támogatta a Szovjetunióval folytatandó SALT tárgyalásokat a hadászati támadóeszközök lehetséges csökkentéséről, és ő volt az, aki új Kína- és Vietnam-politikát folytatott. Utóbbiért megosztva Nobel-békedíjat kapott.

Kínában járt 1971-ben kétszer – egyszer titokban. Előkészítette Nixon elnök 1972-es kínai látogatását. Elérte nem csupán a kétoldalú kapcsolatok javítását, de azt is, hogy hallgatólagosan kialakult egy Moszkva-ellenes Washington–Peking-tengely.

Bármerre járt, humorral állt az eseményekhez. Titkos útján Pekingbe a repülőgépen elvesztek a bőröndjei. A gépen mindössze egy amerikai állampolgár volt, a nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok. Az ő ingeit kérte kölcsön. Furcsán mutatott bennük.

Miután a vietnami háborúban az amerikai különleges erők partra szálltak északon, hogy kiszabadítsák az amerikai foglyokat, és kiderült, hogy a börtönt pár héttel korábban az északiak kiürítették, megkérdezte, hol van a bivaly.

A haditengerészet minden egységénél vizsgálatot rendeltek el, hogy megtalálják a bivalyt vagy a bivalytrágyát, amikor kiderült, hogy Kissinger humorizált, és arra célzott, hogy ha már a foglyokat nem sikerült kiszabadítani, legalább egy vietnami bivalyt hoztak-e haza a katonák.

Amikor külügyminiszter lett, az első elé tett összefoglaló jelentést visszadobta, hogy ezt komolyan gondolták-e. Ezt többször megismételte, majd az ötödik után azt mondta, hogy most már megnézi.

Könyvei világhírűek, és ezek közül több – Diplomácia, Kínáról, Fehér házi éveim – magyarul is megjelent.

Az indiai–pakisztáni háborúban Kínával együtt Pakisztánt támogatta, hogy gyengítse a szovjet befolyást. Az 1973-as jom kippuri háborúban Izrael megsegítésére létrehozta a történelem legnagyobb légi hídját. A háború után elérte, hogy béke lett Izrael és Egyiptom között, és az arab állam elismerte Izraelt.

Talán leghíresebb filozófiai gondolata úgy hangzott: „Ami illegális, azonnal megtesszük, ami alkotmányellenes, az valamivel tovább tart.”

A koronavírus kapcsán nemrégiben cikket tett közzé a The Wall Street Journalban. Véleménye szerint a világ most fallal körbevett városokra hasonlít, amelyeket védeni kell a külső ellenségtől. Ugyanakkor a jólét a globális kereskedelemtől és az emberek mozgásától fog függeni. A vezetők történelmi kihívása, hogy a jövő építése közben kezeljék a krízist. Ha kudarcot vallanak, lángba borulhat a világ.

Henry Kissinger

Mint írja, a helyzet olyan, mint amikor katona volt a világháborúban, ahol nem lehetett tudni, hogy ki hal meg. A válság után a világ meg fog változni, és sok struktúráról – joggal vagy anélkül – az lesz a vélemény, hogy alkalmatlan. A vezetők mindenütt nemzeti alapon lépnek fel, de a járvány nemzetközi. Fel kell készülni a koronavírus utáni világrendre. Három pontból álló programot kínál az USA részére: 1. Az USA tudásával megóvta a világot a gyermekbénulástól és a fekete himlőtől. Most is az Egyesült Államok feladata a vírus elleni oltóanyag felfedezése. 2. Gazdasági lépések szükségesek, főleg a legszegényebb nemzetek megsegítésére. (Persze ilyen tervek évtizedek óta léteznek, de soha nem érték el a kívánt célt – N. GY.) 3. A válság után meg kell őrizni a liberális világrendet. Ha ez nem következik be, akkor „lángba borulhat a világ”. Véleményem szerint a világhírű szerző ebben a kérdésben téved. A világ egyre inkább a biztonságot választja, és nem az egyéni szabadságjogokat, vagyis a liberális világrendet.

Jelenleg napi 30-35 háború folyik a világban, szerencsére világháború nélkül. A liberális világ koncepciója nem létezik Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Ázsia nagy részében. A liberális eszmerendszer leszálló ágban van, és ez az USA-ra is igaz. Kissinger nem volt hajlandó támogatni Trump választási kampányát 2016-ban, de most kijelentette, hogy az elnök lépései a vírus elleni harcban helyesek.

Kissinger életútja rendkívül látványos és szövevényes. Mindmáig támadják, hogy aktívan beavatkozott többek között a chilei polgárháborúba, és nyíltan kiállt Pinochet mellett. Az idő sok mindenben igazolta őt. A Németországból faji okok miatt 15 évesen elmenekült fiú megtalálta helyét, szerepét az Egyesült Államokban. Többször felmerült, hogy lehetne az USA elnöke, de az amerikai alkotmány szerint csak olyan ember lehet elnök, aki amerikai állampolgárként született. A 97 éves egykori külügyminiszter, nemzetbiztonsági tanácsadó ma is aktív, és stábjával együtt sorra írja a szakanyagokat a világ vezetőinek és sajtójának. Szerepét a történelem fogja megítélni, de minden hibájával és bűnével együtt neve örökre fennmarad.