Nyár a Nektárban

Ify Lajos egykori fonyódi plébános Emmaus nevű kápolnája a Balaton egyik legszebb táján, a Szent György-hegyen még ma is áll. De már nem sokáig: hamarosan összedől. Pedig az egykori magánkápolna még napjainkban is e vidék egyik emblematikus helyszíne, turisták hada keresi fel.

Kovács Emőke
2020. 07. 22. 19:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugdíjazott plébános 1950 októberében megkapta három esztendőre Emmaus-kápolnájának magánkápolnaként engedélyezett működését és a mindennapos misézés jogát. Aktív levelezése az egyházi hatóságokkal még a későbbiekben is folytatódott, általában nyugdíja emelését kérte, de leveleiben nem mulasztotta el taglalni az eltávolításának igazságtalanságát és helyzetének nehézségét sem. Ify Lajos Szent György-hegyi mindennapjaira a sajtóorgánumokból és a kortársak visszaemlékezéseiből következtethetünk. A róla szóló – hivatalos – híradások (újságcikkek, tudósítások) egyfajta csodabogárként mutatták be az emberektől elzárkózó plébános különc alakját, és csodálattal méltatták különleges lakhelyét. Magáról a helyről több ismertetés is fennmaradt. Az Eremos feliratú házban Ify házvezetőnője élt, a Názáretben voltak a vendégszobák és egy barkácsműhely. Az Animálban éltek a házi- és haszonállatok (baromfi, disznó), a Nektár pedig nyári lakként funkcio­nált, amelynek falát versek, érdekes feljegyzések, oklevelek díszítették. Maga a főépület kápolnaként és téli lakként szolgált. A feljegyzések nagy része említi még Ify tudományos érdeklődését, különféle magángyűjteményeit (régi pénzek, könyvek, ereklyék, kőzetek) és természetesen azt, hogy a hegyen is harmóniumkészítéssel és órajavítással foglalkozott.

Fontos kérdés viszont, hogy miképpen alakultak emberi kapcsolatai, barátságai. Valóban teljes magányban élt-e, remeteként, vagy megmaradt kapcsolata a külvilággal? A szóbeli és írásbeli visszaemlékezések nagy része említi, hogy kirándulók, táborozó gyerekek, túrázók, egykori cserkészek, fonyódi hívei gyakran felkeresték. Ify Lajos szállást biztosított a hozzá érkezőknek. De a hétköznapi látogatókon kívül jelesebb vendégei is akadtak, főképpen az 1950-es évek kezdetén. Mécs Lászlóhoz fűződő barátsága nem szűnt meg remeteléte idején sem. Kapcsolatukról informatív adatokat tudhatunk meg a Mécs László és társa ügyében nyitott államvédelmi vizsgálati dosszié­ból. Ugyanis Mécs 1950 júniusától 1950 novemberéig Ify Lajosnál lakott. Kihallgatási jegyzőkönyvében több helyütt is szerepel az a vádpont, miszerint a Szent György-hegyen demokráciaellenes verseket írt, demokráciaellenes összejöveteleket tartott. Mécs a többször előkerülő vádpontot szinte minden esetben tagadta. Végül 1953 augusztusában tartóztatták le Pannonhalmán okirathamisítás vádjával, valamint kéziratos verseinek terjesztése miatt. Tíz év börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban rehabilitálták. A perig vezető vizsgálat során számos egyházi személyt bevontak, így Ify Lajos személyére is vizsgálatot kértek 1953-ban. Az 1950-es évek legsötétebb diktatúrájának éveiben is meghatározó beszélgetések, találkozások zajlottak az Emmaus-kápolnánál.

Az utolsó híradás Ifyről 1967 szeptemberé­ben, halála kapcsán olvasható. A meglehetősen szűkszavú körlevél néhány mondatban összegzi tevékenységét, az egyház búcsúzik halottjától. Temetéséről azonban hosszabb ügynöki jelentés készült, mely szintén utalt az elvonulás politikai okaira, valamint kiviláglik belőle az is, hogy a vidék egyházi vezetőinek, plébánosainak szinte mindegyike ott volt a temetésen.

Ify Lajos az Emmaus-kápolna kertjében alussza örök álmát, a mellette lévő nyughelyeken egykori házvezetőnői, Luka Anna és Kozma Jánosné sírjai találhatók.

Az egykori magánkápolna sorsa, állapota kétséges és aggasztó. Lelkes civilek – Varga István fonyódi helytörténész, Osvald Gábor balatoni értékmentő – igyekeznek minél több fórumot elérni a kápolna sorsa kapcsán. S nemrégiben nyert el egy keszthelyi építész, Bögös András alkotói ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémiánál, amelynek keretében a jövőben elkészíti a kápolna rekonstrukciós terveit. A balatoni épített örökség védelme fontos pillére a tavi értékmentésnek. Kiváltképp olyan színtér esetében, mint a Szent György-hegy tetején álló, a pannon tengerre tekintő szakrális Ify-kápolna, amelynek egykori lakója mára e vidék szimbolikus alakjává vált.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.