Nagymosás

Amerikai, német, brit és ausztrál pénzintézetek segítették megtisztítani a tálibok, orosz oligarchák, drogbárók, piramisjátékosok vagyonát.

Bódy Géza
2020. 11. 03. 12:11
A bank vezetője a spekulánsok támadásával magyarázza a befektetői bizalom megingását Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétezer oldalas dokumentumhalmaz igazolja, hogy a világ legnagyobb bankjai miként mosták tisztára az ügyfeleik pénzét. A FinCEN fájlok néven elhíresült bizonyítékokat az Egyesült Államok pénzügyi bűnüldözési hatóságától szivárogtatták ki, és a Buzzfeed News internetes „leleplező” oldalon hozták nyilvánosságra több ország oknyomozó újságíróinak segítségével. Mint kiderült, amerikai, német, brit és ausztrál pénzintézetek segítették megtisztítani a tálibok, orosz oligarchák, drogbárók, piramisjátékosok vagyonát csakúgy, mint az észak-koreai és iráni hekkerek pénzét. Az akció túl jól sikerült, több mint kétezermilliárd dolláros a kár.

A legtöbb piszkos tranzakció a Deutsche Bankhoz (DB) fűződik, amelynek ez már a sokadik botránya. A dokumentumok szerint 1999 és 2017 között legalább ezerháromszázmilliárd dollárt utaztattak számláról számlára. Az óriási összeg nagy része a Financial Bridge orosz vállalathoz köthető, amely után már évek óta nyomoztak a hatóságok. A cég drog- és emberkereskedelemmel foglalkozik, így semmiképp sem nevezhető ártatlan hitelintézeti ügyfélnek. A jelentés azt is felfedi, hogy a Deutsche Bank több különböző értékpapír-kereskedési csalásról is tudott, mégsem tettek semmit ezek megakadályozásáért.

A botrány elérte a brit Barclays bankot is, ahol Arkagyij Rotenberg neve merült fel, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik oligarchája. Bár a hitelintézet négy évvel ezelőtt „hivatalosan” blokkolta a dúsgazdag férfi számláit, ennek ellenére mégis úgy mozgatta a milliárdokat, hogy az senkinek nem tűnt fel.

A Citi Bank és a JP Morgan is a vétkesek közt szerepel. Mindkét helyen egy Interpol által körözött személy bankszámláját kezelték. A feltételezett kár félmilliárd dollár, amely főként a kazah Viktor Krapunovhoz, Almati egykori polgármesteréhez köthető. Az expolitikus minden idők legnagyobb ingatlancsalása után oldott kereket. Bűnlajstromát sikkasztások, korrupciók, maffiahálózat üzemeltetése és több milliárd dollár eltulajdonítása gazdagítja.

Nemrég kapták el Svájcban, ám a pénz jó része azóta sincs meg, ugyanis annak „kezelését” rokonaira bízta, akik szerte a világba utalgatták.

A jobb napokat is megélt brit–kínai HSBC banknak sincs szerencséje. Nem elég, hogy a koronavírus-járvány egyik legnagyobb vesztese, még a botrányokban is felmerült a neve.

A pénzintézet hongkongi leányvállalatán keresztül egy WCM777 nevű vállalat több millió dollárt utaztatott számláról számlára egy pilótajáték kapcsán. Az áldozatok pénzéből a bűnözők két golfpályát, egy palotát és egy 39,8 karátos gyémántot vásároltak, illetve bányászati jogokat szereztek Sierra Leonéban.

A brit Standard Chartered sem úszta meg. Kiderült, hogy a Dubajban működő Al Zarooni Exchange nevű vállalat megbízásából a pénzintézet komoly összegeket mosott tisztára, amelyek a tálibokhoz köthetők. Erre az ügyletre ugyan már tavaly fény derült, aminek következtében a bank 1,1 milliárd dolláros bírságot fizetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hatóságainak. Most a bűnlajstrom tovább bővült: százmilliónyi dollárt mozgattak olyan vállalatok nevében, amelyekről lehet gyanítani, hogy az Irán elleni amerikai szankciókat akarják megkerülni.

A botrány a hitelintézetek tőzsdei értékét is tépázza, pár nap alatt közel nyolc százalékot zuhantak a Deutsche Bank, az ING és a Barclays, illetve a HSBC papírjainak árfolyamai. Ugyan nem minden gyanúsnak tűnő ügylet mögött van pénzmosás, mégis furcsa, hogy az elmúlt években olyan tranzakciók is zöld jelzést kaptak, amelyeket a világ legveszélyesebb terroristái, drogkartelljei indítottak. Ám amíg egy bank kijátszhatja a pénzmosás elleni törvényt, sosem lesz rend a piacon. Ennek ékes bizonyítéka, hogy pár napja 1,3 milliárd ausztrál dolláros bírságot kapott a Westpac, az egyik legnagyobb ausztrál bank, mert több mint 23 millió (!) alkalommal szegte meg a kontinens pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási törvényeit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.