Ha csak a budai várat tekintjük, a rekonstrukciók, visszaépítések áldozatául esik egy olyan épület is – Virág Csaba teherelosztója –, amely az építészszakma számára – és úgy tűnik, a közvéleménnyel szinte teljes ellentétben – meghatározó épület. Virág Csaba alakja és életműve a még élő építészgenerációknak fontos érték és mérföldkő. A kortárs építészet vagabundja volt ő Magyarországon egyedi és újító megoldásaival. A mai, még alkotó, de már érett építésznemzedékek tanára, szellemi atyjukként működött, érdekes párhuzamban Makovecz Imrével, vele majdnem egy időben. Míg a Virág Csaba jelképezte, sajátos hangú modernizmus a közvélemény számára nehezen fogyasztható (MTI-irodaház a Naphegyen, Kálvin téri irodaház), addig Makovecz épületei épp ellenkezőleg: kultuszhellyé váltak. E párhuzam szinte feloldhatatlan, hacsak nem azzal, hogy a szakma mindkét építész teljesítményét érti és méltatja.
Sokszor érzik úgy a szakmabeliek, hogy nem tudják, nem képesek az építészet értékeit a nagyközönség felé kommunikálni. A fiatalok próbálnak ezen javítani, sok olyan szervezet van már, amely az építészet nyelvét tanítja a gyermekeknek, továbbá számos folyóirat, orgánum születik, amely igyekszik ezen a kommunikáción javítani. A kérdést végtelenségig leegyszerűsítve: míg a modernista (a közhasználatban sokszor hibásan szocreál) építészetet nehéz szeretni, addig a magyar organikus vagy az eklektikus stílust könnyebb. Talán a kézművesség volna az a kapocs, amely az építészetet befogadhatóvá teszi, és amelyet a modern építészet a technikába vetett hit és a világháborúk okozta borzalmak miatt eltörölt? Teszünk-e értékkülönbséget román, gótikus vagy barokk emlékeink között? Lehet-e egyetlen stíluson keresztül értékelni vagy érteni az építészetet? Nyilvánvalóan nem.
Ez alapján létezik olyan építészeti érték, amely örök, amely levetve stílusjegyeit mindenképpen hitelt és értéket őriz. Megfordítva a gondolkodást: vajon ezek az értékek létrejönnek-e a mostani visszaépítésekkel, rekonstrukciókkal? Kell-e ezekről a kérdésekről nemcsak a szakmának, de a nagyközönségnek is gondolkodni az építészet alapvető kérdéseit keresve?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!