A 9-es műterem

Filmtörténeti helyszínkutatóként Basa Balázs több évtizede elemzi és dokumentálja a filmalkotások forgatási helyszíneit. A Filmturisztikai Egyesület munkatársa a hazai filmturizmus lelkes támogatója. 2014-ben jelent meg az Itt forgott – Főszerepben Budapest című kötete, amelyet Názer Ádámmal közösen írtak. A könyvhöz kapcsolódik a Film Destination Budapest nevű telefonos alkalmazás fejlesztése is.

Harckocsi a Szabadság téren, az Evita című amerikai életrajzi film forgatásán, Budapest, 1996. március 23. Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

Szintén filmes szakemberek segítségével került kapcsolatba Romvári József díszlettervező fiával is. A látványtervező halála után hatalmas szakmai hagyaték, szcenikai dokumentációk, tervek, fotók maradtak fenn. Miután Basa Balázs elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíját, egy kutatási munka keretében vállalta a hagyatékra épülő adatbázis létrehozását és a több ezer helyszínmotívum feldolgozását.

A filmes helyszínek kutatása sziszifuszi munka. Sokszor igen nehéz megállapítani, hogy hol forgatták a filmet, gyakran ki kell kockázni a jeleneteket. Amíg az ember beazonosítja, hogy az az erkély a Dalszínház utcában pontosan hol található… Az összegyűjtött információkból nemcsak adatbázist hoz létre, hanem ellenőrzi is azokat. Tavasztól késő őszig jár terepszemlére, dokumentálja a filmes helyszíneket. Fotókat készít, majd azokat összeveti a húsz-harminc, esetenként hetven évvel azelőtti filmben látott jelenetek eredeti helyszíneivel. Természetesen többször előfordult, hogy a keresett épület már nem létezett. Az újabb kutatási feladat, hogy megtudja, miért tűnt el. Ilyenkor az adatbázis megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az épület összedőlt, lebontották, átépítették vagy felszámolták. A kortörténeti lenyomatot az adatokon kívül dokumentációkkal, cikkekkel, fotókkal támasztja alá. Szerinte ezek az információk ugyanúgy hozzátartoznak a film adatlapjához, mint a történet, a szereplők, a stábtagok. Reméli, hogy személyes adatbázisát a Magyar Nemzeti Filmarchívum hasznosítani tudja majd.

A filmforgatások során, ha egy helyszín biztossá vált, akkor az alkotók oda többször is visszatértek. Az ötvenes években a falusi környezetben játszódó történeteket általában Dabas és Ócsa környékén vették fel, a nyolcvanas évektől kezdve a szentendrei skanzen is keresett helyszínné vált. Az 56-os jelenetekhez a hetvenes évektől leginkább Józsefváros – a Práter és a Futó utca környéke – ad teret. A kerület az elmúlt évtizedekben sokat változott, a városrehabilitáció során több autentikus épület is eltűnt.

Ami a kerület előnyére válik, a filmesek számára veszteség. Generációk zarándokoltak már el Pilisborosjenőre, ahol az Egri csillagok című filmhez felépítették a várat, amelyből mára csak romok maradtak. A másik népszerű helyszín a Budaörsi-kopárok,­ illetve Farkasvölgy dimbes-dombos vidéke volt. Az ötvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig használták, és a filmes szlengben 9-es műteremnek hívták. Ott forgott többek közt A tizedes meg a többiek, a Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Sándor Mátyás, A névtelen vár. Ez a terület most is bejárható. A Filmturisztikai Egyesület közösségi oldalára folyamatosan töltenek fel anyagokat, szerveznek sétákat. A magyar film 120. születésnapját mindenféle filmturisztikai programmal szeretnék megünnepelni.

Budapest mint alteregó

A fővároson kívül Szentendre belvárosa és Sopron is népszerű a filmesek körében. Nemrég egy hidegháborús kémfilmsorozat, a Berlini küldetés forgatásán Sopron egy észt kisváros kulisszáját adta. A Kolostor utca pedig A korona című angol sorozat egyik epizódjában egy harmincas évekbeli német kisváros miliőjét biztosította.

– A 2010-es évek elején rendszeresen vezettünk Budapesten filmes sétákat, főleg külföldi csoportoknak – meséli Basa Balázs. – A sétákhoz Názer Ádámmal rengeteg információt gyűjtöttünk össze, ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne azokat könyvben is kiadni.

Az Itt forgott – Főszerepben Budapest című kötetük a hatvanas évek derekától a könyv megjelenéséig kerületenként összegzi azokat a helyeket, épületeket, hidakat, ahol külföldi filmek forogtak. Budapest eddig több mint nyolcvan város – Párizs, Róma, Berlin, Bécs, Moszkva, London, New York és Szentpétervár, Oslo és Miami – alteregója volt. Akiket érdekelnek a filmek, azoknak külön csemege, hogy ilyen szemmel is nézhetik a várost.

Richard Burton volt az első világsztár, aki nálunk forgatott, a Kékszakáll című filmben 1972-ben. Partnere, Raquel Welch néhány évvel később a Koldus és királyfi című film főszereplőjeként tért vissza Budapestre. A korabeli Londonhoz a budai várat, Sopron utcáit és a Vajdahunyad várát montírozták össze. A nyolcvanas években az Anna Karenina egyik feldolgozásában Vronszkijt Christopher Reeve alakította, aki Supermanként vált világhírűvé. A kilencvenes évek közepén az egész világ felkapta a fejét, hogy Magyarországon forgatják az Evita című filmet. Alan Parker musicaljében Madonna, Antonio Banderas és Jona­than Pryce játszották a főszerepeket. 2005 őszén Spielberg München című filmje járt komoly felhajtással. Az Andrássy utat és környékét hetekre lezárták – a római, párizsi és londoni jelenetek felvételéhez. A Szárnyas fejvadász 2049 forgatására Harrison Ford és Ryan Gosling érkezett Budapestre. A National Geographic megbízásából készült Géniusz: Picasso című sorozat nagy részét Budapesten, Etyeken és Szentendrén vették fel Antonio Banderasszal. A Vaják című sorozat első évada is főképp nálunk készült. Felismerhető benne többek között a tatai vár és a tatabányai Szelim-barlang is.

Ang Lee 2019-ben itt forgatta a Gemini Man című filmjét. A főszereplő, Will Smith egy nap felmászott a Lánchíd tetejére, és táncolt egy kicsit. A közzétett videót több millióan látták. Egy-egy ilyen magamutogatási akció óriási figyelmet kap, és akaratlanul is reklámozza az országot. Tom Hanks 2017-ben az Inferno című filmben dolgozott itt. Fantasztikusnak találta a várost. Forintban nem kifejezhető, mennyit jelent, ha a világsztárok kiírják a közösségi oldalukra, hogy „Budapesten vagyok, ebben a gyönyörű városban, épp lángost eszem, amit mindenkinek meg kell kóstolnia”. A sztárok nyilatkozatai és fotói nagyban befolyásolják a turistákat.

Harckocsi a Szabadság téren, az Evita című amerikai életrajzi film forgatásán, Budapest, 1996. március 23.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Kulturális sétaprogram

Az Itt forgott – Főszerepben Budapest című könyv megjelenése után Basa Balázst és szerzőtársát megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Kutatóintézete. A szakemberek olyan tartalmakat gyűjtenek össze, amelyek a fővárosunkat speciális kulturális sétaprogrammá alakítják. A Film Destination Budapest telefonos alkalmazás fejlesztésében Balázsék is tevékenyen részt vettek. Az applikáció felhasználói számára Budapest sokszínűségét, a filmgyártóknak pedig a város lehetőségeit szeretnék bemutatni. Az ingyenes alkalmazásban megtalálhatóak azok a „top” helyszínek panorámafotókkal, amelyeket külföldi stábok a leggyakrabban használtak. Filmcímek, az itt megfordult hírességek, valamint a Budapest által megjelenített világvárosok szerint is lehet keresni. Tavaly ősszel két filmes séta is bekerült az alkalmazásba, amivel szintén a hazai filmturizmust próbálják támogatni.

– Többször dolgoztam filmes stáboknak helyszínkeresőként – mondja Basa Balázs. – Soha nem tudok úgy sétálni a városban – egyetlen utcában sem –, hogy ne jusson eszembe, hogy a következő kapualjban melyik híres színész állt, vagy Spiel­berg filmjében hol fordult be a sarkon az autó.

A kutatás saját kedvtelésből indult, a magam szórakoztatására. Ma már a legfontosabb cél a még gyerekcipőben járó magyar filmturizmus fellendítése. Jó lenne, ha az ügyet a szakma és az idegenforgalom közösen karolná fel.

A Trónok harca című film nagy részét Horvátországban vették fel. Dubrovnik és környéke – kis túlzással – a filmturizmusból él. Kincsesbánya az országnak. Egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a magyar filmes bérmunkák sok pénzt hoznak. Számtalan kihasználatlan helyzet mellett megyünk el. Éljünk a lehetőségekkel!