A 9-es műterem

Gyerekkorában a külföldi kalandfilmek és a Jókai-regényekből készült magyar filmek szippantották be. Mindig az érdekelte, hogy pontosan hol és hogyan készültek ezek az alkotások. A Magyar Televízió segédoperatőri kurzusának elvégzése után a Híradóban és magazinműsorokban dolgozott, később werkfilmeket, majd egy megrendelő kérésére úti filmeket készített – többek között Svájcban, Brazíliában, Kanadában.

– A Harry Potter könyvsorozat utolsó kötetének megjelenése előtt megkeresett a kiadó, hogy szeretnének a gyerekeknek valami különlegességet adni – emlékszik a kezdetekre Basa Balázs. – Kiskovács Attila színésszel bejártuk Londont, felvettük a legfontosabb helyszíneket, amelyeket a nézők már a filmvászonról ismertek, és készítettünk egy DVD-t a könyv mellé. Az Abszol-út avagy Harry Potter nyomában… című filmünk sok pozitív visszajelzést kapott. Nagy lökést adott ahhoz, hogy tovább folytassam a szenvedélyemet, a helyszínkutató munkát.

Amerikában és Nyugat-Európában megszokott idegenforgalmi látványosságnak számít, hogy az utazók felkeresik a kedvenc filmjeik helyszíneit. Basa Balázs két évtizeddel ezelőtt összegyűjtött jó néhány olyan országot, várost és helyszínt, ahol ismert filmjeleneteket vettek fel. A külföldi filmes helyszínekről gyűjtött információit tanulmányban foglalta össze, majd bekopogott néhány utazási irodához. Az egyiknél sikerrel járt. Közösen szerveztek egyhetes utakat Tunéziába. A turistákkal bejárták a sivatagban azokat az illusztris helyeket, ahol a hetvenes évek végétől George Lucas a Csillagok háborúja című film jeleneteit forgatta.

Basa Balázs
Fotó: Havran Zoltán

Hol az a tó Kőbányán?

A hatvanas évektől Magyarországon forgatott nemzetközi produkciók forgatási nyomait keresi 2003 óta, tíz éve az 1945 után készült magyar filmek eredeti helyszíneit is kutatja. Egyrészt az interneten kutakodik, másrészt régi filmes szakemberekkel tartja a kapcsolatot, akik, miközben felelevenítik emlékeiket, rengeteg értékes információval szolgálnak. A díszletépítők, látványtervezők, kellékesek soha nem gondolták volna, hogy a kétezres években valakit az érdekel, hogy Gyarmathy Lívia Ismeri a szandi mandit? című alkotásában hol volt az a tó Kőbányán, ahol a kis hajómodelleket úsztatták, vagy John Huston 1980-ban Magyarországon forgatott Menekülés a győzelembe című filmjében – amelyben Sylvester Stallone, Michael Caine és Pelé játszották a főszerepeket – pontosan hol vették fel a fogolytáborban zajló jeleneteket Dunakeszin.

Szintén filmes szakemberek segítségével került kapcsolatba Romvári József díszlettervező fiával is. A látványtervező halála után hatalmas szakmai hagyaték, szcenikai dokumentációk, tervek, fotók maradtak fenn. Miután Basa Balázs elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíját, egy kutatási munka keretében vállalta a hagyatékra épülő adatbázis létrehozását és a több ezer helyszínmotívum feldolgozását.

A filmes helyszínek kutatása sziszifuszi munka. Sokszor igen nehéz megállapítani, hogy hol forgatták a filmet, gyakran ki kell kockázni a jeleneteket. Amíg az ember beazonosítja, hogy az az erkély a Dalszínház utcában pontosan hol található… Az összegyűjtött információkból nemcsak adatbázist hoz létre, hanem ellenőrzi is azokat. Tavasztól késő őszig jár terepszemlére, dokumentálja a filmes helyszíneket. Fotókat készít, majd azokat összeveti a húsz-harminc, esetenként hetven évvel azelőtti filmben látott jelenetek eredeti helyszíneivel. Természetesen többször előfordult, hogy a keresett épület már nem létezett. Az újabb kutatási feladat, hogy megtudja, miért tűnt el. Ilyenkor az adatbázis megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az épület összedőlt, lebontották, átépítették vagy felszámolták. A kortörténeti lenyomatot az adatokon kívül dokumentációkkal, cikkekkel, fotókkal támasztja alá. Szerinte ezek az információk ugyanúgy hozzátartoznak a film adatlapjához, mint a történet, a szereplők, a stábtagok. Reméli, hogy személyes adatbázisát a Magyar Nemzeti Filmarchívum hasznosítani tudja majd.

A filmforgatások során, ha egy helyszín biztossá vált, akkor az alkotók oda többször is visszatértek. Az ötvenes években a falusi környezetben játszódó történeteket általában Dabas és Ócsa környékén vették fel, a nyolcvanas évektől kezdve a szentendrei skanzen is keresett helyszínné vált. Az 56-os jelenetekhez a hetvenes évektől leginkább Józsefváros – a Práter és a Futó utca környéke – ad teret. A kerület az elmúlt évtizedekben sokat változott, a városrehabilitáció során több autentikus épület is eltűnt.

Ami a kerület előnyére válik, a filmesek számára veszteség. Generációk zarándokoltak már el Pilisborosjenőre, ahol az Egri csillagok című filmhez felépítették a várat, amelyből mára csak romok maradtak. A másik népszerű helyszín a Budaörsi-kopárok,­ illetve Farkasvölgy dimbes-dombos vidéke volt. Az ötvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig használták, és a filmes szlengben 9-es műteremnek hívták. Ott forgott többek közt A tizedes meg a többiek, a Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Sándor Mátyás, A névtelen vár. Ez a terület most is bejárható. A Filmturisztikai Egyesület közösségi oldalára folyamatosan töltenek fel anyagokat, szerveznek sétákat. A magyar film 120. születésnapját mindenféle filmturisztikai programmal szeretnék megünnepelni.

Budapest mint alteregó

A fővároson kívül Szentendre belvárosa és Sopron is népszerű a filmesek körében. Nemrég egy hidegháborús kémfilmsorozat, a Berlini küldetés forgatásán Sopron egy észt kisváros kulisszáját adta. A Kolostor utca pedig A korona című angol sorozat egyik epizódjában egy harmincas évekbeli német kisváros miliőjét biztosította.

– A 2010-es évek elején rendszeresen vezettünk Budapesten filmes sétákat, főleg külföldi csoportoknak – meséli Basa Balázs. – A sétákhoz Názer Ádámmal rengeteg információt gyűjtöttünk össze, ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne azokat könyvben is kiadni.

Az Itt forgott – Főszerepben Budapest című kötetük a hatvanas évek derekától a könyv megjelenéséig kerületenként összegzi azokat a helyeket, épületeket, hidakat, ahol külföldi filmek forogtak. Budapest eddig több mint nyolcvan város – Párizs, Róma, Berlin, Bécs, Moszkva, London, New York és Szentpétervár, Oslo és Miami – alteregója volt. Akiket érdekelnek a filmek, azoknak külön csemege, hogy ilyen szemmel is nézhetik a várost.

Richard Burton volt az első világsztár, aki nálunk forgatott, a Kékszakáll című filmben 1972-ben. Partnere, Raquel Welch néhány évvel később a Koldus és királyfi című film főszereplőjeként tért vissza Budapestre. A korabeli Londonhoz a budai várat, Sopron utcáit és a Vajdahunyad várát montírozták össze. A nyolcvanas években az Anna Karenina egyik feldolgozásában Vronszkijt Christopher Reeve alakította, aki Supermanként vált világhírűvé. A kilencvenes évek közepén az egész világ felkapta a fejét, hogy Magyarországon forgatják az Evita című filmet. Alan Parker musicaljében Madonna, Antonio Banderas és Jona­than Pryce játszották a főszerepeket. 2005 őszén Spielberg München című filmje járt komoly felhajtással. Az Andrássy utat és környékét hetekre lezárták – a római, párizsi és londoni jelenetek felvételéhez. A Szárnyas fejvadász 2049 forgatására Harrison Ford és Ryan Gosling érkezett Budapestre. A National Geographic megbízásából készült Géniusz: Picasso című sorozat nagy részét Budapesten, Etyeken és Szentendrén vették fel Antonio Banderasszal. A Vaják című sorozat első évada is főképp nálunk készült. Felismerhető benne többek között a tatai vár és a tatabányai Szelim-barlang is.

Ang Lee 2019-ben itt forgatta a Gemini Man című filmjét. A főszereplő, Will Smith egy nap felmászott a Lánchíd tetejére, és táncolt egy kicsit. A közzétett videót több millióan látták. Egy-egy ilyen magamutogatási akció óriási figyelmet kap, és akaratlanul is reklámozza az országot. Tom Hanks 2017-ben az Inferno című filmben dolgozott itt. Fantasztikusnak találta a várost. Forintban nem kifejezhető, mennyit jelent, ha a világsztárok kiírják a közösségi oldalukra, hogy „Budapesten vagyok, ebben a gyönyörű városban, épp lángost eszem, amit mindenkinek meg kell kóstolnia”. A sztárok nyilatkozatai és fotói nagyban befolyásolják a turistákat.

Harckocsi a Szabadság téren, az Evita című amerikai életrajzi film forgatásán, Budapest, 1996. március 23.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Kulturális sétaprogram

Az Itt forgott – Főszerepben Budapest című könyv megjelenése után Basa Balázst és szerzőtársát megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Kutatóintézete. A szakemberek olyan tartalmakat gyűjtenek össze, amelyek a fővárosunkat speciális kulturális sétaprogrammá alakítják. A Film Destination Budapest telefonos alkalmazás fejlesztésében Balázsék is tevékenyen részt vettek. Az applikáció felhasználói számára Budapest sokszínűségét, a filmgyártóknak pedig a város lehetőségeit szeretnék bemutatni. Az ingyenes alkalmazásban megtalálhatóak azok a „top” helyszínek panorámafotókkal, amelyeket külföldi stábok a leggyakrabban használtak. Filmcímek, az itt megfordult hírességek, valamint a Budapest által megjelenített világvárosok szerint is lehet keresni. Tavaly ősszel két filmes séta is bekerült az alkalmazásba, amivel szintén a hazai filmturizmust próbálják támogatni.

– Többször dolgoztam filmes stáboknak helyszínkeresőként – mondja Basa Balázs. – Soha nem tudok úgy sétálni a városban – egyetlen utcában sem –, hogy ne jusson eszembe, hogy a következő kapualjban melyik híres színész állt, vagy Spiel­berg filmjében hol fordult be a sarkon az autó.

A kutatás saját kedvtelésből indult, a magam szórakoztatására. Ma már a legfontosabb cél a még gyerekcipőben járó magyar filmturizmus fellendítése. Jó lenne, ha az ügyet a szakma és az idegenforgalom közösen karolná fel.

A Trónok harca című film nagy részét Horvátországban vették fel. Dubrovnik és környéke – kis túlzással – a filmturizmusból él. Kincsesbánya az országnak. Egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a magyar filmes bérmunkák sok pénzt hoznak. Számtalan kihasználatlan helyzet mellett megyünk el. Éljünk a lehetőségekkel!