Ugyanis a Mezővárosunkon keresztül vonuló vaspálya közelében a, Vasúti Igazgatóság ígéretével ellenkezőleg, némely lakóházak védtelenül annyira kivannak téve a tűzveszélynek, hogy a gőzgép kéményéből – kivált szeles időben – sűrű tömegekben széjjel repkedő tűzszikrák folytonos aggodalomban tartják Városunk lakóit. Ezen aggodalmat növeli jelenben azon körülmény miszerint a vaspálya menete Városunkon keresztül, gyorsabb a megszokottnál s a gépezet kéményéből kiomló tűzszikrák tömege napontanövekedő és veszélyesebb alakba mutatkozik, úgyannyira, hogy a bekövetkező heves nyári napoknak – (és téli időben a nagyobb szelekben is) – midőn a legkisebb szikra könnyen lángot vet – borzadállyal nézünk elébe.
Hogy e félelmünk nem alapnélküli igazolja azon helyzet, mely szerint a vaspályától 6 ölnyire távolságban is alatsony épületek állanak.
(Nagymaros elöljáróinak panaszlevele a Délkeleti Államvasút ellen, 1852. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)
Százhetvenöt éve, 1846. július 15-én nyitották meg Magyarország első közforgalmú gőzvontatású vasúti pályáját, a Pest–Vác-vasútvonalat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!