– A film Török Ignác izgalmakkal és fordulatokkal teli utolsó éjszakájáról szól. Miért őt választotta az aradi vértanúk közül?
– Először aradi barátaim kértek fel színdarab megírására. Megnéztem, hogy a vértanúk közül kinek az élete kívánkozhat színpadra. A gödöllői születésű Török Ignác az egyetlen magyar közöttük, a többiek örmény, szerb, horvát, német származásúak voltak – ennek ellenére összefogtak a magyar szabadságért. Török Ignác élete csupa rejtély és titok. A kivégzés előtt infarktust kapott, ezért holtan akasztották föl. A többi vértanú gondolatai, visszaemlékezései könyvekben is megjelentek, ő viszont senkinek nem írt levelet, mert nem volt kinek. Nem alapított családot, a hadtudománynak élt. Érdekelt, hogy mi történt ezzel a bátor hadmérnökkel, aki számos ütközetben vett részt, s múlhatatlan érdemeket szerzett a komáromi vár megtartásában. Mivel a magánéletéről keveset tudunk, úgy gondoltam, őrizhet olyan titkot, amely az utolsó pillanatban akár meg is ölheti, megmentve a szégyentől, hiszen abban az időben a kötél általi halál megalázó volt egy katona számára. A Magyar Golgota című darabot 2018-ban mutattuk be rendezésemben az Aradi Kamaraszínházban. A nyolcvanperces filmváltozat a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek együttműködését ösztönző pályázatának keretében kapott támogatást.
– Melyek a valós események a történetben, és melyek az írói képzelet szüleményei?
– Vörösmarty Mihály jó barátja volt a fiatal tisztnek, az ő kézirataiban találunk utalást arra, hogy Török Ignác Bécsben találkozott egy hölggyel, és a kapcsolatból gyermek született. Mivel az asszony férjnél volt, akkori szokás szerint a kislányt nevelőintézetben helyezték el. A szerelem valóban létezett, a gyermekre is találtam utalásokat, de további sorsáról nem sikerült semmit kiderítenem. Maga Haynau három hasonló leánynevelő intézetet működtetett Bécs környékén, ahol a gyerekeket különböző célokra használták föl. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha a volt szerelmes asszony rábeszélné a férjét, aki császári tanácsos, hogy próbálják meg megmenteni a haláltól Török Ignácot. A férj vállalja a feladatot, és paranccsal felkeresik Haynaut, hogy ne végeztesse ki a rabot. De Haynau kezében van egy adu: a kislány. Szembesíti őt a szüleivel, valamint azzal is, hogy csecsemő korában ez a két ember lökte őt el magától. Török Ignác kiszabadíthatta volna a lányt a szégyenből, nem lett volna akadálya, hogy kivegye a neveldéből, és magyarországi birtokain nevelje föl, de nem tette meg. A férfi nem tudja elviselni a lelki terhet, és a felkavaró találkozás okozza halálát a börtönben. Bizonyos eseményeket kikövetkeztettem, amelyek lehet, hogy úgy történtek, lehet, hogy nem. De nem dokumentum-, hanem játékfilmet készítettünk.
– Mikor és hol vették fel a jeleneteket?
– Aradon szerettünk volna forgatni, de a járvány miatt nem mehettünk át, ezért a felújított Nádasdy-kastélyban és a környékén dolgoztunk. Februárban – szigorú körülmények között – nyolc nap alatt forgattuk le a filmet. A zeneszerző Pásztor Sámuel, az Anna and the Barbies tagja. A koreográfus Zsuráfszky Zoltán, a báli jelenetben a Nemzeti Táncegyüttes látható. A film vágását áprilisban fejeztük be.
– Azóta számos elismerést kaptak. Hol mutatták be eddig a filmet?
– Egy kanadai cég vállalta, hogy a filmet minél több fesztiválra eljuttatja. Eddig 28 díjat hoztunk el. Számomra a legnagyobb öröm, amikor a munkatársaimat jutalmazzák, vagy a legjobb szereposztás díját vehetjük át, amellyel az összes színészt elismerik. Szabó Máté négyszer kapta meg a legjobb főszereplő díjat. Nemrég értesültem arról, hogy Szingapúrban is ő győzött. Elismerésben részesültünk Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban, Horvátországban. Az Eastern Europe International Movie Awards izmiri filmfesztiválon a legjobb film, rendezés, operatőr, színésznő, színész és jelmez kategóriában is díjaztak minket.
– Hölgy volt az operatőre, Kovács Claudia. Régóta dolgoznak együtt?
– Ez már a harmadik közös filmünk. Claudia Ausztráliában is nyert. A Los Angeles-i Blastoff fesztiválon a döntőben rajtunk kívül kizárólag amerikai filmek versenyeztek, és mi kaptuk a legjobb filmnek járó díjat. A magyar történelmet mutatjuk meg a világnak. Nem trendi sztorikkal, hanem egy aradi történettel tudjuk igazán képviselni a kultúránkat. A Magyar Golgota című filmmel Török Ignácnak szeretnénk emléket állítani. Talán a színdarab és a film bemutatásával neve és tettei nem merülnek a feledés homályába.
(A borítóképen Pozsgai Zsolt a Magyar Golgota felvételén Fotó: Galgóczi Németh Kristóf)
