Ha valaki 2022-ben könyvet olvas, azt nagy valószínűséggel bűntudattal telve teszi. Lelkiismeret-furdalása van, mert nem olvas eleget. Mert egyre gyűlik a ki nem nyitott művek sora az éjjeliszekrényén. Bűntudatot érez, mert egyszerűbb vadidegenek nyaralási és étkezési fotóit pörgetni, mint bekezdéseken átrágni magát.
Az Ausztrál Művészeti Tanács 2017-es felmérése szerint az ausztrálok 68 százaléka szeretne többet olvasni, de más elfoglaltságai, elsősorban a közösségi média használata miatt erre nem marad ideje. Egy évvel később Amerikában minden idők legalacsonyabb olvasási hajlandóságát mérték.
A 26 ezer fő részvételével zajló kutatás szerint harminc százalékkal csökkent az amerikaiak olvasásvágya a kétezres évek eleje óta. A legnagyobb csökkenés a 35–44 évesek között volt tapasztalható.
Az Egyesült Királyságban hasonló adatokat találni. Ott a pandémia idején megnőtt ugyan az olvasni vágyók aránya, ám még így is a lakosság mindössze 53 százaléka vett legalább egy könyvet kezébe a lezárások idején. A gyakori olvasók több mint egyharmada 65 éven felüli, és a 15 és 24 év közötti korosztály 51 százalékkal kisebb eséllyel válik lelkes, sok könyvet elolvasó felnőtté, mint az idősebbek.
Mindeközben az Amerikai Pszichológiai Társaság azt mutatta ki, hogy az amerikai tinédzserek alig húsz százaléka olvas naponta könyvet, magazint vagy újságot szórakozás gyanánt, de nyolcvan százalékuk használja mindennap a közösségi médiát.
– Gyerekként elkaptam a kanyarót, ami akkor teljes elzárást eredményezett – meséli Nagy Attila olvasásszociológus. – Mire felgyógyultam, sokkal jobban tudtam olvasni, mert a betegség alatt nem volt mást mit csinálni.
Ezt a világot ma nem lehet visszahozni, mert a könnyen, gyorsan hozzáférhető szórakoztatóeszközök felemésztik a figyelmet, az olvasáshoz viszont elszánt érdeklődés kell, amelyet egészen kicsi korban kell elkezdeni kialakítani. Az olvasás többgenerációs élmény.
Ahhoz, hogy egy gyerekből olvasó felnőtt legyen, szükség van a szülőkre és a nagyszülőkre, a karnyújtásnyira, polcon lévő könyvekre és arra, hogy kisgyerekként ne a villódzó készülékek szolgáljanak gyerekmegőrzésre, hanem a szülők csendben, dúdolva nyugtassák meg a kicsiket. Így három-négy éves korra kialakulnak azok a mesék, amelyek a legmélyebb elkeseredésben is megnyugtatják a gyerekeket. Később kell a szülők és pedagógusok együttműködése, hogy az olvasás megtanulása után a gyerek maga is érdeklődjön.
Sok esetben azonban vagy hiányzik a szülői odafigyelés, vagy az így felnőtt kortársak túlzott befolyása okozza, hogy a (kis)tinédzserek már nem olvasnak. További probléma, hogy a jelenlegi lakberendezési trendek szerint a könyvespolcok nem divatosak.
Így a modern lakásbelsőkben szinte nem látni könyveket, sőt egyes lakberendezési Facebook-csoportokban olyan véleményeket is olvasni, hogy a könyvespolcok „olyan kupisak”. Az ilyen könyv nélküli környezetben felnőtt fiatalok komoly befolyással rendelkeznek kortársaikra.
Egy tizenhét éves magyar lány arról mesél, hogy bár általános iskolában sokat olvasott, egyrészt mert szeretett, másrészt mert tudta, hogy az növeli a szókincsét, a gimnáziumban leszokott róla, mivel osztálytársai csúfolni kezdték, ha meglátták, hogy olvas, és különösen bántón viselkedtek vele, ha mindezt papíralapon tette.
– Három éve indítottuk a Könyvtári Hírmondót azzal a szándékkal is, hogy meggyőzzük a fiatalokat: az olvasás menő. Látjuk, hogy népszerűsíteni kell a könyveket és az olvasást általában. Sok fiatal nem tudja, hogy a könyvek a legjobb elvonulást jelentik, tehát nem kell az osztálytársak előtt csinálni, hanem be lehet kuckózni, és otthon elmerülni a történetben – mondja Szabó Dénes, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár zenei részlegének vezetője.
Ezt a „bekuckózást” szerette volna a gyöngyösi könyvtároscsapat még inkább elmesélni a tinédzsereknek legutóbbi videójukkal is, amelyben rapdallal népszerűsítik az orosz irodalmat, mondván a hosszú téli estéken mi mást lehetne csinálni, mint hosszú orosz regényeket olvasni.
Azért választották ezt a zenei felütést, mert látták, sok hazai fiatal hallgat ma hasonló zenét. Számos visszajelzés érkezett országszerte, hogy milyen ötletes a szöveg és az orosz lakótelepi életérzést megtestesítő képi világ. A korábbi Könyvtári Hírmondók esetén tapasztalható volt, hogy egy-egy regény ajánlása után megnövekedett azon látogatók száma, akik érdeklődtek a kötet iránt.
Mivel az orosz irodalomról szóló klip nem régi, ezért a Vachott Sándor Városi Könyvtár látogatottságának változásáról még nincsenek adatok, de a Könyvtári Hírmondó Facebook- és YouTube-oldalán valódi robbanást okozott „Ivan Iljics halála, A Karamazov testvérek / Nagy az orosz irodalom, a sornak sosincs vége”.
Hasonló próbálkozás alig indult külföldön. Vannak ugyan könyvtárak, ahol igyekeznek használni a közösségi médiát, de az igazi áttörés ritka. A legsikeresebb a New Yorki-i városi könyvtár projektje volt néhány évvel ezelőtt, amikor Lewis Carroll Alice Csodaországban című művét, Kafka Az átváltozását, illetve Charlotte Perkins Gilman A sárga tapéta című novelláját Instagram-storyban mesélték el.
Az Insta Novels névre hallgató kezdeményezés során különféle illusztrátorok dolgoztak a történeteken, amelyeket diavetítés formájában jelenítettek meg a telefonokon. Japánban olyan alkalmazást fejlesztettek ki a helyi könyvtárak, amely ötven-száz szavas fejezetekre bontotta, rövidítette a regényeket.
A projekt annyira hatékonynak bizonyult, hogy néhány éven belül minden öt japán regényből négy mobilregényként kezdte életét. A HarperCollins kiadóvállalat sikeres íróit – többek között Robyn Carrt, Michael Chabont, Neil Gaimant és Veronica Rotht – kérte meg, hogy a kiadó kétszázadik születésnapjára #WhyIRead hashtaggel meséljék el, miért szeretnek olvasni, hogy így növelhessék a könyveladásokat.
– Egyre több youtubert látunk könyveket népszerűsíteni, nemcsak a könnyű, de a magvasabb irodalomból is. Viszont tény, hogy a fiatalok a könnyebben fogyasztható műveket szeretik.
A Harry Potter például kiváló kapudrog, aki azokon a regényeken megszeret olvasni, többnyire később is olvasó felnőtté válik. Nagyon sokszor látjuk azt is, hogy egy-egy film vagy sorozat segít hozzá az olvasáshoz. A megfilmesített műveket ugyanis szívesen elolvassák a fiatalok – magyarázza Szabó Dénes.
Berzsényi Gergely, a videót készítő Credo Média tulajdonosa nem véletlenül teszi hozzá, hogy a Könyvtári Hírmondó számos filmnyelvi eszközt használ, vagy olyan mémekre utal, amelyek a fiatalok között népszerűek.
Jakab Zsolt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár másik könyvtárosa szerint az olvasási kedvet az is segíti, ha egy-egy művet modernebb nyelvezettel adnak ki. Például miután nemrég bemutatták az Isaac Asimov Alapítvány-trilógiájából készült sorozatot, sokan keresték az új fordításban kiadott könyveket.
– A hozzánk járó fiatalok között azt látjuk, hogy akiket óvodáskorban elhoztak, azok közül sokan kamaszként is visszajárnak. És sok tinédzser egy idő után már nem elégszik meg a Harry Potterrel, hanem megpróbál komolyabb irodalmat keresni, amely lélektanilag jobban az életet mutatja, még ha az nem is orosz irodalom – teszi hozzá nevetve Jakab Zsolt.
A régi és modern irodalom kapcsán a szakemberek gyakran felvetik, hogy sok gyerek azért nem tud ma klasszikus meséket olvasni, mert annyira más korban élnek, hogy el sem tudják képzelni például a Tüskevár világát. Ugyanakkor nem mindig jó a modern szövegekhez nyúlni, mivel az új fordítások lebutíthatják a műveket. Nagy Attila szerint az olvasás lényege a tükörbe nézés, hiszen minden történet az életben előforduló mintákból épül, amelyekben az ember magára ismerhet.
Ezeket a mintákat a régi szövegekben is fel lehet fedezni, ha a fiataloknak van kikkel megbeszélniük kérdéseiket. Erre nemcsak a család vagy az iskolai környezet alkalmas, hanem a közösségi média is. Könnyen felfedezhetők ugyanis azok a csoportok, amelyek olvasásra buzdítanak, és érdekes könyveket ajánlanak, vagy értelmezik a leírtakat.
A közösségi média tehát ésszel használva nemcsak elvonja a figyelmet, hanem segíthet is az olvasásban. A probléma azonban az, hogy e lehetőség kihasználásához pontosan az az eltökéltség szükséges, amely az olvasás szeretetéhez is.
Borítókép: Jelenet a gyöngyösi könyvtárosok legújabb videóklipjéből. Robbanást okoztak (Fotó: Berzsényi Gergely)
