Csak a legmélyebb részvét hangján lehet beszélni Magyar Edének, a zseniális szegedi építőnek vasárnap este történt öngyilkosságáról. Fájdalmasan illetett meg ennek az igazi művészembernek a halála mindenkit, aki őt végtelenül szerény, megnyerő személye szerint ösmerte, aki tudta róla, hogy az ambíciónak milyen erejével tört magának utat a pályáján. Régen keltett öngyilkosság Szegeden akkora föltünést, mint az övé. Egyébről sem beszéltek, mint azokról a szomorú családi viszonyokról, amelyek Magyar Ede fényesnek indult karrierjét, fiatal életét olyan kegyetlen hirtelenséggel örökre megszakították.
A Szegeden kívül is ösmertnevü építő tragikus vonzódással viseltetett, nős, családos ember létére egy miatta válófélben levő asszonyhoz, aki, túl az első fiatalság korán, két nagyobbacska gyermek édesanyja. Maga is válópört indított a felesége ellen s részben a hitves ragaszkodása a házassághoz, részben Magyar féltékenysége, amellyel a szeretett másik asszony iránt viseltetett, kétségbeejtették az ekzaltáltságra hajló embert. Ezekhez az indítékokhoz valószínűleg anyagi zavarok is járultak.
[…] A Báró Jósika utca 14. szám alatti ház előtt, amelyet nemrégen Magyar Ede épített a zsidó hitközség háza mellett, vasárnap este körülbelül negyed nyolc órától fogva huzamos ideig nagy sokaság tolongott. A környék lakói sereglettek ott össze arra a csakhamar elterjedt hírre, hogy az ismertnevü építő, Magyar Ede a háziasszonynak, Herczeg Jánosnénak lakásán agyonlőtte magát. A tömeg türelmes nyugalommal várakozott s kíváncsian nézte hivatalos és nem hivatalos embereknek az épületbe való sietését. Bérkocsikon jöttek: az orvos, majd a rendőrtisztviselő. Az utóbbinak rendeletére nemsokára rendőrök is érkeztek, akik ettől fogva mindenkit csak igazolásra bocsájtottak a házba.
Herczegné lakása a félemeleten van, jobbról, amint a díszes lépcsőházba fölér az ember.
Amint az előszoba ajtaját kinyitottuk, az első megdöbbent pillantás az öngyilkosra esett. Ott feküdt egész hosszában elnyúlva, fejjel az ajtó felé. Az orvosi vizsgálatnál levették a felső kabátját. Szürke zakkóöltöny volt csak rajta. Az inge kigombolva. A feje vérzett, bizonyosan a nagy ütődéstől, amint elesett. Az ing plasztronján egy lyuk s közvetlenül ez alatt a nyitott mellén látszik szíve fölött a kerek, vértelen sebhely. Az arc viaszsárga, de semmi kínnak a jele, semmi torzvonás nem látszik rajta.