A Szovjetunió 1939. november 30-án megtámadta a szovjet szférába sorolt Finnországot, mindössze néhány hónappal a lengyelországi német és szovjet invázió után. Molotov azonban az állami rádióban azt állította, hogy a szovjet bombázók nem bombákat, hanem humanitárius céllal élelmiszercsomagokat dobtak le éhező szomszédaiknak. Ezért a finnek gúnyosan Molotov-piknikkosaraknak nevezték a bombákat. Később nyelvrokonaink megalkották saját piknikkosarukat, a rögtönzött gyújtóbombáikat „Molotov-koktéloknak” nevezték. William Trotter amerikai történész szerint a kifejezés a finn „Molotovin koktaili-ből” származik. A livescience.com portálon olvasható William Trotter-kommentár szerint a finnek Molotov-koktéljai azért voltak különösen hatékonyak a betolakodók ellen, mert az akkori szovjet tankok benzinnel működtek, ellentétben a legtöbb modern tankkal, amely a nem annyira gyúlékony gázolajjal üzemel.
A britek a második világháború elején szintén használtak ilyen tűzbombákat. A háború későbbi szakaszaiban a katonák a kezdetleges égő kanócot hatékonyabb anyagokkal helyettesítették, mint például a 76-os brit gránátban használt fehér foszfor. A lengyel ellenállási mozgalom által kifejlesztett kénsav, kálium-klorát és cukor keveréke is hasznosnak bizonyult.
Az eredeti kezdetleges verziót máig bevetik a felkelők. Az ABC News jelentése szerint gyakran előkerülnek Molotov-koktélok az Egyesült Államokban zajló tüntetések során, többek között az 1992-es Los Angeles-i zavargások idején, valamint a rendőri intézkedés közben életét vesztő afroamerikai George Floyd halála utáni 2020-as országos zavargások során is. Ez a fegyver a magyar történelem közelmúltjában is megjelent.
