Gyerekmentes kerületek bevezetését javasolta egy ausztrál nő

Kitch Catterall nem szeretne sikítozó, rohangáló gyerekek között élni. A gyerekmentes övezetek ötlete megosztotta az internetet.

Budapest, 2019. augusztus 6. Gyerekek játszanak a felújított Macis játszótéren az átadóünnepség napján a II. kerületi Görgényi út végén 2019. augusztus 6-án. A játszótér a Pilisi Parkerdõ Zrt. és a II. kerületi önkormányzat együttmûködésének eredményeként újult meg a Budapesti Erdészet kivitelezésében. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Világszerte trend, hogy különféle gyerekmentes vagy – politikailag korrektebb megnevezése szerint – felnőttbarát szolgáltatások jelennek meg a piacon. A gyerekmentes szállodák már évek óta jelentős forgalmat gene­rálnak, a kifejezés angol megfelelőjére való keresésre 302 millió találat jelenik meg a Google-­ban. Az ilyen hoteleket gyakran keresik fel egyedülállók, ­fiatal párok, nyugdíjasok, üzletemberek és szülők is, hogy az elmúlt években kulcsfogalommá vált énidőt élhessék meg. A trend ma már nemcsak szállodákról, hanem éttermekről, kávézókról és egyéb szórakozóhelyekről is szól.

Közben egyre több segítő könyv és cikk jelenik meg, amelyek arra biztatják a szülőket, hogy a gyereknevelés okozta lemondást hogyan kezelhetik jobban. A kicsik első hat-nyolc hónapja valóban a kiszolgáltatottságról és esendőségről szól, de az ügyes szülők később össze tudják egyeztetni naptáraikat a gyerek igényeivel. 

A probléma, hogy sok esetben a szervezőkészség hiányzik, és tényleg csak rendszeres lemondások árán működik a szülői lét.

Pszichológusok szerint a probléma gyökere sokszor kettős, egyrészt a gyerek igényeit a szülő rögtön ki szeretné elégíteni, másrészt hiányoznak a társadalmi kapcsolatok, mert idő hiányában a szülő technikai eszközökkel foglalja le gyerekét. 

A folyamat vége, hogy a gyerek türelmetlen, nem tudja elfoglalni magát, és még több figyelmet követel(ne), a figyelemfelhívás pedig sokszor negatív formában, hisztivel vagy hangos hanghatásokkal történik, mivel a kicsi más eszközt nem ismer.

A liberális nevelési elvek szerint ez a viselkedés normális, amelyet a gyerek kinő, a szülő köteles elviselni, a gyereket nem szabad negatívan megítélni tettéért. Ha viszont a szülő ezt nem tartja helyesnek, és korlátokat állít fel, őt sokszor állítják pellengérre. A hosszú távú következményekről – például az egyre több gyerekmentes tér kialakításáról – nem szól a fáma.

E sorok írója szeme előtt történt egy londoni buszon a következő eset. Az öt-hat éves kisgyerek a busz elején toporzékolt, hogy utálja az apját, hagyja őt békén, tűnjön el, ne is lássa. Az apa folyamatosan hátrált, és kérdezgette, hogy „Így már jó? Itt jó helyen vagyok?”.

A gyereket ez nem hatotta meg, továbbra is sikítozott. A busz utasai zavarukban fejüket lehajtva próbáltak nem tudomást venni a jelenetről, majd a buszmegállóban nem a gyereknevelésről, hanem a tömegközlekedés gyerekmentesítéséről beszélgettek.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)