Az idei tavaszi grafikai árverésen több mint száz művésztől közel háromszáz tétel licitálható a helyszínen és online is, ahogy az a műtárgyaukcióknál szokásos.
– A grafika népszerűsége elsősorban az alacsonyabb áraknak köszönhető, miközben kiemelkedő művészi lehetőségek rejlenek a műfajban, hiszen a legjelentősebb alkotók grafikáihoz is hozzá lehet jutni akár néhány tíz- vagy százezer forintért – állítja Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV Art művészeti vezetője, aki a grafikai aukciós legekre vonatkozó kérdésünkre az elmúlt évek sikerei között Perlrott Csaba Vilmos Árkádiai jelenet című alkotását és Gulácsy Lajos Szerelem Na’Conxypan-ban című grafikáját emeli ki. Ezek korábbi aukciókon a kikiáltási árukat megsokszorozva, egymillió forint feletti leütési áron találtak gazdára. Mindez jól mutatja, hogy befektetési szempontból is rejlenek lehetőségek a grafikában mint műfajban.
A leggyakrabban tussal, szénnel, ceruzával készülő grafika éppúgy egyedi alkotás, mint a festmény, éppúgy benne van a művészi talentum, csak valamivel szolidabb áron. A következő lépcsőt a sokszorosított, de számozott grafikák (különféle limitált számú szitanyomatok, metszetek, litográfiák, rézkarcok) jelentik. Miközben ezek is magukon viselik alkotójuk kézjegyét, arra kell csak figyelni, hogy az adott kép a sorozat hányadik darabja. A rézkarcoknál például a 15/100 azt jelenti, hogy a százas sorozat tizenötödikként elkészült példányáról van szó. Minél kisebb a perjel előtti szám, annál értékesebb a nyomat.
A szocializmus évtizedeiben a művészek számára a „sok fillér több, mint a kevés forint” elve alapján a sokszorosított grafikák készítése kenyérkereseti kérdés volt. A Koller György „galerista és életművész” által 1950-ben, az akkori jogszabályok szűkös keretei között megalapított Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége évtizedeken át volt menedéke mintegy hatvan kiemelkedő művésznek, akik szívesen alkottak grafikákat és színezett vagy színezetlen rézkarcokat, amelyeket főleg a Kollerhez kötődő utazóügynök-hálózat „terített” az országban. Az alkotóközösségnek nagy szerepe volt abban, hogy grafikáik révén a magasművészet megjelenhetett az átlagmagyar családok nappalijában, hálószobájában. Mások mellett olyan nevekről van szó, mint Amerigo Tot, Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Glatz Oszkár, Iván Szilárd, Molnár C. Pál, Szalay Lajos, Szőnyi István vagy később Almásy Aladár, Galambos Tamás, Gerzson Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Kass János, Kiss Tibor, Melocco Miklós, Patay László, Szász Endre, Varga Imre, Váró Márton.
Az idei tavaszi grafikai aukció sztárjának Salvador Dalí szürrealista remekműve, az Akt fátyollal című litográfia ígérkezik, amelyből mindösszesen háromszáz példány készült, az árverésen pedig a 214. sorszámú, a művész aláírásával ellátott darabra lehet licitálni. A szürreális elemeket felsorakoztató és megdöbbentő szimbólumrendszerrel körbevett női aktot ábrázoló alkotásra 950 ezer forintos kikiáltási árról indul a licitharc.
A tavaszi árverés egyik legmeghatóbb történetű tétele Vera Molnár Anyám levelei című, hat darabból álló kollekciója. A sorozat ihletője a magyar származású francia művész édesanyjának életkora és egészségügyi állapota miatt megromlott írásképe volt, amely így személyes hangon szól a közönséghez. A levelek tartalma ugyan nem olvasható, de az absztrakt művek üzenete egymás mellé helyezve így is markánsan kirajzolódik. Kikiáltási ára 680 ezer forint, mellyel az aukció második legértékesebb tételének számít. De izgalmakat tartogatnak Kádár Béla, Victor Vasarely, Vaszary János grafikái is, tekintve, hogy a festményaukciókon rendre több tízmilliós szinten kelnek el vásznaik. Némi szerencsével most jóval alacsonyabb áron is megszerezhetünk tőlük egy-egy alkotást, a grafikák pedig jó alapját képezhetik akár reménybeli majdani gyűjteményünknek is.
Borítókép: Keserü Ilona Több oldalról nézhető című grafikája (Fotó: BÁV Art/Slezák István)
