Bahrein, a Perzsa-öböl gyöngyszeme

Mesterséges szigetek, csúcsmodern felhőkarcolók, ódon mecsetek és indiai fűszerekkel, arannyal, perzsaszőnyegekkel és kézzel készített portékákkal teli bazársorok – a Perzsa-öböl gyöngyének nevezett Bahrein a történelmi múlt és a modern jövő izgalmas keveredése, ahol a tengerparton osztrigákat bontogató gyöngyhalászok garantálják az időtlenséget.

Fotó: Tóth Loretta

Türkizkék tenger öleli körül a manámai üzleti negyed felhőkarcolóit. Fotó: Tóth Loretta

A Szaúd-Arábia és Katar közé ékelődött apró országban azonban a vallási törésvonalak ellenére is viszonylagos jólét van, és nem csak az olajbevételeknek köszönhetően: a szigetcsoport a régió többi országához hasonlóan elkezdett más szektorok felé is nyitni annak érdekében, hogy több lábra állítsák a gazdaságot, ennek köszönhetően pedig az elmúlt évtizedben Bahrein vált az Arab-öböl térségének egyik legfontosabb nemzetközi bankközpontjává; 

a manámai bankokban mozog az arab világ pénzének jelentős része, az ország stabilitása így sokak érdeke a régióban. 

 

Az igazgyöngyöktől az olajig

A sok lábon való állás ráadásul évszázadok óta kódolva van a bahreini genetikában: a kis ország ugyanis az Irakból Indiába vezető kereskedelmi útvonal közepén helyezkedik el, amely a világ egyik legfontosabb piacterének számított az igazgyöngyüzletben – bahreini igazgyöngyökből készültek például a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet egykori brit uralkodó kedvenc nyakláncai és fülbevalói is. 

Bahrein a gyöngyhalászat Mekkája volt egészen a 30-as évekig, aztán 1932-ben itt fedeztek fel először kőolajat az egész régióban, ami szerencsés véletlen, tekintve, hogy ekkortájt sikerült először tenyésztett gyöngyöket létrehozni Japánban, s ettől fogva a gyöngy ára leesett, s jó ideig olcsóbb is maradt

 – magyarázza lapunknak egy manámai igazgyöngyárus, aki sietve hozzáteszi: mindaddig a bahreini családok zöme a gyöngykereskedelemből élt. Hasszán családjában is évtizedekre visszanyúló hagyománya van a gyöngyhalászatnak, elmondása szerint pedig ennek az az oka, hogy a régió adottságai a világon egyedülálló feltételeket teremtenek ehhez. „A Perzsa-öbölben átlagosan csupán 35 méter mély a tenger, Bahrein partjai és zátonyai mellett azonban még ennél is jóval sekélyebb, tiszta időben tehát sok minden láthatóvá válik a víz alatti világból” – mondja Hasszán, azt is hozzátéve: az ország egyébként szeretné visszanyerni hírnevét a gyöngypiacon, ezért az állam is mindent megtesz, hogy megteremtse a fenntartható gyöngyhalászathoz szükséges feltételeket.

Osztrigákat bontogató gyöngyhalászok a tengerparton. Fotó: Tóth Loretta

A kereskedővéna pedig máig nem kopott ki a helyiekből – legalábbis ezt tapasztaljuk a főváros központjában található szukban, azaz a piacon. Ottjártunkkor, a minden muszlim férfinak kötelező pénteki imaidő kellős közepén azonban nem az üzlet a legfontosabb; a kereskedők egymás után terítik ki szadzsádájukat, azaz imaszőnyegeiket a piactér szűk sikátorainak földjére, hogy kelet felé fordulva közösen, imám segítségével imádkozzanak – ahogyan azt a vallási szabályok előírják. 

Nők alig vannak a szűk kis utcákon, turisták is alig – európaiként így szinte lehetetlen észrevétlenül átsuhanni az óvároson. Az indiai fűszerekkel, arannyal, perzsaszőnyegekkel és kézzel készített portékákkal teli bazár labirintusától néhány száz méterre található üzleti negyedben már teljesen más látkép fogadja a látogatót: türkizkék tenger, magas felhőkarcolók és impozáns, a nyugati igényeket is kielégítő hotelek sorakoznak egymás mellett – a széles sétányok azonban teljesen üresek: a péntek szünnap, az élet csak vasárnap tér vissza a városba.

Borítókép: a városközpontban található szukban, a piacon még a pihenőnapon is nyüzsög az élet (Fotó: Tóth Loretta)