Február közepén volt tizenkét éve, hogy az egész Közel-Keleten végigsöprő arab tavasz elérte Bahreint: a Perzsa-öbölben található, négy nagyobb és további harminc kisebb – mesterséges – szigeten elhelyezkedő állam modern kori történetének eddigi legnagyobb tiltakozási hulláma az egész országon végigzúdult, a fővárosban, Manámában pedig véres összecsapásokba torkollt a demonstrálók és a rendőrök között. A konfliktus gyökere az évszázadokra visszanyúló síita-szunnita ellentétben rejlik:
a mindössze 760 négyzetkilométeres, azaz Budapestnél másfélszer nagyobb szigetcsoport lakosságának többsége ugyanis az iszlám síita ágát követi, míg a politikai és gazdasági hatalom zöme a szunnita kisebbség, pontosabban az 1783 óta az ország élén álló al-Kalifa dinasztia kezében összpontosul.

Az iszlám világ belső harca
Az ellentét pontos lenyomata tehát a közel-keleti országok évszázadokra visszanyúló árnyékháborújának: a bahreini vezetés például a szintén szunnita irányítású Szaúd-Arábiától „kapott kölcsön” rendfenntartó erőket a kormányellenes tüntetők megfékezésére, míg a síita tiltakozókat a szaúdiakkal hagyományosan szemben álló iráni rezsim támogatja. A demonstrációk azonban néhány hónapon belül elhalkultak, és bár a 2011-es tüntetések kitörésének évfordulóján a hatalomnak ellenálló síita csoportok vezetői a mai napig terveznek megmozdulásokat, a résztvevők száma ezeken elenyésző – nem véletlenül.
Egyrészt ugyanis az uralkodó szunnita kisebbség évtizedek óta igyekszik fordítani a lakosság vallási összetételének arányain, és támogatják a külföldről érkező szunniták letelepedését (a bahreini lakosságnak körülbelül 70-80 százaléka síita; ennél csak Iránban nagyobb a vallási kisebbség aránya – a szerk.).
Másrészt bár az országban szabadon választott parlament működik, amelyben ráadásul a legnagyobb politikai erő egy síita párt, a valódi hatalom Hamad bin Isza al-Kalifa sejk, Bahrein királyának, illetve az általa kinevezett kormánytagoknak a kezében van. A miniszterelnöki székben például Szalmán bin Hamad al-Kalifa koronaherceg, Hamad király legidősebb gyermeke ül.