Hogy kerültek vallonok Tállyára?

A magyar nyelv történetében olyan nyelvek is hagytak máig ható nyomokat, amelyeknek beszélői nem szomszédos területeken, hanem igen távol éltek és élnek a Kárpát-medencétől. Ilyen a francia hatás, amelyből két nagyobb hullám érte el nyelvünket a XII–XIII. és a XVIII–XIX. században.

Tokaj, 2022. október 1. Szüreti felvonulás a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok megnyitóján Tokajban 2022. október 1-jén. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

A Százrejtekű nevű pincerendszer egyik helyisége Andornaktálya közelében. Fotó: MTI/Komka Péter

Francia névdivat

A középkori francia nyelvhatás a hajdani személynevek világában is visszaköszön: egyes adatok szerint – különösen főrangúak körében – divatos lett a francia epikus költészet hőseinek neve, mint a Roland, Olivér, Olifant vagy a Trisztán. 

A mindennapok emberének természetes nyelvi kontaktusait pedig azok a szavak bizonyítják, amelyek évszázadok óta mélyen beágyazódtak a magyar nyelvbe – jövevény voltuk ma már talán meglepő is lehet. Közéjük tartozik a kilincs (az ófrancia clinche-ből), amelynek klëncs, këlincs nyelvjárási alakjai egyben fejlődésének állomásait mutatják, a lakat (francia loquet), szekrény (francia scrin) vagy a paraj (francia poray).  

Bár csak a kora újkorból ismerjük írásos adatát, minden bizonnyal középkori vallon eredetű a furmint szavunk is, amelynek magyar nyelvbe közvetítését – ahogy a szőlőfajta meghonosítását is – Hegyalja egykori francia nyelvű lakóinak köszönhetjük.  

Borítókép: Szüreti felvonulás a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok megnyitóján Tokajban 2022. október 1-jén. Fotó: MTI/Vajda János