Megduplázódott az európai diplomás fiatalok aránya

Idén mintegy harminc százalékkal többen, összesen 126 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatási intézményekbe, hogy megszerezzék első diplomájukat, ami azt mutatja, hogy az oklevél továbbra is vonzó. Az oktatással foglalkozó szakemberek szerint Magyarországon egyénileg és társadalmilag is nagyon jó üzlet egyetemre járni, bár a Z generáció másfajta bánásmódot igényel a munkaerőpiacon.

NEW YORK - MAY 13: New York University students dance in the fountain during graduation ceremonies in Washington Square Park May 13, 2004 in New York City. Over 15,000 students graduated from the university's class of 2004. (Photo by Mario Tama/Getty Images) Fotó: Mario Tama

Ennyit ér ma egy magyar diploma

Több mint egy évtizede indult el a hazai pályakövetési rendszer. A Diplomántúl.hu oldalon böngészhető egyik ilyen kutatási modul, amely egységesíti az adminisztratív adatbázisokat, így látható, milyen arányban és irányban tanulnak tovább a végzettek. Az interaktív online felületen a fiatalok választ kaphatnak a legfontosabb kérdéseikre, megtudhatják, mit kezdhetnek a diplomájukkal, mennyit kereshetnek, milyen gyorsan találnak rá az első munkahelyükre, hogyan nézhet ki a karrierútjuk.
 

A Profession.hu egyik elemzése rámutat, hogy pályakezdőként a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatói várják el a legalacsonyabb induló fizetést, míg a Szent István Egyetemről kikerülők a legtöbbet, azonban tíz év tapasztalattal már a Nyíregyházi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) áll a skála két végén. 

Egy 2021-es kutatás rávilágít, hogy a BME-diploma gyorsan megtérülő befektetés, mivel pályakezdőként magas átlagjövedelmet és gyors elhelyezkedést biztosít, emellett hosszú távon is garantálja a folyamatosan emelkedő jövedelmet. A tapasztalattal rendelkező itteni végzettek is az átlagnál jóval magasabb jövedelemre számíthatnak.

Setényi János szerint a diploma értékét három dolog határozza meg: a munkaerőpiaci kereslet, a végzettség társadalmi presztízse, valamint az, hogy a szakma valamiféle kulturális ügyet szolgál-e. 

Bár nincs tömeges igény a humán szakokra, de a humán műveltségű emberektől jobb lesz egy társadalom

 – magyarázza.

Adamecz-Völgyi Anna, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa ír arról, hogy a diploma jó befektetés, ugyanis számos eredmény azt mutatja, hogy a felsőoktatásban tanult emberek nagyobb valószínűséggel találnak munkát, jobban keresnek, egészségesebbek és tovább is élnek, mint akik nem szereznek felsőfokú végzettséget. És a technológiai fejlődés következtében is folyamatosan nő az értelmiségi munkavállalók iránti kereslet. Az Európai Bizottság becslése szerint a 2013 és 2025 között létrejött új álláshelyek feléhez felsőfokú oklevél szükséges majd, és az alapfokú vagy középfokú oktatást igénylő állások aránya fokozatosan csökken.
 

Mindennek következtében a diplomás fiatalok aránya megduplázódott az elmúlt huszonöt évben Európában. 

Adamecz-Völgyi Anna arra is felhívja a figyelmet: a növekedés magával hozza, hogy a felsőfokú végzettségű fiatalok nagy része családjában elsőként megy egyetemre. Angliában például a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján született diplomások mintegy kétharmada első generációs értelmiségi, annak ellenére is, hogy a kékgalléros szülők gyerekei kisebb valószínűséggel mennek egyetemre. 
 

A diplomás férfiak órabérei között nincs mértékadó különbség az első és nem első generációs egyetemi végzettek között, míg a nők esetén az első generációs értelmiségiek több mint 13 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok a diplomás nők, akik fehérgalléros családból származnak.

Ezzel szemben a The Telegraph július végén publikált cikke egy friss brit felmérésre mutat rá, amely szerint az első generációs felsőfokú végzettek tíz százalékkal magasabb kezdő fizetést kapnak, mint azok, akik nem először jártak a családban egyetemre. A felmérésben résztvevők közül többen arról számoltak be, hogy a diploma által a karrierjük kiszámíthatóbb, stabilabb lett, és segítette előrelépésüket. Bár Setényi János idehaza nem tud ilyen kutatásról, de megjegyzi, hogy a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan mérik nemzetközileg a diplomaszerzés megtérülési rátáját. A végzettség az egyén vagy a társadalom szempontjából lehet hasznos. Ez a kettő pedig több évtizede nagyon erős, pozitív összefüggést mutat, ami azt jelenti, hogy Magyarországon egyénileg és társadalmilag is jó befektetés a felsőoktatás.

Ilyenek a mai fiatalok

A Z generációsokkal ugyanakkor máshogyan kell bánni, hiszen különböznek a korábbi nemzedékektől, ez pedig jelentős hátrányt jelent számukra a munkaerőpiacon. A Resume Builder kutatása rávilágít, hogy ötből két cégvezető szerint a Z generációs friss diplomások felkészületlenül lépnek a munkaerőpiacra. A vállalatirányítók csaknem háromnegyede szerint jóval nehezebb együtt dolgozni a Z generációs alkalmazottakkal, mint az idősebbekkel. Setényi János megjegyzi, hogy a nyelvtudásuk, nemzetközi tapasztalataik, digitális képességeik jobbak, mint az idősebbeké. A munkáltatók alapproblémája velük az, hogy a Z generáció irtózik mindenféle elköteleződéstől és felelősségtől.
 

Ne felejtsük el, hogy ez az a generáció, ahol a szülők ötven százaléka elválik

 – mondja Setényi János.

A Z generáció egyénileg versenyez, nem tanul meg együttműködni, nincs kooperációs stratégiá­ja, csupán győzni akar, de nagyon fél a kudarctól. Ugyanakkor ők azok, akik képesek odébbállni valamivel nagyobb fizetés miatt, ezáltal bizalmatlansági láncolat alakul ki, ami mindenféle innovációt és fejlődést lassít a gazdaságban.
 

Varga István László jövőkutató, coach, kommunikációs és digitalizációs szakember rácáfol a Resume Builder kutatására. 

Kétszáz gyakornokkal dolgozott együtt az elmúlt húsz évben, így HR-esként is van tapasztalata. Úgy gondolja, a munkáltatói oldal azt mondja: alkalmazkodjon a Z generáció, ám ha nem teremt olyan közeget, ahol dolgozni akarnak, akkor amint az X generációsok kikopnak, a cégnek nem lesz esélye túlélni. A Z generációs munkavállalók a munkaerő 27 százalékát tehetik ki 2025-re, ezért fontos, hogy a cégek fejlődési lehetőséget és megfelelő körülményeket biztosítsanak nekik. Varga István László szerint a Z generáció szabad akar lenni, kihívásokat keres, élményekre vágyik, jó közösségben akar dolgozni, nem csak a pénz fontos számukra. Meg kell érteni és el kell fogadni, hogy ők a digitalizáció szülöttei, mást akarnak, mint a korábbi nemzedékek, és nem szabad őket fenntartással kezelni.

Varga István László három Z generációs gyermek édesapja, fiával, Varga Bonifác Péterrel közösen írt könyvet Paradigmaváltás a gyermeknevelésben címmel. 

A Z generációsok szüleinek szóló kötet rávilágít arra, hogy ezen fiatalok valósága más, mint a szüleiké. Varga István László szerint a szülőknek kell változniuk, mert így van esélyük, hogy a gyerekeiket bevonják életükbe, és azok hallgassanak rájuk. Ehhez négylépcsős modellt dolgozott ki. Az első lépés gyerekeink jobb megismerése, a második a változás, a harmadik a kölcsönös részvétel a másik életében, a negyedik pedig az élmények közös átélése, mert azok kötnek össze. 

Szülőként dolgoznunk kell magunkon, hogy a gyerekeinkkel megtaláljuk a közös hangot 

– teszi hozzá.
 

A Z generációs fiatalokra tehát partnerként kell tekinteni. 

Tanítani, támogatni kell őket, és ha ezt tesszük, meg fogják hálálni. Fontos kérdés azonban, hogy az idősebbek szívesen tanulnak-e tőlük.

Borítókép: New York-i fiatalok ünneplik a diplomájukat (Fotó: Getty Images/Mario Tama)