Nem élmény többé az olvasás?

Noha az utóbbi években a pandémia, a papír- és ezáltal a nyomtatási költségek növekedése kihívások elé állította a könyvkiadókat, továbbra is a papíralapú könyveket preferálja az olvasóközönség, beleértve a fiatalokat is az e-könyvvel és a hangoskönyvvel szemben. De vajon a mesterséges intelligencia (MI) milyen hatással lesz a könyvszakmára? Ezt a kérdést fejtegetik például a 28. Budapesti nemzetközi könyvfesztiválon a szerzők, a kiadók és a könyvtárak szemszögéből.

HUAI'AN, CHINA - AUGUST 19, 2023 - People read and buy books in Zhongshuge Bookstore in Huai 'an City, Jiangsu Province, China, Aug. 19, 2023. (Photo by Costfoto/NurPhoto) (Photo by CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: AFP

Etikai kérdés az MI

A digitalizáció kihívások elé állítja a könyvpiacot. Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója szerint azonban a digitalizáció is kihívásokkal küzd a könyvpiacon. Mint mondja, piacfüggő, hol sikeres az e-könyv. Európában, köztük Magyarországon közel sem olyan elterjedt, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Még mindig szeretjük a papíralapú könyvet, bár megvan a helye az e-könyvnek is, mert ha például utazik az ember, könnyebb digitális formában magával vinnie olvasmányait, mint akár négy-öt nehezebb kötetet. Ami a digitalizációban izgalmas kihívás, etikai kérdés a könyvpiacnak, hogy az MI-t hogyan tudjuk majd kiszűrni. A szakember úgy véli, ez a szerzők és a kiadók felelőssége. 

Nagy port vert fel az utóbbi hónapokban a forgatókönyvírók és írók tiltakozása a mesterséges intelligencia miatt. 

A Business Insider írt arról, hogy több mint nyolcezer szerző, bestsellerek alkotói, köztük Margaret Atwood, Suzanne Collins, Dan Brown és James Patterson is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben kártérítést követelnek a legnagyobb technológiai vállalatoktól, amiért a műveiket engedély nélkül használták fel az MI alapján működő rendszereik betanításához. A napokban pedig a BBC írta meg, hogy George R. R. Martin amerikai író, forgatókönyvíró, a Trónok harca szerzője és John Grisham amerikai regényíró beperelte a ChatGPT tulajdonosát, az OpenAI-t. Az Authors Guild, az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi szerzői jogvédelmi szervezetének tagjai szerint a generatív MI-programok, amelyeket a szerzők eredeti alkotásainak betáplálásával fejlesztettek, az írói szakmát fenyegetik, hiszen elárasztják a piacot középszerű, gép által generált könyvekkel, történetekkel és újságcikkekkel. A szerzők szintén aggodalmukat fejezték ki, hogy ez a fajta technológia kiszorítja az ember által írt, saját szellemi tartalmat. A peres ügyek bizonyára sokáig elhúzódnak, ám az OpenAI szóvivője optimista, azon dolgoznak, hogy megtalálják a kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségeket.

 

Az olvasás olyan szabadidős tevékenységekkel versenyez, mint a streamingszolgáltatók sorozatai

– A könyvpiacnak a digitalizációban a lehetőségeket kell észrevennie, így újdonságként említhetjük az e-hangoskönyveket és a telefonos alkalmazásokon keresztül elérhető könyveket. De arra nem számítunk, hogy ezek jelentősen megváltoztatnák a könyvfogyasztási szokásokat – magyarázza Ludvig Orsolya Stefanie. A fiatalok esetében megfigyelhetjük, hogy amikor felerősödik egy-egy trend, akkor is megvásárolják a papíralapú könyvet, és ha mások is látják, mit olvasnak, az egy statement (nyilatkozat) a részükről.

A TikTokon megjelent a BookTok trend is, aminek köszönhetően egy-egy könyv már rekordsebességgel tud hatalmas sikert elérni hazai és nemzetközi viszonylatban is. Colleen Hoover amerikai írónő az elmúlt hónapok legkeresettebb szerzője, aki a TikTokon lett népszerű, trendi, azonnal mindenki az ő könyveit akarta olvasni

– meséli a szakember.

Ez azért is érdekes, mert ezáltal annak a generációnak is menő az olvasás, amelyik sokkal kevesebb időt fordít könyvekre. Ez például egy pozitív hatása a digitalizációnak, hiszen sokszor a szórakoztató irodalmon keresztül vezet az út a szépirodalomhoz. A könyvpiac is használja ezt a jelenséget, a kiadók viszonyítási pontként használják a TikTok sikerkönyv jelzőt és a könyvkereskedők is trendérzékenyek ilyen értelemben.

A Librinek és a Bookline-nak is van már TikTok-csatornája, egyenként nagy követőszámmal. – Az értékesítésben észre is vesszük, amikor ezeken felkapnak egy-egy címet – mondja Ludvig Orsolya Stefanie.

A TikTokon és azon kívül is nagyon népszerűek manapság a szórakoztató, romantikus könyvek, a kalandregények és krimik, az önsegítő-önismereti olvasmányok. 

A szerzők közül Orvos-Tóth Noémi, Máté Gábor, Stephen King, Frei Tamás és Náray Tamás könyvei elképesztően sikeresek, ezeket mindig nagyon várják az olvasók. A gyerekeknél és fiatal felnőtteknél pedig még mindig tart a Harry Potter-kultusz. Kovács Zsanett arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak trendek, amik néhány évig erősebbek. Egy időben a realisztikus vagy az időutazós történetek voltak fókuszban, manapság viszont a gyerekek sokkal több fantasyt olvasnak.

Ne felejtsük el, hogy az olvasás olyan szabadidős tevékenységekkel versenyez, mint a zenehallgatás, a videós tartalmak, a streamingszolgáltatók filmjei, sorozatai. Ezért a könyvszakma feladata, hogy az olvasásnak, a könyveknek meglegyen a helyük a szabadidős tevékenységek között.

Kiadói tervek

– Különbség van a digitális könyvkiadás és a könyvek digitalizációja között – mondja Pécsi Györgyi, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Kiadó ügyvezetője. Mint kifejti, az elmúlt években egyértelműen kiderült, hogy magyar olvasók nem preferálják e-könyveket. Bár néhány, főleg szépirodalmi művet kiadnak ebben a formában is, elhanyagolható az érdeklődés irántuk. A kis példányszámú kötetek – különösen a szakkönyvek – digitalizációját tekintve viszont növekszik a felhasználói igény. – Ebbe az irányba indultunk el mi is: az MMA honlapján korlátozás nélkül hozzáférhetők a Magyar irodalmi művek 1956–2016 és a Magyar filmek 1896–2021 című lexikonjaink. Várhatóan a jövő évben a fotóenciklopédia anyagát is korlátozás nélkül tesszük közzé.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy korábbi könyveink digitálisan elérhetők legyenek, 2024-től felkerülnek az Arcanum digitális adatbázisába azok a könyveink, amelyek esetében ezt a szerzői, felhasználói jog lehetővé teszi.

Vásárlók az egyik legszebb könyvesboltban Kínában (Fotó: AFP)

Az MMA Kiadó fő profilja a művészeti könyvek kiadása, ezen a területen minden művészeti ágra kiterjed a figyelmük: színház, fotó-, képző- és iparművészet, építészet. Bár a kiadó munkája nehézkesebbé vált a pandémia alatt, de így is sikerült tartaniuk a kiadói tervet. Az áremelkedés (papír, rezsi, illetve az általános infláció) viszont érzékenyen érintette őket. Némileg csökkenteniük kellett a példányszámokat, valamint érzékelhetően visszaesett a könyveladások száma, hiszen a vásárlóik is nehezebb helyzetben vannak. Viszonylag kevés szépirodalmi művet adnak ki, eddig inkább az értékmentés, értékőrzés jegyében már nem élő alkotók műveit – mint például Nagy Gáspár és Gál Sándor, Cs. Szabó László, a nyugati emigráció egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat esszéíró nemzedékének kiemelkedő írója életműsorozatának hatodik kötetét – jelentették meg. Az erdélyi író, Szilágyi István életműsorozatának pedig ötödik köteténél tartanak. – Azt tapasztaltuk, hogy a prózakötetek – széppróza vagy esszé – sokkal keresettebbek, és ha sorozat részeként jelenik meg, akkor is nagyobb az érdeklődés. A klasszikus művek esetében egy-egy ünnepi alkalom, évforduló lehet jó apropó: Tamási Áronról a tavalyi emlékévben egy gyönyörű, reprezentatív albumot adtunk ki és művészi illusztrációkkal gazdagítva az Ábel-trilógiát, továbbá egy, a színműveit elemző tanulmánykötetet is megjelentettünk, ezek szintén népszerűek.

Az úgynevezett fekete filmes könyveik (például a Huszárik- vagy a Sára-könyv, Szekfü András filmtörténeti sorozata, a 100 magyar dokumentumfilm) kezdettől fogva nagyon keresettek, de hasonlóan jól fogynak az anatómiai rajzok területén világklasszis Szunyoghy András grafikus oktatási segédanyagai, illetve az olyan ismert művészekről szóló kötetek, mint például Jankovics Marcell, Béres Ilona. A leginkább hiánypótló, Pars pro toto című sorozat (Iris Murdoch, Boris Groys, Russel Kirk stb.), amely főként modern konzervatív filozófusok műveinek fordítása, ugyancsak népszerű, sok helyen már az egyetemi tananyagba is beemelték ezeket.

Borítókép: Az egyik legszebb könyvesbolt Kínában (Fotó: AFP)