Időről időre megkongatják a szakemberek a vészharangot, miszerint egyre kevesebben olvasnak. A számítógépet és okostelefont rendszeresen használó fiatalok 62 százaléka nem olvas könyvet – derül ki egy 2019-ben végzett felmérésből –, míg például az internetet nem használók 25 százaléka legalább egy könyvet elolvas havonta. Emellett azt is kimutatták, hogy egy osztályteremben, ahol a polcon könyvek vannak, hatékonyabb a tanulás, többet olvasnak a gyerekek.
Az 1960-as évek közepe óta készülnek Magyarországon olvasáskutatási felmérések, amelyekből a szakemberek az utóbbi évtizedekben több jelentős változásra is rávilágítottak, például míg korábban az iskolában is tanult klasszikus szerzők az olvasási toplista élén álltak, addig mára visszaszorultak, vagy ki is kerültek a kedvencek közül. Gombos Péter olvasáskutató, egyetemi docens, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szerint a digitális bennszülöttek életéből eltűnt az élményszerű olvasás mint kikapcsolódási forma, a gyerekek nagy része nem tudja elképzelni, hogy szépirodalmat olvas. Ám fontos lenne pozitív olvasásélményt adni nekik, amit manapság olyan műfajokon keresztül lehet elérni, mint például a fantasy, a sci-fi és a képregény.
Tudomásul kell venni, hogy ezt a generációt másfajta történetekkel lehet megszólítani, mint a korábbi generációkat. Sokkal inkább funkcionális olvasmányokat keresnek, amik valamiféle tanulsággal szolgálnak.
Olvasásra nevelés
– Tény, hogy a gyerekek kevesebbet olvasnak, illetve máshol és máshogy olvasnak, mint korábban – mondja Kovács Zsanett, a Móra Könyvkiadó marketingvezetője. Mivel hozzá vannak szokva az állandó ingerváltozáshoz, rövid, klipes történeteket kell a kezükbe adni, mert aki ezekre rákap, nagyobb eséllyel vesz a kezébe másféle könyveket. Amikor elkezd a gyerek olvasni, s egy könnyebb szöveggel találkozik a hétköznapi, általa ismert dolgokról, akkor azt sokkal gyorsabban és könnyebben tudja elolvasni. Ám ha a második osztályos tanulóknak a Kincskereső kisködmönt adják a kezükbe, ami egy hosszú szöveg, és olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeket a mai diákok nem ismernek, nehezen olvasható, értelmezhető lesz nekik. A Kincskereső kisködmön nagyszerű olvasmány, amikor a szükséges háttérismereteket megszerezték, de ha a mű olvasása nem válik pozitív élménnyé, akkor nem ösztönzi őket újabb történetek olvasására. Fontos tehát látni, ahogy a gyerekek igényei változnak, úgy kell a könyvszakmának is lépést tartani ezzel. Kovács Zsanett szerint az olvasásra nevelés nem akkor kezdődik, amikor a gyerek az iskolában megtanul olvasni, hanem már a születés pillanatában. – A könyvpiacon 2000 óta kialakult egy nagyon masszív termékcsoport, ami kimondottan a nulla és három év közötti korosztályt szólítja meg. A különleges technikákkal készült könyvek nemcsak képet és szöveget tartalmaznak, hanem kinyithatók, eltolhatók, tapinthatók, sőt szaglászhatók is. Így a legkisebbeket hozzászoktatja a könyvélményhez, a közös olvasáshoz, mesékhez, a szülők felelőssége pedig ebben vitathatatlan.
Az olvasási kultúránkra hatással van a rohamos ütemben fejlődő digitális technológia is.
Az utóbbi években az e-könyv igyekezett meghódítani az olvasókat. Kovács Zsanett megjegyzi, hogy az e-könyvek, hangoskönyvek aránya alacsony a gyerekkönyvek piacán, tízéves kortól tapasztalható némi érdeklődés. A Booker Kids például egy zseniális digitális könyvtár, ami ugyan nem váltja ki a papíralapú könyv élményét, de kisgyerekkel való utazáskor vagy sorban álláskor jól jön. – Ami a hangoskönyvet illeti, az egy egészen más terület. Azért is van hatalmas jelentősége, mert a hallott szövegértés azzal kezdődik, hogy történeteket mesélünk el, és a gyerek a saját fantáziájával megpróbálja ezeket életre kelteni. Az a gyerek, akinél ez kimarad, később a tanulásban is megmutatkozik. Hiszen ha a hallott szöveget nem tudja egy belső képben megjeleníteni, akkor elakad.
Akinek a szülei nem olvasnak a születésétől kezdve naponta legalább tíz-húsz percet, annak bizonytalanabb lehet a szövegértése, nehezebben kezdheti az iskolát, és megfelelő szövegértés nélkül felnőttként nem fog tudni egy űrlapot sem kitölteni.
A gyereknek az iskolakezdés alapvetően nehéz az óvoda szabadsága után. Ha van egy stabil szövegértése, akkor a sok új impulzus mellett kiegyensúlyozottságot ad neki, hogy átlátja, mi zajlik körülötte, reagálni tud rá és ezáltal könnyebben tud és akar tanulni. A szülők ezzel tudják nagyban segíteni a gyerek tanulmányainak kezdését. Arról nem beszélve, hogy azok a gyerekek, akiknek olvasnak, két évvel előrébb járnak a kortársaiknál az iskolakezdéskor, ami jelentős.
Etikai kérdés az MI
A digitalizáció kihívások elé állítja a könyvpiacot. Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója szerint azonban a digitalizáció is kihívásokkal küzd a könyvpiacon. Mint mondja, piacfüggő, hol sikeres az e-könyv. Európában, köztük Magyarországon közel sem olyan elterjedt, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Még mindig szeretjük a papíralapú könyvet, bár megvan a helye az e-könyvnek is, mert ha például utazik az ember, könnyebb digitális formában magával vinnie olvasmányait, mint akár négy-öt nehezebb kötetet. Ami a digitalizációban izgalmas kihívás, etikai kérdés a könyvpiacnak, hogy az MI-t hogyan tudjuk majd kiszűrni. A szakember úgy véli, ez a szerzők és a kiadók felelőssége.
Nagy port vert fel az utóbbi hónapokban a forgatókönyvírók és írók tiltakozása a mesterséges intelligencia miatt.
A Business Insider írt arról, hogy több mint nyolcezer szerző, bestsellerek alkotói, köztük Margaret Atwood, Suzanne Collins, Dan Brown és James Patterson is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben kártérítést követelnek a legnagyobb technológiai vállalatoktól, amiért a műveiket engedély nélkül használták fel az MI alapján működő rendszereik betanításához. A napokban pedig a BBC írta meg, hogy George R. R. Martin amerikai író, forgatókönyvíró, a Trónok harca szerzője és John Grisham amerikai regényíró beperelte a ChatGPT tulajdonosát, az OpenAI-t. Az Authors Guild, az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi szerzői jogvédelmi szervezetének tagjai szerint a generatív MI-programok, amelyeket a szerzők eredeti alkotásainak betáplálásával fejlesztettek, az írói szakmát fenyegetik, hiszen elárasztják a piacot középszerű, gép által generált könyvekkel, történetekkel és újságcikkekkel. A szerzők szintén aggodalmukat fejezték ki, hogy ez a fajta technológia kiszorítja az ember által írt, saját szellemi tartalmat. A peres ügyek bizonyára sokáig elhúzódnak, ám az OpenAI szóvivője optimista, azon dolgoznak, hogy megtalálják a kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségeket.
Az olvasás olyan szabadidős tevékenységekkel versenyez, mint a streamingszolgáltatók sorozatai
– A könyvpiacnak a digitalizációban a lehetőségeket kell észrevennie, így újdonságként említhetjük az e-hangoskönyveket és a telefonos alkalmazásokon keresztül elérhető könyveket. De arra nem számítunk, hogy ezek jelentősen megváltoztatnák a könyvfogyasztási szokásokat – magyarázza Ludvig Orsolya Stefanie. A fiatalok esetében megfigyelhetjük, hogy amikor felerősödik egy-egy trend, akkor is megvásárolják a papíralapú könyvet, és ha mások is látják, mit olvasnak, az egy statement (nyilatkozat) a részükről.
A TikTokon megjelent a BookTok trend is, aminek köszönhetően egy-egy könyv már rekordsebességgel tud hatalmas sikert elérni hazai és nemzetközi viszonylatban is. Colleen Hoover amerikai írónő az elmúlt hónapok legkeresettebb szerzője, aki a TikTokon lett népszerű, trendi, azonnal mindenki az ő könyveit akarta olvasni
– meséli a szakember.
Ez azért is érdekes, mert ezáltal annak a generációnak is menő az olvasás, amelyik sokkal kevesebb időt fordít könyvekre. Ez például egy pozitív hatása a digitalizációnak, hiszen sokszor a szórakoztató irodalmon keresztül vezet az út a szépirodalomhoz. A könyvpiac is használja ezt a jelenséget, a kiadók viszonyítási pontként használják a TikTok sikerkönyv jelzőt és a könyvkereskedők is trendérzékenyek ilyen értelemben.
A Librinek és a Bookline-nak is van már TikTok-csatornája, egyenként nagy követőszámmal. – Az értékesítésben észre is vesszük, amikor ezeken felkapnak egy-egy címet – mondja Ludvig Orsolya Stefanie.
A TikTokon és azon kívül is nagyon népszerűek manapság a szórakoztató, romantikus könyvek, a kalandregények és krimik, az önsegítő-önismereti olvasmányok.
A szerzők közül Orvos-Tóth Noémi, Máté Gábor, Stephen King, Frei Tamás és Náray Tamás könyvei elképesztően sikeresek, ezeket mindig nagyon várják az olvasók. A gyerekeknél és fiatal felnőtteknél pedig még mindig tart a Harry Potter-kultusz. Kovács Zsanett arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak trendek, amik néhány évig erősebbek. Egy időben a realisztikus vagy az időutazós történetek voltak fókuszban, manapság viszont a gyerekek sokkal több fantasyt olvasnak.
Ne felejtsük el, hogy az olvasás olyan szabadidős tevékenységekkel versenyez, mint a zenehallgatás, a videós tartalmak, a streamingszolgáltatók filmjei, sorozatai. Ezért a könyvszakma feladata, hogy az olvasásnak, a könyveknek meglegyen a helyük a szabadidős tevékenységek között.
Kiadói tervek
– Különbség van a digitális könyvkiadás és a könyvek digitalizációja között – mondja Pécsi Györgyi, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Kiadó ügyvezetője. Mint kifejti, az elmúlt években egyértelműen kiderült, hogy magyar olvasók nem preferálják e-könyveket. Bár néhány, főleg szépirodalmi művet kiadnak ebben a formában is, elhanyagolható az érdeklődés irántuk. A kis példányszámú kötetek – különösen a szakkönyvek – digitalizációját tekintve viszont növekszik a felhasználói igény. – Ebbe az irányba indultunk el mi is: az MMA honlapján korlátozás nélkül hozzáférhetők a Magyar irodalmi művek 1956–2016 és a Magyar filmek 1896–2021 című lexikonjaink. Várhatóan a jövő évben a fotóenciklopédia anyagát is korlátozás nélkül tesszük közzé.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy korábbi könyveink digitálisan elérhetők legyenek, 2024-től felkerülnek az Arcanum digitális adatbázisába azok a könyveink, amelyek esetében ezt a szerzői, felhasználói jog lehetővé teszi.
Az MMA Kiadó fő profilja a művészeti könyvek kiadása, ezen a területen minden művészeti ágra kiterjed a figyelmük: színház, fotó-, képző- és iparművészet, építészet. Bár a kiadó munkája nehézkesebbé vált a pandémia alatt, de így is sikerült tartaniuk a kiadói tervet. Az áremelkedés (papír, rezsi, illetve az általános infláció) viszont érzékenyen érintette őket. Némileg csökkenteniük kellett a példányszámokat, valamint érzékelhetően visszaesett a könyveladások száma, hiszen a vásárlóik is nehezebb helyzetben vannak. Viszonylag kevés szépirodalmi művet adnak ki, eddig inkább az értékmentés, értékőrzés jegyében már nem élő alkotók műveit – mint például Nagy Gáspár és Gál Sándor, Cs. Szabó László, a nyugati emigráció egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat esszéíró nemzedékének kiemelkedő írója életműsorozatának hatodik kötetét – jelentették meg. Az erdélyi író, Szilágyi István életműsorozatának pedig ötödik köteténél tartanak. – Azt tapasztaltuk, hogy a prózakötetek – széppróza vagy esszé – sokkal keresettebbek, és ha sorozat részeként jelenik meg, akkor is nagyobb az érdeklődés. A klasszikus művek esetében egy-egy ünnepi alkalom, évforduló lehet jó apropó: Tamási Áronról a tavalyi emlékévben egy gyönyörű, reprezentatív albumot adtunk ki és művészi illusztrációkkal gazdagítva az Ábel-trilógiát, továbbá egy, a színműveit elemző tanulmánykötetet is megjelentettünk, ezek szintén népszerűek.
Az úgynevezett fekete filmes könyveik (például a Huszárik- vagy a Sára-könyv, Szekfü András filmtörténeti sorozata, a 100 magyar dokumentumfilm) kezdettől fogva nagyon keresettek, de hasonlóan jól fogynak az anatómiai rajzok területén világklasszis Szunyoghy András grafikus oktatási segédanyagai, illetve az olyan ismert művészekről szóló kötetek, mint például Jankovics Marcell, Béres Ilona. A leginkább hiánypótló, Pars pro toto című sorozat (Iris Murdoch, Boris Groys, Russel Kirk stb.), amely főként modern konzervatív filozófusok műveinek fordítása, ugyancsak népszerű, sok helyen már az egyetemi tananyagba is beemelték ezeket.
