Időről időre megkongatják a szakemberek a vészharangot, miszerint egyre kevesebben olvasnak. A számítógépet és okostelefont rendszeresen használó fiatalok 62 százaléka nem olvas könyvet – derül ki egy 2019-ben végzett felmérésből –, míg például az internetet nem használók 25 százaléka legalább egy könyvet elolvas havonta. Emellett azt is kimutatták, hogy egy osztályteremben, ahol a polcon könyvek vannak, hatékonyabb a tanulás, többet olvasnak a gyerekek.
Az 1960-as évek közepe óta készülnek Magyarországon olvasáskutatási felmérések, amelyekből a szakemberek az utóbbi évtizedekben több jelentős változásra is rávilágítottak, például míg korábban az iskolában is tanult klasszikus szerzők az olvasási toplista élén álltak, addig mára visszaszorultak, vagy ki is kerültek a kedvencek közül. Gombos Péter olvasáskutató, egyetemi docens, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szerint a digitális bennszülöttek életéből eltűnt az élményszerű olvasás mint kikapcsolódási forma, a gyerekek nagy része nem tudja elképzelni, hogy szépirodalmat olvas. Ám fontos lenne pozitív olvasásélményt adni nekik, amit manapság olyan műfajokon keresztül lehet elérni, mint például a fantasy, a sci-fi és a képregény.
Tudomásul kell venni, hogy ezt a generációt másfajta történetekkel lehet megszólítani, mint a korábbi generációkat. Sokkal inkább funkcionális olvasmányokat keresnek, amik valamiféle tanulsággal szolgálnak.
Olvasásra nevelés
– Tény, hogy a gyerekek kevesebbet olvasnak, illetve máshol és máshogy olvasnak, mint korábban – mondja Kovács Zsanett, a Móra Könyvkiadó marketingvezetője. Mivel hozzá vannak szokva az állandó ingerváltozáshoz, rövid, klipes történeteket kell a kezükbe adni, mert aki ezekre rákap, nagyobb eséllyel vesz a kezébe másféle könyveket. Amikor elkezd a gyerek olvasni, s egy könnyebb szöveggel találkozik a hétköznapi, általa ismert dolgokról, akkor azt sokkal gyorsabban és könnyebben tudja elolvasni. Ám ha a második osztályos tanulóknak a Kincskereső kisködmönt adják a kezükbe, ami egy hosszú szöveg, és olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeket a mai diákok nem ismernek, nehezen olvasható, értelmezhető lesz nekik. A Kincskereső kisködmön nagyszerű olvasmány, amikor a szükséges háttérismereteket megszerezték, de ha a mű olvasása nem válik pozitív élménnyé, akkor nem ösztönzi őket újabb történetek olvasására. Fontos tehát látni, ahogy a gyerekek igényei változnak, úgy kell a könyvszakmának is lépést tartani ezzel. Kovács Zsanett szerint az olvasásra nevelés nem akkor kezdődik, amikor a gyerek az iskolában megtanul olvasni, hanem már a születés pillanatában. – A könyvpiacon 2000 óta kialakult egy nagyon masszív termékcsoport, ami kimondottan a nulla és három év közötti korosztályt szólítja meg. A különleges technikákkal készült könyvek nemcsak képet és szöveget tartalmaznak, hanem kinyithatók, eltolhatók, tapinthatók, sőt szaglászhatók is. Így a legkisebbeket hozzászoktatja a könyvélményhez, a közös olvasáshoz, mesékhez, a szülők felelőssége pedig ebben vitathatatlan.
Az olvasási kultúránkra hatással van a rohamos ütemben fejlődő digitális technológia is.
Az utóbbi években az e-könyv igyekezett meghódítani az olvasókat. Kovács Zsanett megjegyzi, hogy az e-könyvek, hangoskönyvek aránya alacsony a gyerekkönyvek piacán, tízéves kortól tapasztalható némi érdeklődés. A Booker Kids például egy zseniális digitális könyvtár, ami ugyan nem váltja ki a papíralapú könyv élményét, de kisgyerekkel való utazáskor vagy sorban álláskor jól jön. – Ami a hangoskönyvet illeti, az egy egészen más terület. Azért is van hatalmas jelentősége, mert a hallott szövegértés azzal kezdődik, hogy történeteket mesélünk el, és a gyerek a saját fantáziájával megpróbálja ezeket életre kelteni. Az a gyerek, akinél ez kimarad, később a tanulásban is megmutatkozik. Hiszen ha a hallott szöveget nem tudja egy belső képben megjeleníteni, akkor elakad.
Akinek a szülei nem olvasnak a születésétől kezdve naponta legalább tíz-húsz percet, annak bizonytalanabb lehet a szövegértése, nehezebben kezdheti az iskolát, és megfelelő szövegértés nélkül felnőttként nem fog tudni egy űrlapot sem kitölteni.
A gyereknek az iskolakezdés alapvetően nehéz az óvoda szabadsága után. Ha van egy stabil szövegértése, akkor a sok új impulzus mellett kiegyensúlyozottságot ad neki, hogy átlátja, mi zajlik körülötte, reagálni tud rá és ezáltal könnyebben tud és akar tanulni. A szülők ezzel tudják nagyban segíteni a gyerek tanulmányainak kezdését. Arról nem beszélve, hogy azok a gyerekek, akiknek olvasnak, két évvel előrébb járnak a kortársaiknál az iskolakezdéskor, ami jelentős.
