Az emberi halhatatlanság hét éven belül megvalósítható lehet

Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama hetvenkettő, a nőké hetvenkilenc év, míg például Monacóban a férfiak kilencvenhárom, a nők átlagosan száz évig élnek. Napjainkban teljes iparág épül arra, hogy az egészséges élettartamot meghosszabbítsák. A nagy gyógyszergyártó cégek – például a Pfizer – már nem a rákra vagy más öregkori patológiákra, hanem az öregedés gátlására kínál kezelést.

Fotó: Dimitri Otis

Elképesztő dolgot vett a fejébe Bryan Johnson amerikai techmilliárdos. Ki akarja játszani kronológiai (évek számában mérhető) óráját, és orvosok, táplálkozási, mozgás- és szépségszakértők, valamint vérplazma-terápia segítségével olyan életmódra vált, ami megfiatalítja biológiai óráját. A különféle módszereknek, vegán étrendjének és különös napirendjének köszönhetően mintegy tíz évet lefaragott kronológiai életkorából, ami azt jelenti, hogy szervezetének állapota, biológiai életkora ennyivel fiatalabb, fittebb, mint ami negyvenhat éves korából következne. Biológiai és kronológiai korunk eltérését régóta kutatják, ahogy az öregedési folyamat mechanizmusát és annak lassítását is.

A porcok az öregedéssel elvékonyodnak, és gyulladás alakul ki. Fotó: SOPA Images

Elérhető az örökélet?

A születéskor várható átlagos élettartam az emberiség történetében évezredeken keresztül harminc év körül mozgott, jelentős változás a XX. században következett be. Magyarországon a 2019-es adatok alapján a férfiak születéskor várható élettartama 72,86, a nőké pedig 79,33 év, míg például Monacóban a férfiak kilencvenhárom, a nők átlagosan száz évig élnek. Egyes családoknál a várható élettartam akár kilencven-száz év is lehet, más genetikai állományban a különböző degeneratív betegségek sokkal korábban alakulnak ki.

Az Öregedés, öregedő agy című előadásában Nagy Zoltán ideggyógyász, a Semmelweis Egyetem és a Pannon Egyetem professor emeritusa rámutat, hogyan lehet az öregedéssel járó nemkívánatos folyamatokat lassítani és következményeit enyhíteni. Az öregedés progresszív, irreverzibilis élettani folyamat, amely univerzális az élővilágban. 

– Az öregedés megnyilvánulása három szervrendszerben a legjellemzőbb. A mozgásszervek esetében az izmok és ízületek érintettek, valamint a szív- és idegrendszer tartozik még ide. A központi idegrendszerben, elsősorban az agyban a lassú sejtpusztulás előbb-utóbb szellemi hanyatlást okozhat. Számos vizsgálat utal arra, hogy bár kevesebb neuron marad meg időskorban, de több az idegsejtek közötti kapcsolat, ami azt jelenti, hogy az idős embernek általában több dolog jut az eszébe egy adott dologgal, problémával kapcsolatban, mint egy fiatalnak

– magyarázza.

Az időskorra jellemző változások között szerepel az érzékszervek romlása. Hallás- és ízérzékelés-csökkenés, illetve látásromlás következhet be. Az inzulinrezisztencia kialakulása, a hormonok és növekedési faktorok iránti érzékenység, a testsúly, az izomerő és teljesítmény, valamint alvásigény csökkenése jellemző az időseknél. Az ízületekben átépülés megy végbe: a porszövet elvékonyodik és gyulladás alakulhat ki. Az idegrendszeri változások miatt romlanak a reflexek és csökken a memória, illetve beszűkül az érdeklődés. Ezek összességét nevezik kognitív hanyatlásnak. A keringési rendszerben az artériák átépülnek, a vérnyomás emelkedik. Nagy Zoltán szerint ezek mellett vannak olyan genetikusan programozott mechanizmusok is, amelyek az öregedéssel járó változásokat okozzák, ilyen például a kromoszómák telomer régiójának (DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz) rövidülése, a DNS-t csomagoló, szabályozó fehérjék kémiai módosulásai, a nem enzimatikus glikolizáció (szénhidrátok hozzákapcsolódása a fehérjéhez) vagy a szabadgyök-felhalmozódás. Az életkorral változik a DNS is, ezért a sejtek önjavítási képessége is csökken.

A keringési rendszerrel kapcsolatos, leggyakoribb életkorral romló kórállapot az érfal meszesedése és ezáltal rugalmasságának csökkenése, ami a vérnyomás szisztolés (szív összehúzódásakor kialakuló) értékének emelkedését eredményezheti, ami komoly probléma. Nagy Zoltán az idegrendszer időskori változásai között említi az agyi véráramlás romlását, a perifériás idegrostok számának és az idegek vezetési sebességének lassulását, a csökkent pupillareakciót, fokozott fényérzékenységet, nehezített beszédértést, progresszív halláscsökkenést, valamint gyengébb szaglást és ízérzékelést.

Nagy Zoltán szerint biológiai életkorunk számos tényezőből állapítható meg: a tekintetből, a testtartásból, a viselkedésből, a kommunikációból, a beszéd tartalmából és tempójából, a fogazat és a csontrendszer állapotából, valamint az érzékszervek, az ízületek és az idegrendszer működéséből.  Az életkor előrehaladtával zajló változásokat jelentős mértékben meghatározza a sejtjeinkben lévő molekuláris program, melynek központi eleme a DNS formájában megtalálható örökítőanyagunk. A DNS-ben kódolva van mindaz, ami a biológiai folyamatok elindításához és végrehajtásához szükséges. Az évek múlásával a DNS különböző részein tárolt programkódok aktívvá válnak vagy kikapcsolódnak. Ezekben a folyamatokban irányító szerepet játszanak az úgynevezett metilációs jelek. A metiláció egy központi, nélkülözhetetlen biokémiai folyamat, amely másodpercenként több milliószor játszódik le szervezetünkben. Szerepe van többek között létfontosságú molekulák, hormonok, idegingerület átvivő anyagok létrehozásában és anyagcseréjében, a szervezet méregtelenítő folyamatában, a DNS és RNS szintézisében, a DNS javításában, a sejtosztódásban és még nagyon sok különböző folyamatban.

Ha a DNS-lánc egyes elemei metilálódnak, akkor az adott DNS-szakasz által kódolt gének aktivitása megváltozik, és így aktiválódhatnak vagy gátlódhatnak egyes biológiai folyamatok. A DNS metilációs mintázatából ma már pár év pontossággal meghatározható az egyén életkora. Ez lehetőséget teremt például ismeretlen személyazonosságú elkövetők életkorának a hátrahagyott nyomból történő meghatározására, ami nagyban segítheti a nyomozás sikerét.

Börcsök Judit fizikus szerint a DNS-metiláció visszafordítható folyamat. Az öregedésben azonban egyéb epigenetikai változások (környezeti hatások és más külső-belső tényezők hatása a gének működéséra) is szerepet játszanak. Az ELTE Genetikai Tanszékének és a Semmelweis Egyetem kutatói rájöttek, hogy a metilációs „DNS-kapcsolók” állapotának optimális átbillentésével befolyásolható az öregedési folyamat sebessége.

Az öregedési kutatások mintegy harminc évvel ezelőtt kezdődtek, jellemzően azzal a megközelítéssel, hogy ha egy gén funkcióját gátolják mutációk révén, és a mutáns állat hosszabb ideig él, mint a normális állat, akkor a vizsgált gén szerepet játszik az öregedési folyamat szabályozásában. Eszerint egyértelmű kapcsolat van a génfunkció és az öregedés között. Eddig több száz gén működését sikerült azonosítani az öregedési folyamat szabályozásában ezzel a módszerrel, mégsem tudtak olyan élőlényt létrehozni, ami nem öregszik. 

– Az egyik legnagyobb ilyen innovációt a Caenorhabditis elegans fonálféregfajban valósították meg, ami normális esetben két hétig él. Ám amikor több génjét egyszerre kapcsolták ki mutációk kombinálásával, akkor egy hatszor hosszabb ideig élő törzshöz jutottak

 – magyarázza Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője.

Ugráló gének

Az ELTE genetikusainak az öregedési folyamat mechanizmusára vonatkozó friss eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg nemrég. Kutatásuk rámutatott, hogy a mozgó vagy más néven ugráló gének (úgynevezett transzpozábilis elemek) gátlása meghosszabbíthatja a fonalférgek élettartamát. Ez arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamat kialakításában. A pontos mechanizmus még ismeretlen, annak ellenére, hogy első pillantásra ugyanolyan egyszerű folyamatnak tűnik, mint például a programozott sejthalál vagy a belső biológiai óra működése.  

– Kutatócsoportunk kiindulásként azt vizsgálta meg, hogy mi a nem öregedő sejtek közös tulajdonsága. Ilyen nem öregedő sejtek például a csíravonal őssejtjei, amelyek létrehozzák a petesejteket és a spermiumokat (a csíravonal kapcsolja össze genetikailag az egymást követő generációkat évmilliókon keresztül). Azért születünk fiatalon, mert a csíravonalunk nem öregszik

 – mondja Vellai Tibor.

Az ELTE genetikusai kifejlesztettek egy új technológiát, amely által a genetikai állományunkban lévő ugráló géncsaládokat egyesével tudják gátolni. A humán genom fele ugráló génekből áll, ami azt jelenti, hogy az egyik fél rongálja a másikat. 

– Egyelőre azt tudjuk, hogy a genomok jelentős részét alkotó ugráló géneknek öregítő funkciójuk van. Jelenleg olyan kísérleteket folytatunk, amellyel igazolni szeretnénk azt, hogy ezek az ugráló gének nem csupán szabályozzák a korosodási folyamatot, mint az összes többi eddig felfedezett idősödést befolyásoló gén, hanem ez az öregedési folyamat mechanizmusa

– mutat rá a kutató.

A kutatók a Caenorhabditis elegans fonálférgekben az összes ugráló gént egyszerre szeretnék kikapcsolni, ha ugyanis az ugráló gének blokkolásával nem idősödik az állat, akkor genetikailag igazolható, hogy valóban az ugráló gének jelentik az öregedési folyamat mechanizmusát. A felfedezés elvezethet a korosodás lassításához vagy akár teljes gátlásához. – Öregkori betegségeink jelentős része ugráló génaktivitás miatt alakul ki, ezért a kutatás forradalmi jelentőségűnek számít az orvosbiológiában is. Az ugráló gének gátlásával akár százhúsz-százötven évig is élhetünk, a genetikai potenciálunkban ez az élettartam benne van. A gátlást azonban nem genetikai eszközökkel (gének elrontásával), hanem farmakológiai eszközökkel (gyógyszerjelölt hatóanyagokkal) kell megvalósítani. Ez öt–tíz éven belül akár hatásos öregedés elleni hatóanyagok kifejlesztéséhez vezethet – mondja Vellai Tibor. Mindez jelentős élettartam-növekedést, így orvostudományi áttörést jelenthet. Nem egyedi betegségeket (például rákot, Alzheimer-kórt vagy diabéteszt) gyógyítanak majd, hanem az öregedési folyamatot gátolják, amelyen keresztül az összes időskori betegség kialakulását lehet késleltetni.  

Vellai Tibor szerint az orvostudományban paradigmaváltás zajlik, globálisan egyre nagyobb figyelem irányul az öregedésre. Mára rájött a világ, hogy nem egyedi betegségeket kell gyógyítani, hanem az egészséget kell megőrizni, a betegségeket kell megelőzni. Az összes időskori betegség kialakulásának késleltetésével vagy kiiktatásával a halált jellemzően nem a korral járó betegségek okozzák majd.

 

Időskori inaktivitás

Biológiai korunk a társadalmi háttértől, impulzusoktól is nagyban függ. Időskorban gyakori a depresszió, mivel az életkedv, az életerő, a motiváltság elkopik, az emberek közönyössé válnak, ami inaktivitást eredményezhet. Ezért az öregkori pszichológiai egészség megőrzése kiemelten fontos. Szeriné Ormándi Erzsébet tanácsadó szakpszichológus szerint a tervezés, a vágyak, képességek és lehetőségek harmóniájának megteremtése, az elfogadó attitűd segítségünkre lehet az életminőség fenntartásában.

Az öregedéssel járó alacsonyabb teljesítménnyel szemben az ingergazdag környezet, a szellemi és fizikai aktivitás megőrzése, a stresszhatások mérséklése és az egészséges táplálkozás javítja az agyi alkalmazkodókészséget és hozzájárul az időskori aktív jólléthez. Az újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az öregedő ember is képes új ismeretek elsajátítására, csak lassabban és másként tanul, mint a fiatal. Nyugat-Európában például divatos, hogy az idősek második hivatást választanak, és ezáltal új dolgokat tanulnak meg.  

– Fontos, hogy az idősek mindennapi teendőkben vegyenek részt, legyen feladatuk a szűkebb és a tágabb környezetükben is. Az öregedés életstratégia-váltást igényel, emellett nem szabad elveszíteni a kapcsolatot a fiatalokkal. Az agyat akkor védjük, ha használjuk

– teszi hozzá Nagy Zoltán.  

Egyetért az ideggyógyásszal Vellai Tibor, aki szerint a mozgásnak, a minőségi táplálkozásnak, az alvásnak és a mentális egészségnek fontos szerepe van időskorban is, a szociális háló pedig akár tíz-húsz évvel is ki tudja tolni az egészséges élettartamunkat, amelynek meghosszabbítására teljes iparág épül. A nagy gyógyszergyártó cégek, mint például a Pfizer, már nem a rákra vagy más időskori patológiákra, hanem az öregedés gátlására kínál kezelést. Jeff Bezos, az Amazon alapítója 2022-ben több mint hárommilliárd dollárral segítette egy, a halhatatlanság technológiáját kutató cég létrehozását, de Jack Dorsey, a Twitter alapítója, a paypalos Peter Thiel és a Facebook atyja, Mark Zuckerberg is ilyen irányú orvosbiológiai kutatásokba fekteti pénzét. Elon Musk, a világ leggazdagabb embere pedig néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy az emberi halhatatlanság hét éven belül megvalósítható lesz. A kérdés, hogy a társadalom mihez kezd majd ezzel az innovációval. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)