Karácsony és újév környékén különösen sok adrenalint termel a szervezet, ami az ünnepek végeztével drasztikusan csökkenni kezd, és ez ürességet hagy maga után – állítják egyes kutatások. A mentálhigiénés szakemberek egyetértenek, hogy a január eleji adrenalinzuhanás felelős a szomorúság érzéséért. A csillogó időszak hirtelen túl nagy kontrasztba kerül a szürke hétköznapokkal, emiatt előfordulhat, hogy nem találjuk a helyünket. A kevesebb napfény, a rövidebb nappalok miatt a lehangoltság, kedvtelenség gyakori tünet télen. A fényszegény időszak önmagában sincs jó hatással a pszichére, és a napfényhiány okozta alacsony D-vitamin-szint egyebek mellett fáradtságot, koncentrációs zavart is okozhat.
Sokaknak az ünnepek megszakítják az éves rutint. A hétköznapokba való visszatérés nem egyszerű, szorongást válthat ki, illetve a melankolikus hangulat önmagában nehezítheti a dolgos hétköznapokba való visszazökkenést. Vannak, akiknek a szezon vége megkönnyebbülést jelent, hiszen a családi együttlét is lehet stresszforrás, ráadásul pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő hetek vannak a hátuk mögött. Mindegy, hogy a karácsony, illetve a szilveszter csendes és pihentető vagy épp ellenkezőleg, stresszes és fárasztó, az emberek többsége kimerülten tér vissza a mindennapi teendőkhöz.
– Ünnepek utáni depresszióról olvasunk holiday blues elnevezéssel is, ahol a megjelölés arra vonatkozik, hogy a felfokozott pozitív érzelmek után negatív hangulatot élhetünk át, amikor a varázs után újrakezdődnek a szürke hétköznapok, a mindennapi rutinok. A karácsony bár örömteli, lelkileg és fizikailag is fárasztó, hogy minden időben készen legyen, mindenki jól érezze magát. Minden pozitív célzat ellenére is stresszforrás ez az időszak
– mondja Hazag Anikó klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
Gyakorló pszichológusok szerint többnyire az ünnepek után következik be a mélypont. Nem súlyos és kezelhetetlen hangulatzuhanásról, lehangoltságról van szó, de a mélység eltérő. Van, aki egy-két nap alatt kiheveri, és van, akinek egészen a következő év decemberéig tart. A hatalmas kontraszt az egyik legjelentősebb tényező, a magány és az elszigeteltség pedig az elhúzódó lehangoltság legmarkánsabb okai. A szakemberek nem tartják mentális zavarnak, betegségnek az ünnepek utáni depressziót, mert a tünetei általában néhány héten belül enyhülnek. Mónos-Rigó Dominika pszichológus szerint fontos, hogy emlékeztessük magunkat, ez az állapot nem tart örökké, és odafigyeléssel tudunk rajta változtatni.
– Különbséget kell tenni a rossz hangulat és a depresszió között
– jegyzi meg Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Az utóbbi években a karácsony egyre inkább a fogyasztás ünnepe lett, már októbertől elárasztják a nagy áruházláncokat a dekorációk, ajándékok, fények, zenék. Az adventi időszakban versenyt futunk az idővel, meg kell felelnünk a kimondott és ki nem mondott elvárásoknak. A készülődés teherré válik, miközben annak ideális esetben az elcsendesedésről, a befelé fordulásról, az elmélyülésről, a szeretetről és szeretteinkkel töltött minőségi időről kellene szólnia.
– A pácienseim általában nem tudják megfogalmazni, hogy az ünnepi időszak miatt frusztráltak. A terápiában érdemes rámutatni, mennyire fontos a tervezés és az újratervezés ebben az időszakban. Fogadjuk el a határainkat, ne hajszoljuk bele magunkat a feladatokba, mert azután kevésbé tudjuk élvezni a karácsonyt és az újévet
– vallja Makai Gábor.
Az ünnepek utáni depresszióban azok érintettek leginkább, akik az év más időszakában is hajlamosak a szorongásra, illetve önértékelési problémájuk van. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez az állapot csak a magányosakat sújtja. A szakemberek hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások problémáit és megpróbálnak segíteni.
– Azok, akik egyedül töltik az ünnepeket, még inkább befelé fordulnak, azt élik meg, hogy értéktelenek, miközben ki vannak éhezve a szeretetre. Ezért fontos, hogy gondoskodjunk róluk, figyeljünk rájuk, hiszen karácsonykor sokkal nagyobb a kapcsolati konfliktusok száma, több a válás. A statisztikák szerint ilyenkor megnő az öngyilkosságot elkövetők és a lelki segélyszolgálatokat hívók száma is
– magyarázza Makai Gábor.
Békési Gábor endokrinológus, pajzsmirigy-specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy az ünnepek utáni depressziót nemcsak pszichés probléma, hanem hormonzavar is okozhatja. Hazag Anikó szerint tisztázni kell, hogy a hangulati mélypont összefügg-e endokrinológiai okokkal vagy más belső szervi betegségekkel, és ha ezek kizárhatók, akkor jön a pszichiátriai és azután a klinikai pszichológiai véleményezés. Lehetséges, hogy még nem szükséges antidepresszáns, pszichoterápiával jól kezelhető az enyhe depressziós tünetkép. De megeshet, hogy a pszichoterápia elkezdéséhez hangulatjavító és szorongásoldó gyógyszerezés szükséges.
Frank Barnhill amerikai háziorvos szerint az emberek 25 százaléka szenved az ünnepek utáni depressziótól, a Mentális betegségek elleni nemzeti szövetség (National Alliance on Mental Illness) felmérése szerint pedig 64 százalékunkat érinti a kórkép. Akár azokat is, akik a karácsonyt jó élményekkel töltötték, hiszen a fokozott jókedvből hirtelen visszazuhannak a mindennapok szürkeségébe.
