Az emberiség negyede szenved január elején depressziós tünetektől

Az ünnepek utáni depressziónak nevezett lelkiállapot karácsony vagy még inkább szilveszter után tör ránk. Ilyenkor sokan fáradtnak, kimerültnek, lehangoltnak érzik magukat, főleg ha jelentős mennyiségű teendőjük volt az elmúlt hetekben. Egyénfüggő, hogy mennyi ideig tart a külföldön is ismert jelenség, azonban február után már érdemes szakember segítségét kérni.

1192711306 Fotó: Getty Images/ Basak Gurbuz Derman

Karácsony és újév környékén különösen sok adrenalint termel a szervezet, ami az ünnepek végeztével drasztikusan csökkenni kezd, és ez ürességet hagy maga után – állítják egyes kutatások. A mentálhigiénés szakemberek egyetértenek, hogy a január eleji adrenalinzuhanás felelős a szomorúság érzéséért. A csillogó időszak hirtelen túl nagy kontrasztba kerül a szürke hétköznapokkal, emiatt előfordulhat, hogy nem találjuk a helyünket. A kevesebb napfény, a rövidebb nappalok miatt a lehangoltság, kedvtelenség gyakori tünet télen. A fényszegény időszak önmagában sincs jó hatással a pszichére, és a napfényhiány okozta alacsony D-vitamin-szint egyebek mellett fáradtságot, koncentrációs zavart is okozhat.

Azok érintettek leginkább, akik máskor is hajlamosak a szorongásra, illetve önértékelési problémájuk van. Fotó: Getty Images

Sokaknak az ünnepek megszakítják az éves rutint. A hétköznapokba való visszatérés nem egyszerű, szorongást válthat ki, illetve a melankolikus hangulat önmagában nehezítheti a dolgos hétköznapokba való visszazökkenést. Vannak, akiknek a szezon vége megkönnyebbülést jelent, hiszen a családi együttlét is lehet stresszforrás, ráadásul pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő hetek vannak a hátuk mögött. Mindegy, hogy a karácsony, illetve a szilveszter csendes és pihentető vagy épp ellenkezőleg, stresszes és fárasztó, az emberek többsége kimerülten tér vissza a mindennapi teendőkhöz.

– Ünnepek utáni depresszióról olvasunk holiday blues elnevezéssel is, ahol a megjelölés arra vonatkozik, hogy a felfokozott pozitív érzelmek után negatív hangulatot élhetünk át, amikor a varázs után újrakezdődnek a szürke hétköznapok, a mindennapi rutinok. A karácsony bár örömteli, lelkileg és fizikailag is fárasztó, hogy minden időben készen legyen, mindenki jól érezze magát. Minden pozitív célzat ellenére is stresszforrás ez az időszak

– mondja Hazag Anikó klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Gyakorló pszichológusok szerint többnyire az ünnepek után következik be a mélypont. Nem súlyos és kezelhetetlen hangulatzuhanásról, lehangoltságról van szó, de a mélység eltérő. Van, aki egy-két nap alatt kiheveri, és van, akinek egészen a következő év decemberéig tart. A hatalmas kontraszt az egyik legjelentősebb tényező, a magány és az elszigeteltség pedig az elhúzódó lehangoltság legmarkánsabb okai. A szakemberek nem tartják mentális zavarnak, betegségnek az ünnepek utáni depressziót, mert a tünetei általában néhány héten belül enyhülnek. Mónos-Rigó Dominika pszichológus szerint fontos, hogy emlékeztessük magunkat, ez az állapot nem tart örökké, és odafigyeléssel tudunk rajta változtatni.

– Különbséget kell tenni a rossz hangulat és a depresszió között

– jegyzi meg Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Az utóbbi években a karácsony egyre inkább a fogyasztás ünnepe lett, már októbertől elárasztják a nagy áruházláncokat a dekorációk, ajándékok, fények, zenék. Az adventi időszakban versenyt futunk az idővel, meg kell felelnünk a kimondott és ki nem mondott elvárásoknak. A készülődés teherré válik, miközben annak ideális esetben az elcsendesedésről, a befelé fordulásról, az elmélyülésről, a szeretetről és szeretteinkkel töltött minőségi időről kellene szólnia.

– A pácienseim általában nem tudják megfogalmazni, hogy az ünnepi időszak miatt frusztráltak. A terápiában érdemes rámutatni, mennyire fontos a tervezés és az újratervezés ebben az időszakban. Fogadjuk el a határainkat, ne hajszoljuk bele magunkat a feladatokba, mert azután kevésbé tudjuk élvezni a karácsonyt és az újévet 

– vallja Makai Gábor.

Az ünnepek utáni depresszióban azok érintettek leginkább, akik az év más időszakában is hajlamosak a szorongásra, illetve önértékelési problémájuk van. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez az állapot csak a magányosakat sújtja. A szakemberek hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások problémáit és megpróbálnak segíteni. 

– Azok, akik egyedül töltik az ünnepeket, még inkább befelé fordulnak, azt élik meg, hogy értéktelenek, miközben ki vannak éhezve a szeretetre. Ezért fontos, hogy gondoskodjunk róluk, figyeljünk rájuk, hiszen karácsonykor sokkal nagyobb a kapcsolati konfliktusok száma, több a válás. A statisztikák szerint ilyenkor megnő az öngyilkosságot elkövetők és a lelki segélyszolgálatokat hívók száma is 

– magyarázza Makai Gábor.

Békési Gábor endokrinológus, pajzsmirigy-specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy az ünnepek utáni depressziót nemcsak pszichés probléma, hanem hormonzavar is okozhatja. Hazag Anikó szerint tisztázni kell, hogy a hangulati mélypont összefügg-e endokrinológiai okokkal vagy más belső szervi betegségekkel, és ha ezek kizárhatók, akkor jön a pszichiátriai és azután a klinikai pszichológiai véleményezés. Lehetséges, hogy még nem szükséges antidepresszáns, pszichoterápiával jól kezelhető az enyhe depressziós tünetkép. De megeshet, hogy a pszichoterápia elkezdéséhez hangulatjavító és szorongásoldó gyógyszerezés szükséges.

Frank Barnhill amerikai háziorvos szerint az emberek 25 százaléka szenved az ünnepek utáni depressziótól, a Mentális betegségek elleni nemzeti szövetség (National Alliance on Mental Illness) felmérése szerint pedig 64 százalékunkat érinti a kórkép. Akár azokat is, akik a karácsonyt jó élményekkel töltötték, hiszen a fokozott jókedvből hirtelen visszazuhannak a mindennapok szürkeségébe.

Békési Gábor szerint az ünnepek utáni depresszió tünetei nagyon hasonlóak a normál kórkép okozta panaszokhoz, beleértve a fáradtságot, a szomorúság és a magány érzését, a rossz hangulatot, illetve a koncentrációs nehézségeket. – Jellegzetes érzelmi állapot a levertség, fáradtság, kedvetlenség, motiválatlanság, szomorúság, magányosság és bűntudat. Emellett az óév vége és az újév kezdete a számvetés időszaka, amely szintén hozhat ambivalens érzéseket, szorongást, akadozva induló újratervezést – teszi hozzá Hazag Anikó, aki szerint a legtöbb ember átvészeli a hangulati lejtmenetet, és képes fokozatosan új célokkal fenntartani motivációját. Ám vannak, akiknél tartósan fennmarad a negatív érzelmi állapot, és tünetekké alakul. Ilyenkor a beteg a munkahelyére sem tud beérni, barátaival nem találkozik, elszigetelődik otthon.

A kilábaláshoz segít például a sport, hiszen ilyenkor boldogsághormonok termelődnek a szervezetben. 

A rendszeres testmozgás csökkenti a feszültséget, az egész testre és a lélekre jó hatással van. A vitamindús étrenddel is sokat tehetünk a jó közérzetért, illetve a minél több szabadban töltött idő és az örömet szerző programok is hasznosak. Ügyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, igyekezzünk mindennap ugyanabban az időpontban elaludni. Újévkor sokan elhatározzák, hogy megtanulnak valamilyen új dolgot vagy egészségesebb életmódot kezdenek. Hazag Anikó szerint fontos, hogy a fogadalmak reálisak legyenek, kisebb és konkrét, valóban megvalósítható célokat tűzzünk ki. Egyéntől függ, hogy mennyi ideig tart az ünnepek utáni depresszió, azonban, ha a folyamatos lehangoltság még februárban sem múlik el, érdemes szakember segítségét kérni.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Getty Images)