Amikor meghallom, hogy „kérem, csatolják be biztonsági öveiket, és készüljenek fel a leszállásra”, mindig elfog az izgalom, bárhova utazom. Kinézek a repülőgép ablakán, és tél közepén mit látok? Pálmafákat, napsütést, rengeteg kertet és az Atlaszt. Megérkeztem Marokkó egyik legnevesebb városába, Marrákesbe, a Vörös Városba vagy, ahogy a helyiek emlegetik, a Dél Gyöngyébe.
Nem a jól megszokott kígyózó, megannyi híddal keresztezett folyó látképe fogad, amelyet sugárutak és jól elkülöníthető városrészek szegélyeznek, hanem zöld parkok és színes épületek figyelmeztetnek, hogy Budapest helyett Marrákesben szálltam le. Barátnőmmel azért választottuk a Marokkót szilveszteri helyszínként, mert viszonylagos közelsége ellenére decemberben 20–25 Celsius-fokot mérnek errefelé, illetve töltekezhet D-vitamin-raktárunk is. Nagy hatással volt rám kedvenc marokkói fűszeres boltom is, a Zerouali Frankfurtban. A főpályaudvar szomszédságában lévő üzletben főleg húsokat, friss mentát, hibiszkuszteát és a házi készítésű krémes süteményeket érdemes venni. A kedves és segítőkész boltvezető, ha csak meglát, máris a legfinomabb olívabogyót vagy aszalt datolyát kínálja. Ráadásul hazai tejtermékeket is kapni, többek között a nagy betűkkel kiírt „magyar vajkrémet” és háromszöges mackósajtot (igaz a csomagolás némileg eltér). Majdnem otthon érzem magamat a vásárláskor, minek nyomán mindig váltunk pár szót a családról, Marokkó szépségéről, természeti kincseiről és érdekes kultúrájáról. A boltvezető többször megnyugtatott, hogy nagyon jó a közbiztonság, nem kell elkendőznünk magunkat, és van pár rokonuk a fővárosban, akik szívesen megmutatják a környéket. Így lehetőségünk nyílik szilveszterkor és újévkor a helyiek szemével körbenézni, ami a Zerouali tulajdonosa szerint az év legmozgalmasabb időszaka.

A Vörös Város nem alszik
Tény, Marrákes nem alszik. A december 31-i szilveszteri mulatozást követően az utcák nem csendesednek el, a pincérek vég nélkül dolgoznak, az étternek még az év első hetében is hastáncos látványosságokat kínálnak kígyóbűvölővel és tűznyelővel. Már december közepén minden jobb hely elkel az ismertebb hammam fürdőkbe (tradicionális pihentető- és lemosórituálé, amelyben forró gőzt használnak a mély és élénkítő tisztításhoz), de még a középkategóriás éttermekben sem egyszerű asztalt találni este nyolc után. A város nem tud és nem is akar pihenni, színpompás és pezsgő bőven újév után is. Ugyan január elsején a muszlimok a családi körben eltöltött higgreát ünneplik, így aznap kevesebben mennek utcára, de a turisták megtöltik a várost. Idén különösen igaz, hogy a külföldiek mulatozásán van a hangsúly, mivel a palesztin konfliktus miatt a muszlimok visszafogottabban ünnepelnek.