Új aranykora köszönthet be a magyar animációnak

A magyar animáció virágzásának lehetünk szemtanúi: három egész estés rajzfilmet mutattak be a mozik egy éven belül. Az is figyelemre méltó, hogy a szóban forgó alkotások nagyjából egy évfolyamból kikerült filmesek munkái. Az alkotók és a szakemberek az animáció oktatásának fejlődésével, az említett generáció művészi megérkezésével és a kedvező filmtámogatási szisztémával magyarázzák a sikert.

A szerzői attitűd inkább az európai fesztiválokon méltatott szemlélet, az amerikai animációt a kereskedelmi szempontok erősebben mozgatják. Ennek ellenére a Műanyag égbolt és a Kojot négy lelke is bekerült a legnagyobb amerikai animációs seregszemle, az Annie-díj független mozifilmes kategóriájába (ahol a független leginkább a hollywoodi stúdiórendszer és a nagy streaming cégek berkein kívül készült alkotásokat jelenti). Az 1972-ben létrehozott Annie alapítói az animáció sokoldalúságára mutattak rá: az Oscar-díjon két kategóriával (egész estés és rövid formátum) letudták a műfajt, míg a Nemzetközi Animációsfilm-szövetség harminckét szekcióban válogat az év filmterméseiből.

A hazai oktatás fejlődésének eredménye is a látványos sikerszéria. Az Iparművészeti Főiskolán a fordulópont 1980 volt, innentől vált folyamatossá az animáció oktatása. A kétezres évek elejétől a számítógépes animációs technikák terjedésével az iskolák nem voltak már rászorulva arra, hogy az egyes munkafolyamatokhoz külső segítséget vegyenek igénybe: – Egyfajta learning by doing (cselekvő tanulás) szemlélet honosodott meg a főiskolán, sokkal több film készült, mint korábban. Az animációs film 2007-től az alap, 2010-től a mesterképzés része lett, és határozott szemléletváltás vette kezdetét ezen a területen. Elsősorban a technológia kezelhetősége hozta el a fordulatot az oktatásban. Az egyetem – amely 2006-ban lett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – tudatosan kezdett foglalkozni a tehetségek felkarolásával, és a legjobb nemzetközi animációs iskolákkal kezdett együttműködést – mondta Fülöp József.  

Noha minden filmes formátumban a leglátványosabb sikert a mozifilmek hozzák, azok sem készülhetnének el az első szárnypróbálgatások, a rövidfilmes gyöngyszemek nélkül. A kisfilmek médiuma hagyományosan a televízió volt, de olykor egy-egy nagyjátékfilm kísérő alkotásaként is vetítettek rövidfilmeket a mozik. Ma igen ritka a rövidfilm a hazai mozikban, ezért Fülöp József bátorítaná a forgalmazókat a szerepeltetésükre. Mivel az új kisfilmek először nemzetközi fesztiválokon mérettetnek meg, amikor a hírekben értesülünk a sikerükről, még nem elérhetőek a közönség számára. A nemzetközi szinten elismert animációs rövidfilmek legtöbbje csak az interneten keresztül érhető el. Ezen a területen sincs oka szégyenkezni a magyar filmeseknek: Buda Flóra Anna tavaly Arany Pálma-díjat kapott a 27 című alkotásával. Ő a harmadik magyar, aki animációs kisfilmmel nyert Cannes-ban: Jankovics Marcell 1977-ben a Küzdők című munkájával és Vajda Béla 1981-ben a Moto perpetuóval érte el ugyanezt a sikert. 

A három új magyar rajzfilm előfutárának nem csak a Nyócker tekinthető, de a 2018-ban bemutatott Ruben Brandt, a gyűjtő is, Milorad Krstic rendezésében. A felnőtteknek készült, thriller-, film noir- és kalandfilmes elemeket ötvöző munka szintén egyedülálló alkotás a műfajban. 

Idén száztíz éves a magyar animációs film, ezért a Nemzeti Filmintézet Macskássy Gyula születésnapján, február 4-én meghirdette a magyar animációnak szentelt emlékévet. A Filmio streaming platformon klasszikus rajzfilmjeink egész évben láthatók.  

Borítókép: Kojot négy lelke (Forrás: NFI)