Mint arra számos tudományos publikáció rámutat, globális szinten éppen ez jelenti az utóbbi idők egyik legnagyobb egészségügyi kihívását: az antibiotikumok hatékonyságát egyre jobban veszélyezteti a rezisztencia világszerte megfigyelhető emelkedése.
Ha azt szeretnék, hogy hatékony antibiotikumok álljanak rendelkezésre, a kutatóknak rendre olyan új szerek és terápiák kifejlesztésén kell dolgozniuk, amelyekkel a kórokozók korábban még nem találkozhattak. Azonban ezek a kutatások, fejlesztések mostanra folyamatos versenyfutássá váltak, amely egyre reménytelenebbnek tűnik, és amelyben az idő a legnagyobb ellenfél.
Alapvető probléma, hogy a kutatások, az újabb gyógyszerek kifejlesztésének tempója egyre nehezebben képes felvenni a kesztyűt a rezisztenssé váló kórokozókkal. Egy 2019-es tanulmány szerint, amely a The Lancet orvosi hetilapban jelent meg, évente már akkor csaknem 1,3 millió ember halálát okozták antibiotikum-rezisztens kórokozók, amelyek így már akkor a világ vezető halálokai közé tartoztak. A helyzet azóta egyre csak romlott. A Sydney Egyetem munkatársainak 2023 végén publikált tanulmánya szerint az antibiotikum-rezisztencia néven ismert jelenség miatt a vizsgált hatóanyagoknak már kevesebb mint a fele volt hatásos.
Ennek oka a kutatások szerint elsősorban a túlzott antibiotikum-fogyasztás: hiszen minél többet szedünk, annál több lehetőséget adunk a hatóanyagra rezisztens baktériumváltozatok kialakulására. Egy, az Egészségvonal.gov.hu oldalon megjelent cikk arról tájékoztat, hogy a baktériumok többféle módon válhatnak rezisztenssé. Például távol tarthatják maguktól a szert olyan anyagok termelésével, amelyek elbontják a hatóanyagot, még mielőtt az bejuthatna a baktériumokba, és kárt tehetne bennük. Vannak kórokozók, amelyek pumpákat fejlesztettek ki, ezek segítségével szabadulva meg a belsejükbe jutott szertől. De azáltal is kivédhetik az antibiotikum támadását, hogy megváltoztatják azokat a biológiai tulajdonságaikat, amelyekre a kezelés hatna. A penicillin például úgy hat, hogy bizonyos fehérjékhez kötődve nem engedi felépíteni a baktérium sejtfalát. De ha ezeken a fehérjéken egy apró részlet megváltozik, már nem tud hozzájuk kötődni, ezáltal hatástalan marad.
Aggasztó tehát a tendencia, és nem véletlenül foglalkoztat egyre több kutatót a téma, miszerint a kórokozók világszerte ellenállóbbak lesznek a készítményekkel szemben, sőt a hatásukra akár még fertőzőbbé is válhatnak. Az amerikai egyesült államokbeli Uppsala Egyetem kutatói nemrégiben egy új antibiotikumos osztályt mutattak be, amely egy fehérjét, az LpxH-t célozza meg. Nem minden baktérium termeli ezt a réteget, de olyan multirezisztens kórokozókkal szemben, mint az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae, hatásosnak bizonyult a szer.
Magyar kutatókat is foglalkoztat a téma. Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és munkatársai például az elmúlt több mint egy évtizedben a kutatásaik során olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel gyors és rutinszerű módon tudják feltérképezni a kórokozók ellenálló képességét. A közelmúltban sikeresen szerepelt pályázatukkal immár negyedszer is elnyerték az Európai Kutatási Tanács támogatását.
A biológus egy, az MTA-nak adott interjúban kifejtette, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei alapján a kórokozók pillanatok alatt képesek ellenállást kifejleszteni a jelenleg forgalomban lévő szerek többségével szemben. Ráadásul az új antibiotikumok egy része nemcsak hatástalanná válik, de alkalmazásuk eredményeképpen olyan baktériumok jönnek létre, amelyeknek még a fertőzőképessége is erősebb. A kísérletek során az is előfordult, hogy a korábbi antibiotikumokkal szemben kialakított rezisztencia képessé tette a baktériumokat arra, hogy olyan vadonatúj készítmények hatását is szinte azonnal hárítsák, amelyekkel még nem találkozhattak.
Pál Csaba és munkatársai a kutatásaik során arra jutottak, hogy a mostani helyzet kialakulásában a felelőtlen gyógyszerfogyasztás mellett szerepet játszottak egyebek mellett a kozmetikumokba (például szappanokba, kézfertőtlenítőkbe) kevert antibakteriális szerek, amelyekkel sokkal gyakrabban találkozunk, mint az antibiotikumokkal. Ezek óriási veszélyforrást jelentenek, mert hatásukra szintén kitenyészhetnek multirezisztens baktériumok. Az állattenyésztésben is nagyon sok antibiotikumot használnak, ami ugyancsak kedvez a rezisztens kórokozók elterjedésének. Így tehát egyre nagyobb jelentősége van az olyan jellegű kutatásoknak, amelyek remélhetőleg mihamarabb segítenek rájönni, mi teheti akár tartósan is működőképessé az antibiotikumokat.
