Romániában először tartják egy napon az EP- és az önkormányzati választásokat, csakúgy, mint Magyarországon. A június 9-i voksolás egyben a választási szuperfélév kezdete: várhatóan szeptemberben tartják a kétkörös államfőválasztást, decemberben pedig a parlamenti választást.
A júniusi összevont választás komoly kihívás elé állítja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hiszen az önkormányzati választáson jellemzően magas a részvétel, ami növeli az EP-választás iránti érdeklődést a román többségi társadalom körében is.
A választás eredménye továbbá befolyásolhatja a magyar nemzeti közösség választókedvét a következő három választásra; siker esetén motivációt adhat, a kudarc letörheti a választókedvet az év második felére.
Továbbá kihívás az ötszázalékos bejutási küszöb: az RMDSZ 2019-ben 5,26 százalékot szerzett, a demográfiai helyzet és az EU-ba vetett bizalom pedig csak rosszabb lett az elmúlt öt évben.
Az erdélyi magyarságnak eddig mindig volt képviselője az EP-ben. A romániai mandátumok és az induló pártok száma alapján látható, hogy ha az RMDSZ-nek sikerül elérnie az ötszázalékos küszöböt, akkor vélhetően idén is két képviselőt küldhet a párt Brüsszelbe. Romániában az EP-választásokon a magyarországihoz hasonlóan kötött a lista, vagyis a párt által felállított sorrend az irányadó; a fentiek alapján a jelenlegi erdélyi magyar EP-képviselők, Winkler Gyula és Vincze Loránt újrázhatnának.
Erdélyben a választóurnákhoz járuló magyarok döntő többsége magyar pártra szavaz. A szavazatok koncentrálását segíti, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség is az RMDSZ listáján indul, így a magyar szavazatok nem oszlanak meg. A kulcskérdés tehát az, hogy az erdélyi magyarok közül mennyien fognak elmenni választani. Figyelemmel az önkormányzati választások mobilizáló hatására, az erdélyi magyaroknak nagy számban kell a szavazóurnákhoz járulniuk és az RMDSZ-re adni a voksukat ahhoz, hogy a párt megőrizze két európai parlamenti mandátumát.
Szlovákiában június 8-án, szombaton választanak, ami Romániával ellentétesen a választási szuperév lezárása lesz: 2023. szeptember 30-án tartottak előre hozott parlamenti választást, 2024. március 23-án és április 6-án pedig a kétkörös államfőválasztás zajlott.
A felvidéki magyarok egységpártja, a Magyar Szövetség kudarcos időszakon van túl: az etnikai alapon szervezett magyar párt 2010 óta nem jutott be a szlovák törvényhozásba, 2019 óta pedig az EP-ben sincs képviselője. A bejutási küszöböt a korábbi magyar politikai formációkból létrehozott egységpárt tavaly sem tudta teljesíteni. Az államfőválasztás sem volt siker magyar szempontból: az ország lakosságának mintegy nyolc százalékát kitevő felvidéki magyarság jelöltje, Forró Krisztián csupán 2,9 százalékos részesedést ért el.
A felvidéki magyar politika összetett kihívásokkal néz szembe; az országban az utóbbi időben rendre a déli, magyarlakta területeken a legalacsonyabb a részvétel, ráadásul Erdéllyel ellentétben a magyarok részvétele a választáson nem jelent automatikusan magyar pártra leadott szavazatot; a felvidéki magyarok mintegy fele a legutóbbi parlamenti választáson is szlovák pártra szavazhatott.
Öt évvel ezelőtt a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) éppen lemaradt az EP-mandátumról; a párt 4,96 százalékot szerzett, alig négyszáz szavazat hiányzott a képviselői helyhez. Akkor még megoszlottak a magyar szavazatok az etnikai alapon szervezett MKP és a Most – Híd vegyespárt között. Most ilyen megosztottság nem áll fenn, a Magyar Szövetség az egyetlen magyar párt a politikai palettán, azonban a szlovák pártok és a választói kiábrándultság továbbra is akadályokat gördíthet a sikerük elé. A szeptemberi parlamenti választáson 130 ezren szavaztak a Magyar Szövetségre. A sikerhez akár az is elég lehetne, hogy ennek csupán a fele adná le rájuk a voksát június 8-án.
Szlovákiában az EP-választás nyitott pártlistán történik, vagyis a választók preferenciaszavazatokat helyezhetnek el az egyes jelöltekre, és mandátumszerzés esetén a legtöbb karikát kapó jelölt szerez mandátumot. A Magyar Szövetség listáját Berényi József korábbi külügyi államtitkár, az MKP korábbi elnöke vezeti, azonban a legtöbb egyéni szavazat megszerzésének hasonló esélyekkel vág neki a fiatal Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke is. A nyílt listás szavazás lehetőséget teremt a párton belüli versenyre, egyfajta közösségen belüli referendumra; a felvidéki magyarok dönthetnek arról, hogy a párton belüli különböző irányvonalak és jelöltek közül melyik érvényesüljön. 2019-ig a felvidéki magyaroknak mindig volt képviselőjük Brüsszelben, rendre kettő. Most az EP-választás tétje magyar szempontból a 2019-ben elveszített EP-mandátum visszaszerzése.
A Magyar Szövetség továbbá a fennmaradásáért és az általa teremtett politikai egység megtartásáért is küzd. Kudarc esetén az országos szintű, etnikai alapon szervezett politika felszámolása valószínűsíthető.
Ez azzal járhat, hogy magyar párt nem fog önállóan indulni országos választáson. A szlovák pártokhoz csatlakozás, az azokba való betagozódás azonban egy olyan ajtót nyitna ki, amely végérvényesen megváltoztathatja a felvidéki magyar politikát, jelentősen korlátozva a nemzetpolitikai célok elérését. Ezt csak a júniusi választási siker tudja megakadályozni.
