A hő hatására az ételek nemcsak ízletesebbé, de könnyebben emészthetővé is váltak, ráadásul jelentősen csökkent a bennük lévő kórokozók és paraziták száma. Ez különösen fontos volt a hús fogyasztása esetén, amely nyersen számos egészségügyi kockázatot rejtett magában. A témában jelenleg is folyamatosan zajló kutatások alapján azonban az ősember már azelőtt is alkalmazta a hő jótékony hatását az ételein, mintsem megtanulta volna uralni a tüzet.

Az első főzőhelyek
A szakemberek legújabb felfedezései arra utalnak, hogy az ősember először a forró vizű forrásokban készíthette el az ételeit. Az ilyen források a Föld geotermikus aktivitásának köszönhetően alakulnak ki, és manapság is megtalálhatók a világ számos olyan pontján, ahol a földkéreg vékonyabb, és a föld alatti hőforrások felmelegítik a felszínközeli vízrétegeket. Az ilyen állandó hőt biztosító forrásokban a víz hőmérséklete akár a forráspontot is elérheti, ami ideális környezetet teremt az étel főzéséhez.
A forrázás vagy párolás nemcsak az ételek ízét javította, hanem jelentősen növelte azok tápértékét és emészthetőségét is, az ősemberek számára pedig az említett források természetes „főzőhelyeket” jelenthettek. Az olyan területeken, ahol geotermikus aktivitás volt, mint például a mai Izland, Új-Zéland vagy a Yellowstone Nemzeti Park, a forró vizű források mellett talált leletek – kőeszközök és állati csontok – arra utalnak, hogy az ősemberek valóban ki is használhatták ezeket a természeti adottságokat.
Az utóbbi idők egyik fontos felfedezése volt ebben a témában, amikor az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a spanyol Alcalá Egyetem kutatói által vezetett csapat tagjai egy észak-tanzániai szakadékvölgyben, az Olduvai-szurdokban 1,8 millió évvel ezelőtt élt ősemberek kövületeit fedezték fel. A terület számos olyan kövületet és kőeszközt őriz, amelyek arra utalnak, hogy ősemberek telepedtek le és vadásztak a környéken, ahol a kutatók által felfedezett nyomok szerint akkoriban meleg források gazdagíthatták a tájat. Ezeket a természet kínálta főzőhelyeket használhatták az elejtett zsákmányállatok vagy a kemény, nyersen nehezen emészthető gumók elkészítésére őseink a tűzgyújtás feltalálását megelőző időkben.