Velünk élő sci-fi

Egy-két nemzedék számára még fontos lesz a készpénz, de a jövő a digitális fizetésé – jósolta lapunknak Sárközi Zoltán, a qvik fizetési rendszer ötletgazdája és megvalósítója. A pénzügyi szakember szerint el kell fogadni a világ változását, ami sokunk számára még tudományos-fantasztikus regénybe illő fejlesztés, az valójában már a mindennapjaink része, a digitális fizetés pedig már nem csupán kopogtat az ajtónkon.

20241206 Budapest Sárközi Zoltán Digitrade Kft. vezérigazgatója, az Innopay Zrt. részvényese fotó: Havran Zoltán (HZ) MW Fotó: Havran Zoltán

Fotó: Havran Zoltán

– Mennyire illeszkedik ez a megoldás a kormányzati stratégiába?

– A Magyar Nemzeti Bank feladata a gazdaság élénkítése, serkentése. Ez nem magyar sajátosság, minden uniós állam efelé törekszik. Az azonnali utalás bevezetése jövő évtől lesz kötelező az unióban, mi ebben előrébb járunk. Van már több olyan uniós állam, amely nagyon érdeklődik a mi technológiánk iránt. Ez egy száz százalékig magyar technológia, magyar háttérrel. Ez Magyarország szuverenitását is növeli, hiszen ha úgy döntenek hirtelen az amerikai kézben levő kártyatársaságok, hogy nem szolgáltatnak tovább, akkor megbénul a fizetési rendszer. Emellett a gazdaság fehérítésében is szerepet játszik a qvik, hiszen ez egy digitális rendszer, az adatok itt maradnak, ahogy a profit is, amelyben reménykedünk, hogy egy nap majd az is keletkezik.

– Merre lehet kifelé terjeszkedni? Lehet ez a jövő alapvető fizetési módszere mondjuk az EU-ban?

– Nem zárom ki, de mi jelenleg Magyarországra koncentrálunk. Ilyen technológia még nincs senkinek, mi csináltuk meg az egész világon először. Azt viszont elmondhatjuk, hogy Európa le van maradva fizetési innováció tekintetében. Egy-két ország felmutat bizonyos kiugrásokat, említhető Svédország vagy kisebb mértékben és sikerességgel Románia, de nyilvánvaló a lemaradásunk a keleti országokhoz képest. Az ottani országok kihagytak egy pár lépést, ott nem voltak beragadt, megkövesedett rendszerek, amelyeket nehéz lett volna elhagyni, mint például a csekk. Magyarország innovációban az élen jár, többek között a Magyar Nemzeti Banknak köszönhetően is. A nagy kereskedelmi bankok valójában jól vannak a mindenkori helyzetben, ők megkapják a pénzüket mindenképpen, fejlesztés ide vagy oda. Hosszú távon Magyarországnak mindenképp előnyére válik ez az innovációs lendület, megjegyezve, hogy nálunk a készpénzhasználat még mindig roppant népszerű.

– Vége kell hogy legyen a készpénznek?

– Nem mondom ezt, de hosszú távon ez óhatatlan. Néhány éve egy erről szóló vita során egy videót használtam, amelyben egy 5-6 éves kislány az okosórájával fizetett a csokiért. Elképzelhető-e, hogy ez a kislány felnőve készpénzt fog használni? Kivesz pénzt az ATM-ből? Egy-két nemzedék számára ez még fontos lesz, de a jövő a digitális fizetésé. Ez az államok és a kereskedők, valamint a fogyasztók érdeke is. Nem lehet elveszíteni, nem kell kéznél tartani, nincsenek járulékos költségei. A kereskedőknek a készpénz hatalmas teher. A nagy, országos hálózattal bíró cégeknek be kell gyűjtenie a készpénzt, elszállítani biztonságos módon, betenni a bankba jelentős költséggel, ezek általában mind rejtve maradnak. Most amolyan digitális dualizmust élünk át. Van, aki esküszik a készpénzre, van, aki még használ, de legtöbbször nem, az új generáció pedig egyáltalán nem fizet bankjegyekkel.

 Fogadjuk el, hogy a világ átalakul.

 A Tesla gyáraiban sokkal több a szoftverfejlesztő, mint a kétkezi munkás. Az olyan bank, amely nem ismeri fel a fejlesztés szükségességét, az le fog maradni, az ügyfelek nem őket fogják választani.

– Mire gondol, mikor a keleti országokat említi, amelyek élen járnak az innovációban?

– Kína vagy Szingapúr például. Kínában se készpénzzel, se bankkártyával nem tudtam a legutóbbi utamon fizetni. Van egy saját digitális fizetési rendszerük, csak azt használják. De már az se sci-fi, hogy valaki a tenyérlenyomatával fizet, ez is létező technológia Kínában. A bekamerázott világ se egy futurisztikus elképzelés, hanem a mai valóság. 

Létezik olyan üzlet, ahol a belépéskor beazonosítják a vásárlót, leveszi a polcról az árut, s távozáskor automatikusan megtörténik a fizetés. Ez a mi technológiánkkal is megoldható. 

Valójában semmi szükség POS-terminálra vagy pénztárgépre, elég egy tablet megfelelő szoftverekkel. Megállíthatatlan a folyamat, de nem is kell küzdeni ellene.

– Könnyebb egy kisebb országban kitalálni egy ilyen újítást?

– Kitalálni nem, de bevezetni igen. A Mastercard számára Magyarország az egyik tesztország, ahol a fejlesztéseket hagyományosan itt próbálják ki először, példa erre a PayPass, amelyet itt teszteltek. Itt kicsi a piac, 280 ezer végponti eszközzel, ugyanakkor európai uniós szabályozás érvényesül. A csalások száma nem kirívó, a szakemberek jók, az emberek pedig nyitottak az innovációra. A Tesco az önkiszolgáló kasszáit szintén Magyarországon tesztelte egy független vizsgálat hatására, miszerint messze itt a legnyitottabbak az emberek az ilyen újítások iránt. Ez persze nem csupán előny. A technológiai világ nagybefektetői számára Londonnál megszűnik a világ, már Nyugat-Európába se szívesen viszik a pénzt. 

Vagyis a mi Szoboszlai Dominikunk lehet bármilyen zseniális játékos, sokkal nehezebben tud érvényesülni, mint egy angol válogatott futballista.

Borítókép: Sárközi Zoltán (Fotó: Havran Zoltán)