A szélsőbal nem vesz részt a pártközi konferencián – adja hírül a Nemzeti Ujság április 15-én. Mint közlik, az értekezletre a meghívót már postázta a Ház elnöke, Szcitovszky Béla, és bár nincs megállapított napirend, számítanak rá, hogy minden aktuális kérdés terítékre kerül. „Elsősorban a költségvetés tárgyalása, amelynek június elejéig be kell fejeződnie, hogy a miniszterelnök a már letárgyalt és elfogadott költségvetésre való hivatkozással kérhesse Genfben a pénzügyi ellenőrzés megszüntetését.” A Bethlen István kezdeményezésére létrejött fórumon azonban nem minden frakció képviselteti magát, a szocialisták elzárkóznak tőle. „A szélsőbaloldal azonban ma este mégis úgy határozott, hogy nem tesz eleget a nemzetgyűlés elnökének a meghívásának és nem vesz részt a holnapi pártközi konferencián.” A lap szerint ez a következetlenség még tőlük is szokatlan.
Ők szorgalmazták ugyanis a leghangosabban a titkos társaságok ellen való harcot és siettek eredménynek elkönyvelni a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a titkos társaságok ügyében pártközi értekezletet hívnak össze. A pártközi értekezlet itt van és a szélsőbal nincs sehol. Vagy nem érdeklik többé a titkos társaságok, vagy pedig – és valószínűleg ez lesz a nemzetgyűlés elnökéhez címzett levelükben – ezzel a kormánnyal még tárgyalni sem akarnak.
A húsvéti szünetet követően ismét ülésezik a T. Ház, amelyről a Budapesti Hírlap április 16-án úgy ír: az ülés iránt „csak a jobboldalon nyilvánult meg nagy érdeklődés – több mint száz egységes párti volt jelen – a baloldal padsorai üresek voltak és csak a szocialisták vonultak föl csaknem teljes létszámban. Még a karzatokon is alig volt közönség. Az ülés mindössze egy óra hosszig tartott. Napirenden csak a további teendőkről való határozathozatal szerepelt.” Felszólal Bethlen István miniszterelnök, aki „vázolta azokat a fontos feladatokat, amelyek a nemzetgyűlésre várnak és elmondotta, hogy mivel kívánja a kormány foglalkoztatni a Házat.
A szocialisták sűrű közbeszólásaikkal igyekeztek Bethlent megzavarni, mire a miniszterelnök gúnyosan megjegyezte, hogy úgy látszik, nagy a harci kedv a baloldalon.” Kabók Lajos szocialista képviselő ugyanis kijelenti: „Ha a kormány elhagyta volna a helyét, a munkanélküliség megszűnt volna.”
Miután nem engedélyezi a házelnök a beszéd idejének meghosszabbítását, úgy foglal állást: eszerint „a nemzetgyűlés előtt nem lehet az ország nyomoráról beszélni”. Bethlen azzal reagál: ha nem segítettek volna meg egy bizonyos céget, „éppen a munkások szempontjából is katasztrofális következményekkel járt volna, mert az ország közhitelébe vetett bizalomnak a megrendítésével és a vállalatok munkájának beszüntetésével járt volna és azokat a súlyos tüneteket, amelyeket a képviselő úr fölemlített, erősítette és gyarapította volna. A vállalat kénytelen lett volna üzemét beszüntetni.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!