Bajuszos férfifejek

1853-ban Hild József kapott megbízást a Vigadó megtervezésére, de végül Feszl kapott lehetőséget a tervrajzok részletes kidolgozására.

2021. 02. 24. 14:10

Bár először Hild József kapott megbízást, végül Feszl Frigyes tervei szerint épült fel a Vigadó Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Feszl Ágoston és Frigyes „német anyanyelvű pesti patrícius családban született”, a 14 gyermek közül Ágoston (1813-1891) az első, Frigyes az ötödik volt (1821-1884). Ükapjuk és dédapjuk a hajós mesterséget űzte, nagyapjuk és apjuk kőfaragó volt. Ágoston Pest város tiszteletbeli jegyzője, másik két testvérük kőfaragó lett, és három fiú fordult az építészi pálya felé. Közülük csak Frigyes vált valóban jeles építésszé. […] Feszl Frigyes „családi örökség révén kőbánya és téglagyár birtokába jutott Kőbányán, ami a továbbiakban anyagi függetlenséget biztosított számára, és lehetővé tette, […] hogy Budapest legnagyobb adófizetőinek sorába emelkedjen.” Feszl egyre inkább kőbányai lakossá vált, és igen sok munkát vállalt itt, kőbányájánál építette fel műtermét is. Róna József szobrászművész visszaemlékezéseiben így idézte fel egy 1878-ban tett látogatását: „Kőbányán, künn a mezőkön egy elhagyott, giz-gazos területen volt Feszl bányája. Elül egy félemeletes ház állott, nagy ablakokkal. Az egyik ablak különösen nagy volt, nyilván műterem ablaka lehetett”. Élete utolsó nagy munkája is – a kőbányai Szent László-templom tervezése – ide kötődik. 1884-ben a „kőbányai házból induló temetési menet élén téglagyárának munkásai haladtak fekete lobogóval, s amerre a menet elhaladt, a munkásházak ablakaiban gyertyák égtek.”

(Kádár József: Kőbányai téglagyárak)

Tanulmányait állítólag Hild Józsefnél kezdte. 1839–41-ben a müncheni akadémián Klenze, Gärtner és Burklein tanítványa volt. Többször járt Olaszországban és Németországban. 1845 táján telepedett le végleg Pesten. 1845-ben a pesti Országháza pályázatán újszerű romantikus tervével általános elismerést és első díjat nyert, a terv azonban nem valósult meg. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat (Nádor u. 22., 1846–51) és Pán Józseffel a kiskörúti volt London Szállót. Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redoute (Táncpalota) alapfalaira épült.

(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

1853-ban Hild József kapott megbízást a Vigadó megtervezésére, de felmerült az ötlet, hogy a város rossz anyagi helyzete miatt az épületet eredeti funkciója helyett inkább lakások, üzletek és raktárak üzemeltetésére használják. Hild határozott fellépésére ezt a tervet végül elutasították, de érdemi előrelépés egészen 1859-ig nem történt. Mivel akkor Hild más munkákkal nagyon elfoglalt volt, egykori tanítványa, Feszl kapott lehetőséget a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására.

A rendkívül tehetséges, ugyanakkor nehéz természetű és kompromisszumokra nemigen hajló fiatal építész pályáját vélhetően bátyja, Ágoston is segítette, aki 1848-tól 1874-ig Pest város tanácsnokaként tevékenykedett. Ez a testület volt Feszl megbízója a Redoute újjáépítése során, de más közös munkáik is voltak. […] A nemzeti építőművészet kialakítására törekvő Feszl az 1859 és 1865 között épült Vigadóban sajátosan ötvözte a romantikus stílusjegyeket a keleties-népies elemekkel. Már kortársai is úgy vélték, hogy a magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőiben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.

(Schmidt Anikó: 150 éves Feszl táncpalotája. Forrás: mnl.gov.hu)

Kétszáz éve, 1821. február 20-án született Feszl Frigyes, az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.