Egykor félelmetes erődként uralta a várost, ma már nem szétválaszt, hanem összeköt a megújult Citadella + videó

Hosszú évek előkészítése és több mint négy esztendőn át tartó felújítás után ismét megnyitja kapuit Budapest egyik ikonikus helyszíne, a Gellért-hegy tetején álló Citadella. Az egykori katonai erőd, amely a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának szimbólumaként épült, mára teljesen új szerepet kapott: a főváros egyik legfontosabb turisztikai és közösségi terévé vált.

A Citadella története jól példázza, miként változhat meg egy építmény jelentése az idők során. Az erődöt az 1848–49-es szabadságharc leverését követően, az osztrák hatalom megerősítésének szándékával kezdték építeni 1850-ben, és néhány év alatt el is készült.

Fotó: MTI/Róka László

Elhelyezkedése a Gellért-hegy legmagasabb pontján nem véletlen:

stratégiai szempontból kiváló rálátást biztosított az egész városra, így nemcsak védelmi, hanem megfigyelési és elrettentő szerepet is betöltött. A kortársak szemében sokkal inkább a megszállás jelképe volt, mintsem valódi katonai szükségszerűség.

Az erőd méretei is ezt az erőt demonstrálták: több mint 200 méter hosszú falai, több méter vastag kőfalai és az akár hatvan ágyú befogadására alkalmas kialakítása komoly hadászati potenciált sugallt. Mindezek ellenére katonai jelentősége viszonylag hamar csökkent, különösen az 1867-es kiegyezést követően, amikor a politikai viszonyok enyhülésével az erőd fenntartása már kevésbé volt indokolt.

A Citadella sorsa ezt követően többször is fordulatot vett. A XIX. század végén még a részleges bontása is felmerült, sőt meg is kezdődött, ám végül nem tűnt el teljesen a városképből.

A XX. század során az épület különböző funkciókat kapott: használták laktanyaként, rendőrségi épületként, de egy időben még lakóhelyként is szolgált, gyakran méltatlan körülmények között.

A második világháború idején ismét katonai szerephez jutott, és súlyos károkat szenvedett. A falakon ma is látható belövések nyomai emlékeztetnek erre az időszakra. A háborút követően a Citadella környezete fokozatosan átalakult, és egyre inkább a városi kirándulások kedvelt célpontjává vált. Ebben jelentős szerepet játszott az 1947-ben felállított Szabadság-szobor, amely a főváros egyik legismertebb jelképévé vált, és szorosan összekapcsolódott a Citadella látképével.

Erődből közösségi tér

A Kádár-korszakban az erőd részleges helyreállításon esett át, és turisztikai funkciókat is kapott: működött benne étterem, borozó, turistaszállás, valamint kilátóként is szolgált. 1987-ben a budapesti világörökségi helyszínek részeként nemzetközi elismerést is nyert. Ennek ellenére az épület állapota az elmúlt évtizedekben fokozatosan romlott, a terület egyes részei elzárttá és elhanyagolttá váltak.

A 2020 őszén megkezdett átfogó felújítás célja éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatása volt. 

A beruházás során nem csupán az épület fizikai megújítása történt meg, hanem egy új szemlélet is érvényesült: a Citadella többé nem zárt erődítményként, hanem nyitott, átjárható közösségi térként működhet.

A munkálatok egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az addig zárt falakat megnyitották, új bejáratokat és átjárókat alakítottak ki, amelyek összekötik a Gellért-hegy különböző részeit. Ezáltal az erőd nem elválaszt, hanem összeköt: a korábban nehezen megközelíthető terület ma már szabadon bejárható.

Orbán Viktor adja át a megújult Citadellát

A megújult Citadella húsvétvasárnap 14 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, ahol Orbán Viktor is beszédet mond majd.

Az eseményről a Magyar Nemzet internetes kiadása és a Hír TV élőben tudósít.

A megnyitót kétnapos programsorozat kíséri, családi programokkal, zenei előadásokkal és gasztronómiai kínálattal.

A zöldfelületek jelentős bővítése szintén kiemelt szerepet kapott. Az erődfalon belül egy több mint 6000 négyzetméteres közpark jött létre, miközben a teljes zöldterület mintegy másfélszeresére nőtt. A parkosítás nemcsak esztétikai, hanem környezeti szempontból is fontos lépés, amely hozzájárul a városi életminőség javításához.

A felújítás részeként új kilátóteraszok épültek, amelyekről páratlan panoráma nyílik Budapestre. A látogatók innen a főváros szinte teljes látképét megcsodálhatják, ami tovább növeli a Citadella turisztikai vonzerejét.

Külön figyelmet érdemel a nyugati rondellában kialakított kiállítótér, amely A szabadság bástyája címet viseli. A több mint 1700 négyzetméteres kiállítás a magyar történelem sorsfordító pillanatait és szabadságküzdelmeit mutatja be, modern, látványos eszközökkel. Ezáltal a Citadella nem csupán látványosság, hanem kulturális és oktatási tér is lett.

Baloldali támadások

A megújulás részeként restaurálták a Szabadság-szoborcsoportot is, amely új szimbolikus elemekkel gazdagodott. A főszobor talapzatára helyezett kereszt a magyar államiság több mint ezeréves hagyományára, valamint az európai kulturális gyökerekre utal.

Ugyanakkor amint azt már megszokhattuk, a baloldal és az ellenzéki pártok minden fronton igyekeztek megakadályozni a Citadella megújítását. Ennek a hadjáratnak az eleme volt, hogy Karácsony Gergely dühös posztban utasította el a Szabadság-szobor talapzatára vésett keresztet. Karácsony kifogásolta, hogy Budapest akarata ellenére mégis felkerült a kereszt a Gellért-hegy tetején álló szoborra.

A kereszt felvésésével és a Szabadság-szobor jelképrendszerének átalakításával kapcsolatban Karácsony Gergely a főépítészén keresztül próbálta megakadályozni, hogy a Gellért-hegy tetején magasodjon a főváros felett a keresztény államot szimbolizáló kereszt, amit a Citadella megújításába emelt be a kormány.

Mindezekkel párhuzamosan az éppen a Tisza Párt szekerét toló balliberális média egyenesen nemzethalált jósolt, és azt állította, a magyar kormány lerombolta a Citadellát, és romba döntötte a nemzeti emlékhelyet. 

Borítókép: A megújult Citadella (Forrás: Facebook/Citadella - A Szabadság Bástyája)