Egykor félelmetes erődként uralta a várost, ma már nem szétválaszt, hanem összeköt a megújult Citadella + videó

Hosszú évek előkészítése és több mint négy esztendőn át tartó felújítás után ismét megnyitja kapuit Budapest egyik ikonikus helyszíne, a Gellért-hegy tetején álló Citadella. Az egykori katonai erőd, amely a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának szimbólumaként épült, mára teljesen új szerepet kapott: a főváros egyik legfontosabb turisztikai és közösségi terévé vált.

A 2020 őszén megkezdett átfogó felújítás célja éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatása volt. 

A beruházás során nem csupán az épület fizikai megújítása történt meg, hanem egy új szemlélet is érvényesült: a Citadella többé nem zárt erődítményként, hanem nyitott, átjárható közösségi térként működhet.

A munkálatok egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az addig zárt falakat megnyitották, új bejáratokat és átjárókat alakítottak ki, amelyek összekötik a Gellért-hegy különböző részeit. Ezáltal az erőd nem elválaszt, hanem összeköt: a korábban nehezen megközelíthető terület ma már szabadon bejárható.

Orbán Viktor adja át a megújult Citadellát

A megújult Citadella húsvétvasárnap 14 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, ahol Orbán Viktor is beszédet mond majd.

Az eseményről a Magyar Nemzet internetes kiadása és a Hír TV élőben tudósít.

A megnyitót kétnapos programsorozat kíséri, családi programokkal, zenei előadásokkal és gasztronómiai kínálattal.

A zöldfelületek jelentős bővítése szintén kiemelt szerepet kapott. Az erődfalon belül egy több mint 6000 négyzetméteres közpark jött létre, miközben a teljes zöldterület mintegy másfélszeresére nőtt. A parkosítás nemcsak esztétikai, hanem környezeti szempontból is fontos lépés, amely hozzájárul a városi életminőség javításához.

A felújítás részeként új kilátóteraszok épültek, amelyekről páratlan panoráma nyílik Budapestre. A látogatók innen a főváros szinte teljes látképét megcsodálhatják, ami tovább növeli a Citadella turisztikai vonzerejét.

Külön figyelmet érdemel a nyugati rondellában kialakított kiállítótér, amely A szabadság bástyája címet viseli. A több mint 1700 négyzetméteres kiállítás a magyar történelem sorsfordító pillanatait és szabadságküzdelmeit mutatja be, modern, látványos eszközökkel. Ezáltal a Citadella nem csupán látványosság, hanem kulturális és oktatási tér is lett.

Baloldali támadások

A megújulás részeként restaurálták a Szabadság-szoborcsoportot is, amely új szimbolikus elemekkel gazdagodott. A főszobor talapzatára helyezett kereszt a magyar államiság több mint ezeréves hagyományára, valamint az európai kulturális gyökerekre utal.

Ugyanakkor amint azt már megszokhattuk, a baloldal és az ellenzéki pártok minden fronton igyekeztek megakadályozni a Citadella megújítását. Ennek a hadjáratnak az eleme volt, hogy Karácsony Gergely dühös posztban utasította el a Szabadság-szobor talapzatára vésett keresztet. Karácsony kifogásolta, hogy Budapest akarata ellenére mégis felkerült a kereszt a Gellért-hegy tetején álló szoborra.

A kereszt felvésésével és a Szabadság-szobor jelképrendszerének átalakításával kapcsolatban Karácsony Gergely a főépítészén keresztül próbálta megakadályozni, hogy a Gellért-hegy tetején magasodjon a főváros felett a keresztény államot szimbolizáló kereszt, amit a Citadella megújításába emelt be a kormány.

Mindezekkel párhuzamosan az éppen a Tisza Párt szekerét toló balliberális média egyenesen nemzethalált jósolt, és azt állította, a magyar kormány lerombolta a Citadellát, és romba döntötte a nemzeti emlékhelyet. 

Borítókép: A megújult Citadella (Forrás: Facebook/Citadella - A Szabadság Bástyája)